Reklamálhat-e a fogyasztó, ha téves eredményt hozott a szemvizsgálat? Van-e garancia a kedvenc napszemüvegünkre vagy a szemüvegre? A Budapesti Békéltető Testületnél lévő ügyekből kiderül, hogy a fogyasztók nincsenek tisztában azzal, mit tehetnek.

Az egyik esetben a fogyasztó egy optikai üzletben 20 ezer forint értékű kupon felhasználásával csináltatott magának szemüveget. A vizsgálat, a lencse optikájának a megállapítása, a kiszolgálás, felvilágosítás nem volt megfelelő a beadvány szerint. A szemvizsgálat előtt megmutatta a jelenlegi szemüvegét, amelyik 6,5 dioptriás volt, elég az 5,75 dioptriájú lencse – olvasható a Budapesti Békéltető Testület honlapján.

Viselés közben kiderült, hogy nem jól lát vele, ezért nem is használta. Pár hónap után felkeresett egy másik üzletet, ahol kiderült, hogy mégis jó volt a régi, 6,5 erősségű szemüveg. A másik csalódása az volt, hogy nem választhatott szabadon keretet, mert a boltban összesen négyet raktak elé, és csak azokból válogathatott. A harmadik kifogása az volt, hogy nem vékonyították eléggé a lencséket, így azok nem voltak esztétikusak.

A vállalkozás az eljárásban vitatta a fogyasztó kérelmét, mert álláspontja szerint a szaküzletükben elvégzett látásvizsgálat szakszerű volt, és a fogyasztó által adott információk alapján került a lencse megfelelő élessége megállapításra. Az üzlet tájékoztatta a fogyasztót, hogy a lencséjükre 90 napos látásvizsgálati garancia van, de a panasz előterjesztésének időpontja ezen időn túl történt. Végül a békéltető testületi eljárásban a felek megállapodtak, hogy a fogyasztó szemüvegében kicserélik a lencsét.

Egy másik vevő a márkás napszemüvegével kapcsolatban nyújtott be panaszt, mert annak kerete 4 hónap használat után elferdült. A vállalkozás azért utasította el a panaszt, mert álláspontja szerint a fogyasztó nem rendeltetésszerűen használta a szemüveget, ezért eldeformálódott a kerete. A békéltető testületi eljárásban végül sikerült megegyezni a feleknek és a napszemüveget kicserélte a vállalkozás.

Mit mond ezekben az esetekben a jogszabály? 

A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló 151/2003 (IX.22.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint a szemüvegekre és napszemüvegekre is van kötelező 1 éves jótállás, ha a termék bruttó vételára a 10.000 forintot meghaladta. A melléklet 20. pontja szerint a kötelező jótállás vonatkozik az optikai eszközökre 10.000 forint eladási ár felett, így különösen a távcsőre, látcsőre, mikroszkópra, teleszkópra is.

A kötelező jótállás időtartama egy év, amelynek határideje a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása napjával kezdődik. A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát.

Természetesen ilyen optikai cikkeknél vagy szemüvegeknél, ha a vállalkozás külön nem bocsájtja a fogyasztó rendelkezésére a jótállási jegyet, akkor is érvényesíthető a jótállás a fogyasztási cikk vásárlását igazoló nyugta, számla alapján.

Jelen esetekben, ha a vásárlástól számított  1 éven belül van problémája a fogyasztónak az elkészült szemüveggel, lencsével vagy napszemüveggel kapcsolatban, akkor a vállalkozásnak kell bizonyítania azt, hogy a fogyasztási cikk hibája a teljesítést követően keletkezett olyan hiba, amely a nem rendeltetésszerű használat következménye.

Ezt a vállalkozás szakértői bizonyítással tudja alátámasztani, tehát nem elegendő a saját, elutasító álláspontja arról, hogy az nem minősül gyári hibának.

Jótállás körében a fogyasztónak ugyanazon jogi lehetőségei vannak, mint szavatosságnál, azaz kérhetik a termék javítását, cseréjét, a termék vételárának leszállítását vagy visszafizetését.

A Budapesti Békéltető Testülethez korábban érkezett ügyekről itt olvashat.