A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Kríziskezelő szolgálatok fejlesztése” című (EFOP-1.2.4-VEKOP/16) felhívás.
„A projekt célja a lelkisegély, krízisintervenciós és mentálhigiénés segítség nyújtásának biztosítása, a bántalmazottak akut krízishelyzetből történ ő kilépésének segítése telefonon és online felületen keresztül, a szolgálatok humán és infrastrukturális fejlesztése, működésének hatékonyabbá tétele, továbbá a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak képzése” – olvasható az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló kormányhatározatban (1037/2016.).
A keretösszeg 1,16 milliárd forint, ebből az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében 810 millió forint, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében pedig 350 millió forint a vissza nem térítendő támogatás maximális összege. A forrást az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
Támogatási kérelmet a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság, a Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) működtetője nyújthat be.
Mire fordítható a támogatás?
A felhívás szerint az önállóan támogatható tevékenységek:
A krízishelyzetek megelőzését és kezelését végző telefonos szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése: (i) hazai és nemzetközi jó gyakorlatok vizsgálata, másodelemzés; (ii) szakmai irányelvek, protokollok kifejlesztése (a krízisintervenció, az öngyilkossági krízis kezelése a specifikus telefonos segítő kapcsolat területére, valamint egy egységes minőségbiztosítási kézikönyv kidolgozása); (iii) szakmai rendezvények szervezése, lebonyolítása (workshop, konferencia, stb.); (iv) szupervízió, esetmegbeszélés; (v) infokommunikációs fejlesztések, szoftverfejlesztések, honlap fejlesztés; (vi) kommunikációs tevékenységek, kampányok szervezése lebonyolítása; (vii) humánerőforrás bővítése.
A kríziskezelésben dolgozó szakemberek és önkéntesek érzékenyítése, felkészítése, ismereteinek bővítése, szemléletformálása: (i) a felkészítésekhez kapcsolódó szakmai anyag fejlesztése és kivitelezése; (ii) felkészítők képzése (a célcsoport oktatóinak felkészítése); (iii) kríziskezelő munkatársak tudásnövelő felkészítése; (iv) önkéntes segítők érzékenyítése, felkészítése.
A kríziskezeléssel kapcsolatban álló területeken dolgozó szakemberek (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény /Gyvt./ 17. § (1) bekezdése szerint) képzése: (i) a képzéshez kapcsolódó tananyag fejlesztése és kivitelezése; (ii) képzők képzése; (iii) a jelzőrendszer tagjainak továbbképzése; (iv) a képzések minőségbiztosítása.
„A felhívás indokoltsága”
A kapcsolati erőszak nem magánügy
A krízishelyzetek jelentős része a kapcsolati erőszak miatt alakul ki, melyet 2013 óta a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény újtényállásként vezetett be. A kapcsolati erőszak a nők és gyerekek elleni erőszak legelterjedtebb formája, melynek következményei az áldozatok életének sok területére hatást gyakorolnak – ide tartozik a lakhatás, egészség, oktatás. Csorbul ahhoz való joguk, hogy életüket félelem nélkül, és az általuk kívánt módon élhessék. A jelenség nem korlátozódik egyetlen speciális társadalmi csoportra vagy rétegre. A kapcsolati erőszak sokféle formát ölthet – úgymint fizikai és lelki erőszak, szexuális abúzus és nemi erőszak, fenyegetés, zsarolás és megfélemlítés, gazdasági függőségben tartás – és minden megnyilvánulási formáját bűncselekményként kell kezelni. Ugyanakkor a lakosság nagy része a kapcsolati erőszakot még mindig magánügynek tekinti.
Hiányosak a szakemberek ismeretei
Egy 2014 tavaszán készült, a kapcsolati erőszak áldozatait befogadó krízisközpontok szakmai tevékenységét és működését vizsgáló monitoring jelentés ismerteti, hogy az eddig elért pozitív változások mellett sajnos még mindig jellemző az ismerethiány a szakemberek körében is: nem ismerik a kríziskezelő szolgáltatásokat, illetve nem (vagy tévesen) ismerik fel, hogy milyen formákban nyilvánul meg a bántalmazás. A monitoring jelentésből az is kiderült, hogy nagy szükség lenne a témával kapcsolatos ismeretbővítésre és érzékenyítésre annak érdekében, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai ismerjék a segítségnyújtási lehetőségeket, s ne legyenek közömbösek a problémával kapcsolatban. A szakemberek körében jelentkező ismerethiány összefügg azzal, hogy jelenleg mind az alapképzések rendszeréből, mind a továbbképzési rendszerből hiányzik a kapcsolati erőszak témáját feldolgozó specifikus tartalom, képzési modul.
Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat
Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (Magyarországon az egyetlen államilag fenntartott telefonszolgálat, amely kifejezetten a kapcsolati erőszak következtében kialakult krízishelyzetekre reagál és kínál megoldási javaslatokat. A nemzetközi normák alapján működő lelki elsősegély telefonszolgálatok célja az öngyilkosság-megelőzés, a krízisintervenció és a mentálhigiénés prevenció. A lelki elsősegély telefonszolgálatok a telefon eszközével, és a telefonos segítségnyújtás speciális szakmai tudásának birtokában anonim, költséghatékony, a hívók számára ingyenes szolgáltatást nyújtanak. Így azoknak a nehezen elérhető célcsoportoknak a tagjai is segítséget kaphatnak általuk, akiket a személyes kapcsolaton alapuló ellátási formák nem, vagy nehezen tudnak megszólítani, illetve azokat, akik olyan lelki válságában vannak, hogy a személyes kapcsolatot képtelenek felvállalni. A lelki elsősegély telefonszolgálat legfontosabb jellemzői, hogy alacsony-küszöbű szolgáltatást nyújtanak, sürgősségi ellátást biztosít, és prevenciós rendszerként működik.
Nem elégséges a kapacitás, sok a hiányosság
Jelenleg a rendszer nem elégséges kapacitással működik, és területileg egyenetlenül oszlik el. Az országos lefedettséghez a kapacitásbővítés mellett olyan térségi normatívák kidolgozása szükséges, ahol lakosság- és térségarányos hívásszámok szerint tudnak dolgozni a telefonszolgálatok, biztosítva az optimális szolgáltatói sűrűséget, amely által biztonságos lefedettség megvalósítható. A lelki elsősegély telefonszolgálatok jelenlegi hálózata (Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége: 20 szolgálat) hiányos és az országos lefedettség egyenetlen.
A jelenleg működő szolgálatoknál a személyi és tárgyi feltételek nem felelnek meg szolgáltatás minimum-feltételeinek, emellett az elsősegély-telefonok nem eléggé közismertek.
Általánosságban igaz, hogy a legismertebb lelki elsősegély telefonszolgáltatások humánerőforrás hiánnyal küzdenek, az állandó szolgáltatás biztosításának feltételeként technikai hátterük is fejlesztést igényel.
Emellett kiemelten fontos, hogy ezen szolgáltatások közös szakmai protokoll alapján, egységes minőségben működjenek, és mindig mindenki számára elérhető legyenek.
Ezért van szükség az OKIT fejlesztésére
Az intézkedés átfogó célja tehát, hogy a krízisszolgálatok, telefonos lelkisegély-szolgálatok humánerőforrás és technikai fejlesztése révén a kapcsolati erőszak és egyéb, a lelki egészséget veszélyeztető problémák miatt minél kevesebb embernél alakuljon ki súlyos krízishelyzet, annak beállta előtt lehetővé váljon a szakmai segítségnyújtás. A közvetett célcsoport széles köre megismerje a segítségkérés lehetőségeit, ezáltal tovább csökkentve az egyéni kiszolgáltatottságot.
Az OKIT működtetője rendelkezik olyan szakemberekkel, akiknek nagy tapasztalatuk van a kríziskezelés- és intervenció tevékenységek végzésére vonatkozó ismeretekről, ezen ismeretek átadását célzó képzések megvalósításáról. Országos szintű szakmai kapcsolatai kiterjednek a kríziskezelést és a telefonos lelkisegély-szolgáltatást végző szervezetekre, intézményekre, valamint ezen tevékenységek hatósági és szakmai felügyeleti feladatait ellátó szervekre is.
