19 uniós tagállam kapott valamilyen szintű dorgálást – Európai Bírósághoz továbbított ügyet, felszólító levelet vagy indoklással ellátott véleményt – az Európai Bíróságtól a csütörtökön nyilvánosságra hozott novemberi kötelezettségszegési csomagban.
A bizottság által hozott főbb döntések (köztük két felszólító levél, 14 indokolással ellátott vélemény és 11 az Európai Unió Bíróságához továbbított ügy) a szakpolitikai területek szerinti bontásban olvashatók.
1. Energia
Az Európai Unió Bíróságához továbbított ügy
A bizottság az Európai Unió Bíróságához fordul, mert Görögország nem tartotta be az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvet.
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul, mivel Görögország nem számította ki az épületek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeit. Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (2010/31/EU irányelv) értelmében a tagállamoknak meg kell szabniuk az épületek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált (a beruházások és a megtakarítások ideális ötvözetét nyújtó) szintjeit. A költségoptimalizált szintek meghatározása kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a tagállamok teljes mértékben ki tudják használni a nemzeti épületpark energiahatékonysági és megújulóenergia-potenciálját, és el tudják kerülni azt, hogy a polgárok a szükségesnél többet költsenek a lakások és irodák energiahatékonyságának növelésére. Az ilyen számítások hiánya megnehezíti az egyéni tulajdonosok és bérlők számára az építkezések és felújítások során a megfelelő döntések meghozatalát is. Több informális egyeztetés után Görögországot a bizottság 2014. július 11-én hivatalosan emlékeztette arra, hogy kötelessége elvégezni a szükséges számításokat, és jelentést kell benyújtania a bizottságnak. Mivel ezt elmulasztotta, Görögország 2014. november 27-én indokolással ellátott véleményt kapott kézhez az ügyben. Görögország az egyetlen tagállam, amely eddig nem végezte el a költség-optimalizálással kapcsolatos számításokat és nem juttatta el ezzel kapcsolatos jelentését a bizottságnak. Ezért a bizottság úgy döntött, hogy Görögország ügyét az EU Bírósága elé viszi. További információk a teljes sajtóközleményben találhatók.
Indokolással ellátott vélemények
A bizottság felszólítja Franciaországot és Hollandiát, hogy ültessék át teljes egészében az energiahatékonysági irányelvet.
Az Európai Bizottság felszólította Franciaországot és Hollandiát, hogy biztosítsák az energiahatékonysági irányelv (2012/27/EU irányelv) teljes átültetését. Ezen irányelv értelmében a tagállamoknak 2014. január 1. és 2020. december 31. között energiamegtakarítást kell elérniük. Ezt energiahatékonyságra vonatkozó kötelezettségi rendszerek és/vagy egyéb, a háztartások, épületek, ipari létesítmények és a közlekedés energiahatékonyságának növelését szolgáló szakpolitikai intézkedések útján kell elérniük. Az irányelvet 2014. június 5-ig kellett átültetni a nemzeti jogba. A bizottság ma indokolással ellátott véleményt küldött Franciaországnak és Hollandiának, mivel az irányelvet átültető nemzeti jogszabályokban hiányosságokat észlelt. A bizottság továbbra is nyomon követi az irányelv átültetését és végrehajtását, és a jövőben is reagál majd az esetleges hiányosságokra. A két tagállamnak két hónapja van kötelezettségeinek teljesítésére; ennek lejárta után a bizottság ügyükben az Európai Unió Bíróságához fordulhat, és pénzügyi szankciót javasolhat. A jelenleg zajló, az EU energiahatékonysági irányelvének teljes tagállami átültetésének biztosítását célzó eljárások áttekintését lásd a II. mellékletben. Az energiahatékonysági irányelvvel kapcsolatos további információk az Energiaügyi Főigazgatóság weboldalán találhatók.
A bizottság felszólítja Franciaországot, hogy teljes mértékben ültesse át a nemzeti jogba a radioaktív hulladékokról szóló irányelvet.
