Januárban 9,5 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkeresete. A bruttó átlagkereset 411 000 forint volt januárban, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 273 300 forint – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,5 százalékkal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremelései eredményeként 13,3 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül 13,0 százalékkal nőttek.
A vállalkozásoknál 424 ezer 300 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset, ami 48 ezer 600 forinttal alacsonyabb az előző havinál. A költségvetésben számolt 422 ezer 700 forintos átlagkereset is 3000 forinttal alacsonyabb a decemberinél.
A nettó átlagkereset a kedvezményeket is figyelembe véve 280 500 forintot ért el, 9,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 390 200 forintra becsülhető, ami 9,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A reálkereset 6,6 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 2,7 százalékos növekedése mellett – közölte a KSH.
A legalább öt munkatárssal működő vállalkozásoknál teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma tavaly februárhoz képest 49 ezerrel csökkent, a költségvetési szektorban nem változott a közfoglalkoztatottak nélkül számolt létszám. A közfoglalkozatottak száma 6,1 százalékkal (6 ezerrel) csökkent egy év alatt.
Az iparban és az építőiparban az átlagosnál alacsonyabb 7,3, illetve 7,6 százalékos volt a keresetek emelkedése, a mezőgazdaságban 3,7 százalékos. A szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területén második hónapja csökkentek a keresetek, januárban 1,9 százalékkal voltak alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Az oktatásban 12,7 százalékos, az egészségügyben 27,8 százalékos béremelkedést regisztrált a KSH.
A keresetekről kiadott idei első jelentéséhez mellékelt táblázataiban a KSH most először közölt adatokat a munkáltatók teljes köréről, azaz szélesebb körről, mint az eddigi legalább öt fős vállalkozások vagy intézmények, de ebben is csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak szerepelnek. Eszerint a januári bruttó átlagkereset 398 ezer 200 forint volt, alacsonyabb a korábbi módszertannal kimutatott 411 ezer forintnál.
A másik újdonság, hogy az átlagkereset mellett közölt medián adatokat is, ami azt jelenti, hogy mekkora az a kereset, aminél ugyanannyian keresnek kevesebbet, mint amennyien többet. Ennek bruttó összege idén januárban 332 ezer 400 forint volt 9,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
A járványügyi korlátozások és a bérmegállapodás késedelme ellenére meglepően dinamikus volt a keresetek januári emelkedése – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH adatait kommentálva.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének is feltűnt, hogy az idei évet is erősen kezdte a bérdinamika, a járvány és az alacsonyabb minimálbéremelés ellenére a várakozásokat felülmúlva nőttek a bruttó bérek januárban. A továbbra is a megszokott módon üzemelő szektorokban változatlanul erőteljes a béremelkedés, az egészségügyben pedig ezen belül is közel 30 százalékkal emelkedtek a keresetek. A Takarékbank vezető elemzője szerint ez a kettészakadtság lesz idén a legerősebb trend a munkaerőpiacon, azok a szektorok, ahol a korlátozások alapvetően nem érintik az üzletmenetet továbbra is jelentős béremeléseket hajtanak végre a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, míg az erőteljesen érintett szektorokban a 4 százalékos minimálbérnövekedés körüli emelkedés várható.
A Takarékbank szerint idén 8,5 százalékot elérő bérnövekedés és 4,5 százalékos reálbérnövekedés lehet. Az év második felében az esetlegesen várható újranyitás pedig erőteljesen felfele mutató kockázatot jelent.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is előre bocsátotta, hogy a minimálbér-emelés januári elmaradása ellenére továbbra is majdnem kétszámjegyű bérnövekedést regisztrált a KSH januárban. Fontosnak tartotta azonban megjegyezni, hogy a statisztika a teljes munkaidősök béralakulását veszi figyelembe, a koronavírus második hulláma során januárban azonban ismét egyre többen térhettek át részmunkaidős foglalkoztatásra. Ebben a folyamatban elsősorban azok a szektorok érintettek, amelyek eleve átlag alatti bérezést mutattak. Ennek következtében az összetételhatás vélhetően felfelé húzta a béreket, ahogy az is, hogy éves összevetésben az alkalmazottak száma 2,5 százalékkal csökkent.
A költségvetési szférában messze átlag feletti volt a bérdinamika látni januárban. Ebből már szinte egyértelműen kiderül, hogy az összetételhatás mellett az állami szférában zajló tervezett bérrendezések mozgatták a bérdinamikát.
Az ING Bank vezető elemzője megjegyezte, hogy a fogyasztás és a bérnövekedés jelentősen elvált egymástól, ami részben jelentheti az óvatossági megtakarítások folyamatos erősödését, de ugyanúgy azt is jelzi, hogy a valós bérkiáramlás és a rendelkezésre álló jövedelem növekedése a hivatalos bérstatisztikánál jóval mérsékeltebb lehet.
Virovácz Péter a hónapok előrehaladtával a bérdinamika fokozatos lassulására számít a bázishatások következtében, év végére pedig 4,5-5 százalék közelébe süllyedhet a mutató.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágnak vezetője számára a keresetek januári magas emelkedése mindenképpen pozitív meglepetést jelent, ennél jóval alacsonyabb mértékű növekedésre lehetett számítani. A versenyszférával szemben a közszférában nagyobb emelkedésben fontos szerepe volt néhány kiemelt csoport, például az orvosok béremelésének – mutatott rá. A következő hónapok statisztikái a minimálbér-emelés februári időpontja miatt lesznek érdekesek: mennyire előlegezték meg ezt a cégek januárban, és így mennyire volt a februári emelés effektív – vetette fel a szakember. A bérek emelkedése a korlátozások feloldása után segítheti a gazdaság ismételt növekedési pályára állását a fogyasztás bővülésén keresztül, tette hozzá.
(Forrás: MTI)
