A Magyar Nemzeti Bank munkatársai összefoglalták, milyen központi, brüsszeli irányítással működtetett programok játszhatnak jelentős szerepet a kkv-k finanszírozásában.
A hazai vállalkozások működésében központi szerepet betöltő hagyományos banki hitelezés mellett érdemi szerepet töltenek be az európai uniós források, amelyek jelentősége még inkább felértékelődhet az elkövetkező években – írják a Magyar Nemzeti Bank munkatársai: Bokor Csilla, Plajner Ádám és Túri Anikó.
A 2014-2020-as ciklusban a tagállami szintre allokált forrásokat Magyarországon a kormányzati tervek szerint a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben, mintegy 60 százalékban kifejezetten gazdaságfejlesztésre fogják fordítani, ami a kkv-k számára is többlet forrást jelenthet. Többek között a 2800 milliárd forint keretösszegű Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) vissza nem térítendő támogatások, valamint mintegy 730 milliárd forint összegben elérhető pénzügyi eszközök révén. Az utóbbi keretösszeg hitel, garancia és tőke útján segítheti a vállalkozások növekedését.
A tagállami szintre leosztott források mellett a központi, brüsszeli irányítással működtetett programok is jelentős szerepet játszhatnak majd a kkv-k finanszírozásában, továbbá az Európai Bizottság nagyszabású gazdaságélénkítő programja, az Európai Beruházási Terv is rejt magában lehetőségeket számukra.
A Juncker-terv
Az Európai Beruházási Terv („Juncker-terv”) meghirdetésével az Európai Bizottság szándéka az európai növekedés és foglalkoztatás emelkedésének elősegítése. A terv célja – ágazatok, illetve országok, régiók kitüntetése nélkül –, hogy a 2015-2017 közötti időszakban mintegy 315 milliárd euró összegű beruházás induljon el. Ennek eszköze egy 21 milliárd euró értékű garanciavállalás, melynek nagyobb részét, 16 milliárd eurót az Európai Bizottság biztosítja, a fennmaradó 5 milliárd eurót pedig az Európai Beruházási Bank (EIB) bocsátja rendelkezésre. A források felhasználását koordináló Európai Stratégiai Beruházási Alap (European Fund for Strategic Investments – EFSI) tőkéjéhez hozzájárulhatnak magánbefektetők és uniós tagállamok is.
A 21 milliárd euróból a Bizottság által becsült jelentős, 15-szörös multiplikátor-hatás mellett lenne elérhető a 315 milliárd eurónyi beruházás. (Az elképzelések szerint az EIB forrás kihelyezése mögé biztosítékul szolgáló kezességvállalás 3-szoros tőkeáttételhez vezet, majd az így kihelyezett összeghez egyéb befektetők csatlakoznak, ami további 5-szörös hatást eredményez.) Ezen összegnek mintegy negyede erejéig, kifejezetten kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok juthatnak majd finanszírozáshoz hitelek és tőke formájában, háromnegyed részben pedig nagyszabású, stratégiai beruházások (például autópálya-építések) valósulhatnak meg.
COSME
A kkv-k versenyképességét segítő, 2,3 milliárd eurós költségvetésű COSME (Competitiveness of Small and Medium-sized Enetrprises) program szektorális preferencia nélkül, visszatérítendő és vissza nem térítendő forrásokat foglal magában. A visszatérítendő támogatásokra allokált 1,3 milliárd euró két konstrukción keresztül jut el a kkv-koz.
Az LGF (Loan Guarantee Facility) hitelgarancia-eszköz, mely garanciákat és viszontgaranciákat biztosít a pénzügyi intézményeknek, (hitelintézeteknek, lízingtársaságoknak, garanciatársaságoknak) ezzel akár olyan kkv-k forráshoz jutását is segítve, amelyek egyébként kiszorultak volna a finanszírozotti körből. A becslések szerint az eszköz összesen körülbelül 220 000–330 000 vállalatnak segíthet finanszírozási forráshoz jutni.
