Az idén májusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 2,8 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,8 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 0,7 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 13,8 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
A KSH adatai szerint 2020. január-májusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 1,5 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.
Megjegyzik, a járványügyi veszélyhelyzet csillapodásával május elejétől vidéken, május közepétől Budapesten és Pest megyében is feloldották a kiskereskedelmi üzletek nyitvatartási korlátozását, amely a nem élelmiszer üzletek forgalmára volt leginkább hatással.
Részletezik, hogy a 2020. májusi kiskereskedelmi forgalom csökkenését jelentős részben a koronavírus okozta járvány hatása váltotta ki, a járvány miatt előállt veszélyhelyzet 8,6 százalékpontos csökkenést idézett elő, a járvány nélkül becsült 6,5 százalékos növekedésnek így lett az eredménye a 2,1 százalékos visszaesés.
A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek volumenindexe 11, az üzemanyag-forgalom 19 százalékponttal alacsonyabb annál, mint ami a korábbi adatok alapján becsülhető. Az élelmiszerüzletek forgalmán csak kis mértékben volt érezhető a koronavírus hatása – írja a KSH.
Májusban az előző év azonos időszakához viszonyítva, naptárhatástól megtisztítva az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalmának volumene 2,1 százalékkal csökkent.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,8 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,3 százalékkal nőtt, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,1 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 0,7 százalékkal növekedett. Nőttek az eladások 13 százalékkal az iparcikk jellegű vegyes-, valamint 5,3 százalékkal a bútor-, műszakicikk-üzletekben. A forgalom volumene 10 százalékkal csökkent a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-, 15 százalékkal a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-, 40 százalékkal a textil-, ruházati és lábbeli-, valamint 45 százalékkal esett a használtcikk-üzletekben.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból májusban 9,3 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 59 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 13,8 százalékkal csökkent májusban.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 23 százalékkal estek vissza.
Májusban az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 994 milliárd forint volt.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 39 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 12 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Az előző év azonos időszakához képest 2020. január-májusban naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 1,5 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 5,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1,5 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 11,3 százalékkal csökkent az értékesítés volumene – közölte a KSH.
Elemzők szerint a következő a következő hónapokban javulás várható a kiskereskedelmi forgalomban.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kommentárjában rámutatott arra, lehetséges, hogy a következő hónapokban már kismértékben növekvő kiskereskedelmi forgalom lesz, azonban a nemzetközi turizmus visszaesése ezen a téren is kockázatot jelent, illetve kérdés, hogy az üzemanyagok forgalma hogyan alakul.
Kiemelte, hogy májusban ugyan mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom volumene, ezen belül azonban az egyes termékcsoportok jelentősen eltérő képet mutattak. Az élelmiszereknél éves alapon bővülés történt, ellenben itt érződik a márciusi készletfelhalmozás forgalomcsökkentő hatása is. A járműüzemanyagok forgalma jelentősen, több mint tizedével visszaesett, ami az átmenő forgalom és a turizmus csökkenésével, illetve az otthonról való munkavégzés elterjedésével magyarázható. A nem élelmiszer-kiskereskedelem gyenge növekedésében szerepet játszott, hogy májusban a hónap több mint felében Budapesten és Pest megyében még érvényben voltak a korlátozó intézkedések, az ország többi részében viszont már újra tudott indulni a kereskedelem.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is úgy látja, hogy a következő hónapokban tovább javulhat a kiskereskedelmi forgalom, amelynek növekedését támogatja, hogy egyre többen térnek vissza a munkahelyekre, illetve a teljes foglalkoztatásba.
Az elemző hangsúlyozta, májusban érdemben, 2,1 százalékra mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom naptárhatással megtisztított visszaesése az áprilisi 10,2 százalékos csökkenés után, mivel a korlátozások feloldásával május elejétől vidéken, május közepétől pedig Budapesten és Pest megyében a vásárlók visszatértek a boltokba.
Kiemelte, hogy júniusban mintegy 170 ezer egészségügyi dolgozó kapott fél millió forint jutalmat, júliustól 10 százalékkal emelkedik a pedagógusok, 30 százalékkal a szakiskolai oktatók, novemberben 20 százalékkal az egészségügyi szakdolgozók bére. A munkaerőpiac javulásával, a továbbra is dinamikus bérnövekedés mellett az elhalasztott fogyasztás is szerepet játszhat a kiskereskedelmi forgalom várható felfutásában, ezzel szemben a megugró munkanélküliség, bércsökkentések, részmunkaidők és fizetés nélküli szabadságok hátráltathatják a kilábalást.
A Takarékbank vezető elemezője szerint az idén 1,2-1,5 százalékkal nőhet a kiskereskedelmi forgalom, jövőre pedig bázishatások miatt is 5 százalék feletti növekedésre számít. A járványhelyzet előtti szint elérése az idei év végén, a jövő év elején várható. A külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása azonban későbbre várható – írta Suppan Gergely.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint is júniusban további javulásra lehet számítani a szektor egészében, a lakosság az elmaradt fogyasztást pótolja.
A járványügyi intézkedések fokozatos feloldásával együtt visszatért az élet a kiskereskedelmi szektorba. A piaci várakozásoknál jobb májusi adat azonban még nem jelenti azt, hogy teljesen magunk mögött hagytuk volna a nehéz időszakot. A májusi javulás arra volt elegendő, hogy a 2017-es fogyasztási szintekről a 2018 közepén mért kiskereskedelmi forgalomra álljon vissza a szektor – hívta fel a figyelmet.
Az ING Bank vezető elemzője rámutatott arra is, hogy az utazások továbbra is alacsony szintje, és a munkaerőpiaci változások tartósabban alacsonyabb növekedési ütemet hozhatnak a kiskereskedelemben, mint azt a koronavírus válság előtt lehetett tapasztalni.
(Forrás: MTI)