Az Európai Bizottság felszólította Franciaországot, hogy biztosítsa a radioaktív hulladékokról szóló irányelv (2011/70/Euratom tanácsi irányelv) teljes átültetését. Az irányelv létrehoz egy, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelős és biztonságos kezelését szolgáló keretrendszert annak érdekében, hogy a jövő generációkra ne háruljanak indokolatlanul nagy terhek ezen a téren. Biztosítja, hogy a tagállamok megfelelő nemzeti intézkedéseket hozzanak a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok magas fokú biztonságot nyújtó kezelése és a munkások és a nagyközönség ionizáló sugárzástól való védelme terén. Ezen kívül az irányelv megköveteli azt is, hogy a lakosság – a biztonsági megfontolások és a védett információk megfelelő tiszteletben tartásával – megfelelő tájékoztatást kapjon és részt vehessen a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos döntésekben. A tagállamoknak az irányelvet 2013. augusztus 23-ig kellett átültetniük. Az Európai Bizottság ma indokolással ellátott véleményt küldött Franciaországnak, amelyben kérte az irányelv teljes átültetésének biztosítását. Franciaországnak két hónapja van ezen kötelezettségének teljesítésére; ezen határidő lejárta után a bizottság az ügyet az EU Bírósága elé viheti.
2. Környezet
Az Európai Unió Bíróságához továbbított ügyek
A bizottság bírságot javasol és az EU Bíróságához fordul Görögország folyamatos rossz szennyvízkezelési gyakorlata miatt.
Az EU Bírósága 2004-ben kimondta, hogy Görögország megsérti az EU-s jogot azáltal, hogy nem gyűjti és kezeli megfelelően az Elefsinai-öbölbe kerülő szennyvizet (C-119/02 sz. ítélet, 2004. június 24.). Tizenegy év elteltével Görögország még mindig nem kezelte megfelelően a problémát. Az a tény, hogy Thriasio Pedio környezetében nincs megfelelő szennyvízkezelő megoldás, veszélyt jelent az emberi egészségre, a belvizekre és a tengeri környezetre is. A bizottság arra kéri az EU Bíróságát, hogy szabjon ki átalányösszegű, az eltelt napok számával arányos bírságot az első ítélet dátumától addig az időpontig, amikor a tagállam megszünteti a kötelezettségszegést, vagy, ha ez elmarad, a második ítéletig. Ennek összege mostanáig 15 943 620 EUR. A bizottság továbbá 34 974 eurós napi bírság kiszabását is javasolja a Bíróság ítéletének napjától addig, amikor Görögország teljes mértékben betartja az EU-s jogot. Ezen büntetések, amelyeket a bizottság a Lisszaboni Szerződés értelmében javasol, figyelembe veszik a kötelezettségszegés súlyosságát, időtartamát, valamint az elrettentő hatást és a tagállam fizetési képességét. A bírsággal kapcsolatos végső döntés a Bíróság kezében van. Bizonyos előrelépések történtek ugyan, de a városi szennyvíznek mindössze 28%-a kerül összegyűjtésre és kezelésre, mielőtt az Elefsinai-öbölbe jut. A begyűjtési arány 2012 júliusa, a szennyvízkezelő létesítmény megnyitása óta alig javult. A folytatólagosan fennálló kötelezettségszegés miatt, valamint azért, mert semmilyen jelzés nem mutatja, hogy az mikor szűnhet meg, a bizottság úgy döntött, hogy az EU Bíróságához fordul. További információk a teljes sajtóközleményben találhatók.
A bizottság pénzbírság alkalmazását javasolja és az EU Bíróságához fordul azért, mert Románia nem ültette át nemzeti jogába a kénnel kapcsolatos EU-s szabályokat.
