A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a legjelentősebb növekedést a nem élelmiszer-kiskereskedelem mutatja 9,7 százalékkal. Az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma 5,6 százalékkal növekedett, az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemé 1,1 százalékkal.

 

Az „élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes” kategóriában a kiigazítatlan adatok alapján is alacsony a növekedés: az áprilisi forgalom mindössze 0,1 százalékkal, a májusi 1,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

 

Az Európai Unió egészében májusban (a szezonálisan kiigazított adatok szerint) átlagosan 3 százalékos volt a kiskereskedelmiforgalom-növekedés, a magyar adat a negyedik legerősebb.

A Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy 2006 óta nem volt ilyen magas a kiskereskedelmi forgalom növekedése. Úgy véli, a megnövekedett fogyasztás a gazdaság javuló teljesítményének köszönhető, hiszen 2006-ban a lakosság az eladósodás ellenére is tudott fogyasztani. Hangsúlyozta, hogy egyre több pénz marad a lakosságnál, és a foglalkoztatási mutatók is jól alakulnak.

Balatoni András, az ING vezető elemzője arra számít, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme az év hátralévő részében is stabil marad, de akár 2016-ban is kitarthat a lendület, a munkaerőpiac robusztus változásai miatt.

 

Oszlay András, a Takarékbank osztályvezető elemzője szerint a banki elszámoltatás következtében a lakosságnál maradó többletjövedelem jelentős része megjelenik majd a kiskereskedelemben.

 

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára úgy véli: a következő hónapokban továbbra is növekedni fog a kiskereskedelem, üteme azonban lassulni fog  az év elejihez képest.