Azok, akik külföldön születtek, nagyobb valószínűséggel alkalmazottak Magyarországon, mint a „hazai születésű” polgárok. Vagy éppen ez a probléma? – teszi fel a kérdést Peter Coy, a Bloomberg szerkesztője.
A migránsok befogadásával kapcsolatban van egy fontos mutató, amelynek alapján Magyarország jobban teljesített, mint Németország és a legtöbb magas jövedelmű ország – írja Coy a Bloombergen megjelent cikkében. A legfrissebb, 2013-as statisztika szerint a 15–64 év közötti külföldiek 67,9 százaléka dolgozott, míg az országban születettek foglalkoztatási rátája 58,2 százalék volt.
Az alábbi, OECD-adatokon alapuló táblázat szerint Hollandia és Svédország mutatója a leggyengébb. Az Egyesült Államok ugyanakkor – bár Magyarországtól jelentősen elmarad – azon kevés ország között van, amelyben a külföldön születettek nagyobb eséllyel találnak állást, mint a „hazai születésű” polgárok.
A migránsok befogadása sokkal összetettebb probléma annál, semmint hogy egyetlen statisztikai adattal képet adhassunk róla – ismeri el a Bloomberg szerkesztője, megjegyezve: Magyarországra a bevándorlók jelentős része a szomszédos országokból érkezett és magyar származású. A jelenlegi menekültáradat persze mindent megváltoztathat – mindazonáltal érdekes, hogy mekkora különbségek vannak az OECD-tagállamok között a migránsok munkaerő-piaci helyzetében.
„Ha pedig az emigránsok nem alulfoglalkoztatottak, akkor a politikusok panaszkodhatnak arra, hogy túlfoglalkoztatottak” – folytatja Coy és felidézi a magyar kormány kampányát, amelyben az egyik plakát felirata ez volt: „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok állását”.