Az átültetés határidejének lejárta után 17 hónappal Románia nem ültette át nemzeti jogába a tengeri hajózásban használatos üzemanyagok kéntartalmával kapcsolatos EU-s szabályokat. A bizottság az EU Bíróságát pénzbírság kiszabására kéri. A bizottság napi 38 042,6 eurós bírság kiszabását javasolja a Bíróság ítéletének napjától addig, amikor Románia teljes mértékben átülteti az irányelvekben szereplő előírásokat nemzeti jogába. Ezen büntetés, amelyet a bizottság a Lisszaboni Szerződés értelmében javasol, figyelembe veszi a kötelezettségszegés súlyosságát, annak időtartamát, valamint az elrettentő hatást és a tagállam fizetési képességét. A bírsággal kapcsolatos végső döntést a Bíróság hozza meg, de az nem haladhatja meg a bizottság által megszabott összeget. A kénnel kapcsolatos jogszabály célja a kén-dioxid és szilárd részecskék miatti légszennyezés hatásainak csökkentése. A kén-dioxid-szennyezésért nagyrészt a hajók felelősek. Ez a gáz károsítja az emberi egészséget, valamit a környezetre is káros, és a savas eső egyik okozója. A kéntartalomról szóló irányelv (2012/33/EU irányelv) nélkül a hajózásból származó kibocsátás hamarosan meghaladná az összes szárazföldi kibocsátás együttes mértékét. A kikötőkben lévő hajókból származó légszennyezés sok, kikötővel rendelkező város számára komoly gondot jelent, mivel megnehezíti az Uniós levegőminőségi határértékek teljesítését. További információk a teljes sajtóközleményben találhatók.
Indokolással ellátott vélemény
A bizottság felszólítja Lengyelországot, hogy tartsa be az EU vízügyi jogszabályait.
Az Európai Bizottság felszólítja Lengyelországot, hogy biztosítsa, hogy vízügyi jogszabályai megfeleljenek az európai szabványoknak. Lengyelország nem alkalmazza megfelelően a vízügyi keretirányelvet (2000/60/EK irányelv) és nem biztosítja, hogy annak rendelkezései megfelelően átültetésre kerüljenek a nemzeti jogba; emiatt az ország nem képes elérni a jogszabály céljait, aminek negatív hatásai lehetnek a lengyel állampolgárokra. Az irányelv, Európa fő, ezen közös erőforrással kapcsolatos jogszabálya arra kötelezi a tagállamokat, hogy legkésőbb 2015-re az összes talajvizet és felszíni vizet jó állapotba hozzák azok védelme és helyreállítása által. 2014 novemberében felszólító levél került megküldésre Lengyelország részére. Habár egyes szabálytalanságok azóta megszűntek, több probléma továbbra is fennáll. Ezek közé tartozik a jelentősen módosított víztestek besorolása, a mesterséges és jelentősen módosított víztestek osztályozási rendszere, a folyókon végzett nagyszabású karbantartási munkák, valamint a jó állapot 2015-ös elérése tekintetében a környezetvédelmi célok alól víztestek szintjén biztosított mentességek. Ha Lengyelország nem rendezi ezeket a problémákat, azzal aláássa az irányelv céljainak elérését. Ezért a bizottság indokolással ellátott véleményt ad ki. Ha Lengyelország nem intézkedik két hónapon belül, a bizottság az ügyet az EU Bírósága elé viheti.
3. Pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és tőkepiaci unió
Az Európai Unió Bíróságához továbbított ügy
A bizottság az EU Bíróságához fordul amiatt, hogy Luxemburg nem ültette át nemzeti jogába a hitelminősítések túlzott figyelembevételével kapcsolatos jogszabályokat.