Az EFG (Equity Facility for Growth) növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszköz, mely – többnyire terjeszkedési és növekedési életszakaszukban járó, főképp határokon átnyúló tevékenységgel rendelkező – kkv-kba fektető kockázati tőkealapoknak biztosít tőkét, ezzel közvetetten nagyságrendileg 500 cégnek segíthet tőkebefektetéshez jutni.
Horizont 2020
A COSME mellett a másik jelentős központi kezelésű program a Horizont 2020, az EU kutatásfejlesztési és innovációs keretprogramja, mely 2014–2020 között megközelítőleg 80 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodik. A forrásallokáció alapvetően három területre irányul: a „Kiváló tudomány” pillér a tudományos együttműködések megerősítését tűzi ki célul, a „Vezető ipari szerep” pillér a kulcstechnológiai ágazatokban tevékenykedő kkv-k világszínvonalúvá történő fejlesztésére fókuszál, emellett a „Társadalmi kihívások” kezelésével foglalkozó projektek megvalósulását is külön forrásösszeg biztosítja.
A Horizont 2020 alapvetően nem a kkv szegmensre fókuszál, de tekintettel arra, hogy ezen szektor mind a foglalkoztatás, mind az innováció terén kulcsfontosságú, így külön figyelmet kapnak a kkv-k. A program kkv-k számára tervezett vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó indikatív kerete 8,6 milliárd euró, melyből egyrészt nemzetközi konzorcium tagjaként bármely pillér pályázati felhívásában részesülhetnek, másrészt annak érdekében, hogy önállóan, egyedi szinten is igényelhessenek támogatást, kialakításra került egy ún. „kkv eszköz”, melynek fő célja, hogy az ötlettől egészen a piacra jutásig támogassa az adott projekt megvalósítását. A visszatérítendő források a „Vezető ipari szerep” pillér keretében a kutatási és innovációs tevékenységet végző vállalatok forráshoz jutását segítik elő adósság- és tőkefinanszírozási eszközökkel. Az erre allokált 2,8 milliárd eurós összeg az InnovFin Programon keresztül jut el a pénzügyi közvetítőkhöz.
A megközelítőleg 24 milliárd eurós összköltségvetésű InnovFin Program részeként az EIF az Európai Bizottsággal közös kezdeményezésként mintegy 10 milliárd eurót fordít gyorsan növekvő, innovatív kkv-k és ezt a státuszt kismértékben meghaladó vállalkozások forráshoz jutásának elősegítésére. A program keretében elérhető kkv Garancia eszköz (SME Guarantee) pénzügyi intézményeknek biztosít garanciát és viszontgaranciát, hitelügyletenként maximum 50 százalékos mértékig. A programnak volt már előzménye a 2007–2013-as időszakban is, melyben Magyarországról két pénzügyi intézmény vett részt.
A kkv Kockázati tőke eszköz (SME Venture Capital) olyan befektetési- és tőkealapoknak nyújt a jövőben forrást melyek induló (start-up), még forrásbevonási problémákkal küzdő, a K+F, zöld energia, vagy innováció területén tevékenykedő vállalatokat finanszíroznak hosszú távon.
EIB-források
Az EIB nemcsak az eddigiekben említett uniós források „közvetítőjeként”, hanem jellemzően és azokat meghaladó mértékű saját források felhasználásával, önálló eszközök révén is elősegíti a kkv-k forráshoz jutását, hogy a kkv finanszírozás ciklikus és strukturális akadályait elhárítsa. Az egyik hagyományos, az európai uniós vállalatok projektjeinek, beruházásainak finanszírozása szempontjából releváns terméke a Multiple Beneficiary Intermediated Loan (Global Loan). Ezt refinanszírozási konstrukciót a növekedési hitelprogram elindulása előtt több hazai szereplő igénybe vette.
