Algériában és Marokkóban tárgyaltak magyar üzletemberek a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok erősítésének lehetőségeiről az MKIK és a BKIK szervezésében. A találkozók során a BKIK képviselői együttműködési megállapodást írtak alá a két ország fővárosainak kamaráival is.
Algériába és Marokkóba szervezett üzleti utat november 19. és november 24. között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Közel-Kelet és Észak-Afrika Tagozata a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Észak-afrikai (MAGHREB) Szakmai Osztályával együttműködésben. A delegációban részt vevő magyar vállalatok képviselői üzleti kapcsolataik fejlesztéséről, exportjuk bővítéséről folytattak tárgyalásokat a helyi vállalatok képviselőivel: emellett az út során tájékozódhattak az algériai és marokkói gazdasági és üzleti környezetről, és az együttműködési lehetőségekről.
Az üzleti delegációt Kiss Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – egyben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – alelnöke vezette. A kiutazás során hét magyar vállalkozás alkotta az üzleti delegációt a biztonságtechnika és nyomdaipar, az információtechnológia, a mezőgazdaság és mezőgazdasági gépgyártás, az erdészeti gépgyártás, illetve a PVC termékek forgalmazása területén.
A BKIK elnöke a november 20-án megrendezett Algériai-Magyar Üzleti Fórum keretében együttműködési megállapodást kötött az Algíri Fővárosi Kereskedelmi és Iparkamara elnökével a magyar-algériai kétoldalú gazdasági, üzleti és kereskedelem fejlesztése céljából. Két nappal később pedig – a marokkói-magyar üzleti fórum keretei között – hasonló tartalmú és célú megállapodás született a Casablancai Kereskedelmi és Iparkamarával is.
„Az üzleti út és a fővárosi kamarák közötti megállapodások kiváló lehetőséget nyújtanak a budapesti kis- és középvállalkozásoknak a marokkói és az algériai piac megismerésére, és a kétoldalú kapcsolatok erősítése révén a magyar vállalatok növelhetik kivitelüket a két észak-afrikai országba is” – nyilatkozta Kiss Zoltán, a BKIK elnöke. Hozzátette: a marokkói és algériai piacon számos olyan terület létezik, ahol a budapesti vállalkozások bővíthetik jelenlétüket, ilyen például – egyebek mellett – az energia- és zöldenergia-ipar, a mezőgazdaság és agráripar, a közlekedés, az okosváros-megoldások, a biztonságtechnika és határvédelem, illetve az infrastruktúra-fejlesztés is.