A hitelminősítés a hitelminősítő intézetek által egy cég, pénzügyi eszköz vagy ország hitelképességéről kiadott vélemény. Az ilyen vélemények közvetlen hatással vannak a befektetők, hitelfelvevők, értékpapír-kiadók és kormányok intézkedéseire. Egy vállalat leminősítése például kihathat arra, hogy egy banknak mekkora tőkét kell fenntartania, egy ország adósságállományának leminősítése pedig megdrágíthatja az adott ország számára a hitelfelvételt. A hitelminősítések túlzott figyelembevételével kapcsolatos EU-s szabályokat (2013/14/EU irányelv) 2014. december 21-ig kellett volna átültetni a nemzeti jogba. Mivel Luxemburg nem ültette át az irányelvet, a bizottság 2015. január 29-én felszólító levelet küldött, majd 2015. június 19-én indokolással ellátott véleményt adott ki az ügyben. Eddig nem érkezett válasz, ezért a bizottság úgy döntött, hogy az EU Bíróságához továbbítja Luxemburg ügyét. A bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 260. cikk (3) bekezdésében szereplő eljárás szerint kéri a Bíróságot, hogy napi 6700 EUR bírsággal sújtsa Luxemburgot egészen addig, amíg a jogszabályt teljes mértékben át nem ülteti nemzeti jogába. A bírság végső összegét – amely a bizottság által megszabott összegnél nem lehet magasabb – a Bíróság szabja meg, figyelembe véve a kötelezettségszegés súlyosságát és időtartamát, valamint az elrettentő erőt és a tagállam fizetőképességét. Jelen esetben a bírság az ítélet napjától számított napi bírságot jelent az irányelvben rögzített kötelezettségek teljes átültetéséig – feltéve, hogy a tagállam addig nem ülteti át teljes mértékben az irányelvet. További információk a teljes sajtóközleményben találhatók.
Indokolással ellátott vélemények
Pénzügyi szolgáltatások: A bizottság felszólít öt tagállamot, hogy a biztosítások terén alkalmazzák az EU-s szabályokat.
Az Európai Bizottság felszólította Bulgáriát, Görögországot, Luxemburgot, Szlovéniát és Svédországot, hogy ültessék át nemzeti jogukba a Szolvencia II irányelvet (2009/138/EK irányelv) és az Omnibus II irányelvet (2014/51/EU irányelv). Ezen irányelvek a korábban Szolvencia I néven ismert 14, biztosításokkal és viszontbiztosításokkal foglalkozó irányelvet váltják fel (lásd: MEMO/15/3120, 2015. január 12.). Ez a két irányelv első ízben vezet be harmonizált, megalapozott és megbízható prudenciális keretrendszert – egyebek mellett kvantitatív, kormányzási és jelentéstételi szabályok alkalmazásával – a biztosítási szolgáltatások egységes piacának bevezetése érdekében. Ezen új biztosítási szabályok célja a biztosítók stabil pénzügyi helyzetének biztosítása annak érdekében, hogy azok nehéz időszakokban is képesek legyenek a kockázatok finanszírozására. A szabályok teljes életbe lépésének időpontja 2016. január 1. Az irányelv nemzeti jogba való átültetésének határideje 2015. március 31-én lejárt. A fent felsorolt öt ország azonban nem értesítette a bizottságot a szabályok nemzeti jogba való átültetése érdekében hozott intézkedésekről. A bizottság indokolással ellátott vélemény formájában küld felszólítást, miután az érintett tagállamoknak 2015 májusában felszólító levelet küldött. Ha nem intézkednek két hónapon belül, a bizottság az ügyüket az EU Bírósága elé viheti.
4. Belső piac, ipar, vállalkozások és kkv-k
Felszólító levél
Indokolással ellátott vélemény
Az áruk szabad mozgása: A bizottság felszólítja Szlovákiát, hogy vonja vissza a nagy forgalmú kiskereskedőkre vonatkozó azon előírást, amely szerint közzé kell tenniük és le kell jelenteniük az élelmiszer-ipari termékek eredetével kapcsolatos információkat.
Az Európai Bizottság hivatalosan felszólította Szlovákiát, hogy intézkedjen annak biztosítása érdekében, hogy élelmiszer-ipari jogszabályai megfeleljenek az áruk egységes piacon belüli szabad mozgásával kapcsolatos követelményeknek. A szlovák élelmiszer-ipari törvények a nagy forgalmú kiskereskedőket arra kötelezik, hogy minden bolt bejáratánál olvasható, jól látható módon tegyék közzé, hogy a teljes élelmiszer-forgalmuk hány százalékát teszik ki a Szlovákiában gyártott élelmiszerek. A kiskereskedőknek ezt az információt a weboldalukon is közzé kell tenniük, valamint rendszeresen jelentést kell küldeniük róla a szlovák Mezőgazdasági Minisztériumnak. A bizottság álláspontja szerint ezen előírások hatása azonos a termékek szabad mozgásának mennyiségi korlátozásával (EUMSZ 34. cikke), mivel a fogyasztókban előítéleteket ébresztenek a Szlovákián kívülről érkező élelmiszerekkel szemben, a kiskereskedőket pedig hazai termékek forgalmazására ösztönzik. A bizottság indokolással ellátott vélemény formájában szólítja fel Szlovákiát a törvény módosítására. Szlovákiának két hónapja van arra, hogy értesítse a bizottságot a helyzet kezelése érdekében hozott intézkedésekről. Ellenkező esetben a bizottság Szlovákia ügyét az EU Bírósága elé viheti.
5. Migráció és belügyek
Az Európai Unió Bíróságához továbbított ügy
A bizottság az EU Bíróságához fordul Belgium ügyében az összevont engedélyről szóló irányelvvel kapcsolatban.
Az összevont engedélyről szóló irányelv (2011/98/EU irányelv) összevont kérelmezési eljárást vezet be a nem EU-s állampolgárok számára az EU tagállamai területén történő tartózkodásra és munkavállalásra vonatkozó összevont engedélyek kiadása terén, valamint a tagállamokban jogszerűen tartózkodó nem EU-s munkavállalók számára egységes jogokat is rögzít. Az Európai Bizottság az EU Bíróságához fordul, mivel Belgium nem ültette át nemzeti jogába az irányelvet. Az összevont engedélyről szóló irányelv a nem uniós munkavállalók számára lehetővé teszi, hogy összevont eljárásban igényeljenek munkavállalási és tartózkodási engedélyt, azaz ne kelljen külön eljárásban igényelniük a munkavállalási és a tartózkodási engedélyt. Az irányelv célja továbbá, hogy átlátható szabályokat rögzítsen az EU területén legálisan dolgozó harmadik országbeli polgárok számára, hogy az EU polgáraihoz hasonlóan egységes jogokat élvezhessenek a munkakörülmények, nyugdíj, társadalombiztosítás és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés terén. Az irányelv az egyéb, a legális migrációval kapcsolatos intézkedések, például a Kék Kártya, a vállalaton belül áthelyezett személyekről szóló irányelv, valamint az idénymunkásokról szóló irányelv kiegészítésének tekinthető, célja pedig a legális migráció megkönnyítése olyan esetekben, amikor az az EU munkaerőpiacának igényeit szolgálja. A munkavállalási céllal bevándorlók befogadási feltételeit nem harmonizálja – ezeket továbbra is a tagállamok határozzák meg. A tagállamoknak 2013. december 25-ig kellett teljes mértékben átültetniük az irányelvet. A határidő lejártáig Belgium arról értesítette a bizottságot, hogy csak részben ültette át a 2011/98/EU irányelvet. Ezért a bizottság a közlés hiánya miatt 2014 márciusában felszólító levelet, majd 2015 áprilisában indokolással ellátott véleményt küldött Belgiumnak. Eddig Belgium nem értesítette a bizottságot az irányelv nemzeti jogba való teljes átültetéséről. A bizottság Belgium ügyét az EU Bíróságához továbbítja, napi 52 828,16 EUR pénzbírságot kérve. A pénzbírság összege a kötelezettségszegés súlyosságát és időtartamát, valamint az elrettentő erőt és a tagállam fizetőképességét figyelembe véve került megállapításra. További információk a teljes sajtóközleményben találhatók.
Felszólító levél
A bizottság felszólítja Ciprust, hogy alkalmazza az átdolgozott Eurodac-rendeletet.
Az Eurodac adatbázis az EU menedékjogi ujjlenyomat-adatbázisa, ami már 2003 óta létezik. Ha valaki menedékjogot kér vagy egy külső határ harmadik ország irányából történő szabálytalan átlépése során feltartóztatják, ujjlenyomatai bekerülnek a központi Eurodac-rendszerbe, függetlenül attól, hogy az EU melyik részén történt az eset. Az átdolgozott Eurodac rendelet (603/2013/EU rendelet) 2015. július 20-án lépett életbe, és a rendszer bizonyos módosításai tartalmazta. Rendelkezett arról, hogy az adatoknak 72 órán belül be kell kerülniük a központi rendszerbe, valamint tartalmazott adatvédelmi és a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni rendelkezéseket is. Az Európai Bizottság aggályait ismertető, Ciprusnak küldött levelek dacára Ciprus továbbra sem teljesíti az átdolgozott Eurodac-rendelet teljes alkalmazásával kapcsolatos kötelezettségeit. Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy felszólító levelet küld Ciprusnak. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz, vagy ha a tagállam válasza nem kielégítő, a bizottság a következő szakaszba léphet a kötelezettségszegési eljárás során, és indokolással ellátott véleményt küldhet Ciprusnak. Ha szükséges, ezután a bizottság az EU Bírósága elé viheti az ügyet.
6. Mobilitás és közlekedés
Az Európai Unió Bíróságához továbbított ügyek
Közlekedés: A bizottság az EU Bíróságához fordul Lengyelország ügyében a fuvarozási vállalkozások elektronikus nyilvántartásainak összekapcsolásával kapcsolatban.
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul, mivel Lengyelország nem hozta létre a közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartását, és nem kötötte össze azt a többi EU-tagállam nemzeti elektronikus nyilvántartásával, ahogy azt az 1071/2009/EK rendelet 16. cikkének (1) és (5) bekezdése megköveteli. A nemzeti nyilvántartásokat legkésőbb 2012. december 31-ig létre kellett volna hozni és össze kellett volna kötni. Mivel Lengyelország eddig még nem teljesítette ezen kötelezettségeit, ami Uniós szinten csökkenti az összekapcsolt nyilvántartások működésének hatékonyságát, a bizottság úgy döntött, hogy Lengyelország ügyében az EU Bíróságához fordul.
Közlekedés: A bizottság az EU Bíróságához fordul azért, mert Csehország nem akadályozta meg a „jogosítványturizmus” jelenségét; és azért, mert Észtország, Olaszország, Portugália és Szlovénia nem kapcsolódott a vezetői engedélyek európai uniós hálózatához.
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy Csehország, Észtország, Olaszország, Portugália és Szlovénia ügyében az Európai Unió Bíróságához fordul, mivel ezen országok nem ültették át megfelelően a vezetői engedélyekkel kapcsolatos európai szabályokat (2006/126/EK irányelv).
Közelebbről, Csehország a 2004 és 2011 közötti időszakban nem biztosította, hogy csak a Csehországban lakóhellyel rendelkező személyek kapjanak járművezetői engedélyt. Ez létfontosságú az úgynevezett „jogosítványturizmus” elleni fellépés tekintetében. A korábban a 2006/126/EK irányelv rendelkezéseivel ellentétes módon kiadott, még érvényes járművezetői engedélyek az EU vezetőiengedély-rendszerének hitelességét és a közlekedésbiztonságot is veszélyeztetik. Csehország ezen kívül több más kötelezettségének sem felelt meg, például nem biztosította, hogy bizonyos járműkategóriák megfeleljenek az irányelvben rögzített kategóriáknak. Az Európai Bizottság ezen kívül Észtország, Olaszország, Portugália, Csehország és Szlovénia ügyében az EU Bíróságához fordul, mivel ezen országok nem csatlakoztak a vezetői engedélyek európai uniós hálózatához („RESPER”), megszegve a 2006/126/EK irányelv előírásait. A RESPER célja a tagállamok közötti együttműködés megkönnyítése és annak biztosítása, hogy a jogosítványok az EU-s szabályoknak megfelelően kerüljenek kiadásra. A RESPER-en keresztüli információcserének 2013. január 19-én kellett volna megkezdődnie. Az Európai Bizottság 2014 júliusában kötelezettségszegési eljárásokat indított, és az érintett tagállamoknak 2015 februárjában indokolással ellátott véleményt küldött. A tagállamok jelenleg még mindig nem teljesítették a 2006/126/EK irányelvben foglalt kötelezettségeiket, ezért a bizottság úgy döntött, hogy az EU Bíróságához fordul. További információk a teljes sajtóközleményben találhatók.
Indokolással ellátott vélemény
Közúti közlekedés: A bizottság felszólítja Lengyelországot, hogy alkalmazza az EU elektronikus útdíjszedéssel kapcsolatos jogszabályait.
Az Európai Bizottság felszólítja Lengyelországot, hogy nemzeti szabályait hozza összhangba az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás és műszaki elemei meghatározásáról szóló bizottsági határozattal (EETS; 2009/750/EK). Az EETS lehetővé teszi, hogy a felhasználók egész Európában egy egységes, a járműre szerelt egységgel használják az elektronikus útdíjfizetési kapukat, és csak egy szerződést kelljen aláírniuk az EETS-szolgáltatóval, ami jelentősen megkönnyítené a határokon átnyúló kereskedelmet és csökkentené a költségeket. Az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatásnak 2012. október 8-án elérhetővé kellett volna válnia a teherautó-felhasználók számára azon tagállamokban, ahol elektronikus útdíjfizetési rendszer van használatban. Lengyelország nem tette meg az EETS-szolgáltatók létrehozásához szükséges intézkedéseket. Lengyelországnak két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a bizottságot az EU-s jogszabályoknak való teljes megfelelés érdekében hozott intézkedésekről; ellenkező esetben a bizottság Lengyelország ügyét az EU Bírósága elé viheti.
7. Adózás és vámunió
Indokolással ellátott vélemények
Adózás: A bizottság felszólítja Németországot, hogy az örökösödési adóval kapcsolatos, a különleges megélhetési kedvezményről szóló szabályait hozza összhangba az EU jogával.
Az Európai Bizottság ma felszólította Németországot, hogy az örökösödési adóval kapcsolatos, a különleges megélhetési kedvezményről szóló szabályait hozza összhangba az EU jogával. A német jogszabályok értelmében a német adóhatóságok különleges megélhetési kedvezményt adhatnak az elhunyt személyek házas- vagy élettársának abban az esetben, ha egyikük vagy mindkettőjük német adóalany. A kedvezmény nem adható meg a túlélő házas- vagy élettársnak abban az esetben, ha Németországban lévő vagyont vagy beruházást örököl, de mind az elhunyt, mind az örökös egy másik tagállam adóalanya. A bizottság ezt a tőke szabad mozgása indokolatlan korlátozásának tekinti (EUMSZ 63. cikkének (1) bekezdése), mivel az örökség értéke alacsonyabb abban az esetben, ha az érintettek nem felelnek meg az adóalanyiság kritériumának. Ez továbbá eltérítheti az egyéb EU-tagállamok polgárait attól, hogy tőkéjüket németországi ingatlanokba vagy beruházásokba fektessék. A bizottság felszólítása indokolással ellátott vélemény formájában kerül megküldésre. Ha Németország két hónapon belül nem hoz kielégítő intézkedéseket, a bizottság az ügyet az EU Bírósága elé viheti.
Adózás: A bizottság felszólítja Spanyolországot, hogy vessen véget a külföldi non-profit szervezetek és támogatóik diszkriminatív adóztatásának.
Az Európai Bizottság felszólította Spanyolországot, hogy módosítsa a külföldi non-profit szervezetek bizonyos bevételeinek és az ilyen szervezeteknek nyújtott bizonyos támogatások adóztatásának szabályait. Jelenleg a spanyol non-profit szervezetek bizonyos adómentességeket élveznek. Az ilyen szervezeteket pénzadományokkal támogató adófizetők szintén többféle adókedvezményt élveznek adományaik alapján. Ezen szabályok viszont a Spanyolországból hasonló bevételt szerző, az EU vagy az Európai Gazdasági Térség más országában bejegyzett, spanyolországi fiókszervezettel nem rendelkező non-profit szervezetekre nem vonatkoznak. Az ilyen szervezetek nem élvezhetik az adókedvezményeket, és a Spanyolországból nekik küldött pénzügyi hozzájárulások után sem kérhető adókedvezmény. A bizottság álláspontja szerint ez diszkriminatív, és korlátozza a tőke szabad áramlását. Ezt alátámasztja a Bíróság korábbi ügyekben kiadott értelmezése is („Centro di Musicologia Walter Stauffer” C-386/04 és Persche – C-318/07). Ha egy spanyol állampolgár egy másik tagállamban bejegyzett alapítványt támogat pénzadománnyal, azért ugyanolyan adóalap-csökkentést érdemelne, mint ha hasonló, de spanyol alapítványt támogatott volna. Ha egy külföldi alapítvány szerez bevételt, például bérleti díjat Spanyolországból, akkor a bevételének ugyanúgy adómentesnek kellene lennie, mint a spanyol alapítványok esetén. Ezért a bizottság felszólította Spanyolországot, hogy szabályait hozza összhangba az EU-s joggal. A felszólítás indokolással ellátott vélemény formájában kerül megküldésre. Ha Spanyolország két hónapon belül nem hoz kielégítő intézkedéseket, a bizottság az ügyet az EU Bírósága elé viheti.
Adózás: A bizottság felszólítja Hollandiát, hogy módosítsa a kettős adóztatás elkerüléséről szóló holland-japán adóegyezmény kedvezmények korlátozásáról szóló rendelkezéseit
A bizottság ma felszólította Hollandiát, hogy módosítsa a 2012. január 1-én életbe lépett, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló holland-japán adóegyezmény kedvezmények korlátozásáról szóló rendelkezéseit. A bizottság álláspontja szerint a korábbi esetek, mint például a C-55/00 Gottardo és a C-466/98 Open Skies értelmében egy harmadik országgal szerződést kötő tagállam nem állapodhat meg jobb elbánásról a saját területén élő részvényesek tulajdonában álló vállalkozások tekintetében, mint a hasonló, az EU/EGK területének más részein élő részvényesek tulajdonában álló vállalkozások tekintetében. Hasonlóképpen tilos az ország saját tőzsdéjén jegyzett vállalkozások számára jobb feltételeket biztosítani, mint az EU/EGK más részein lévő tőzsdéken jegyzett vállalkozások számára. A kedvezmények korlátozásáról szóló rendelkezés jelenlegi formája szerint egyes vállalkozások nem részesülnek az adóügyi egyezmény előnyeiből. Emiatt nagyobb forrásadót kell fizetniük a Japánból érkező osztalékok, kamatok és jogdíjak után, mint a hasonló, de holland részvényesekkel rendelkező, illetve „elismert tőzsdéken” jegyzett és forgalmazott részvényekkel cégeknek. „Elismert tőzsdének” egyes EU-s, illetve harmadik országbeli tőzsdék számítanak. A bizottság felszólítása indokolással ellátott vélemény formájában kerül megküldésre. Ha Hollandia két hónapon belül nem hoz kielégítő intézkedéseket, a bizottság az ügyet az EU Bírósága elé viheti.
