„Magyarország teljesítménye 2015-ben összességében nem volt kielégítő” – állapította meg az Európai Bizottság a belső piaci eredménytábla „Közbeszerzések” című fejezetében.
Az Európai Bizottság hétfőn hozta nyilvánosságra a belső piaci eredménytáblákat. A(z alább letölthető) Magyarországról szóló fejezet – több pozitív megállapítás mellett – a közbeszerzések kapcsán erős kritikát fogalmaz meg.
„Magyarország teljesítménye 2015-ben összességében nem volt kielégítő” – írják az értékelésben; a részletekért pedig a közbeszerzésekkel foglalkozó áttekintő lapra irányítják az olvasót. Az állami közbeszerzések rendszerét itt több szempont szerint értékelik.
Egyetlen pályázó
Minél több pályázó van, a kiíró annál inkább számíthat arra, hogy a pénzéért nagyobb értéket kap. Az „egyetlen pályázó” indikátor azt mutatja, hogy a megkötött szerződések hány százalékában volt csupán egyetlen pályázó. Ha ez a mutató 10 százalék alatt van, azt „kielégítőnek”, a 10 és 20 százalék közötti rátát átlagosnak, a 20 százalék fölötti értéket „nem kielégítőnek” minősíti a bizottság.
Magyarország tavalyi mutatója (csakúgy, mint a 2014-es) 36 százalék volt, ennél csupán Horvátország (44 százalék), Lengyelország (43 százalék) és Ciprus (40 százalék) rátája volt magasabb. Tavaly a legjobb, 8 százalékos mutatót Luxemburg érte el, de az „egypályázós” szerződések aránya Ausztriában és Dániában is csupán 10 százalék volt.
Nincs pályázati felhívás
Ez a mutató azt mutatja, hogy az összes eljárás hány százalékában mellőzték a pályáztatást. Itt az Európai Bizottság az 5 százalék alatti értéket tartja „kielégítőnek”, a 10 százalék feletti pedig már nem az.
A tavalyi 13 százalékkal Magyarország itt is az élmezőnyben van, igaz, akadnak „sokkal kevésbé kielégítő” mutatóval rendelkező országok is. Cipruson az eljárások 24, Csehországban és Szlovéniában 19, Szlovákiában 15 százalékában nem volt versenyeztetés.
Közös felhívások
A közbeszerzések minősítésének harmadik uniós szempontja, hogy az eljárások hány százalékában van egynél több állami vásárló. Mivel többen összefogva jobb feltételeket lehet elérni, itt a magasabb mutató „ér többet”: a legalább 10 százalékos érték „kielégítő”, a 10 százalék alatti nem az.
A 9 százalékos magyar ráta tehát még éppen „nem kielégítő” – sovány vigasz, hogy a tagállamok többsége ebbe a kategóriába került.
Kritériumok
A pályázatok hány százalékánál választották ki a nyertest kizárólag az ár alapján? Ez a mutató a bizottság szerint akkor „kielégítő”, ha nem éri el a 80 százalékot, a brüsszeli álláspont szerint ugyanis a kiírások legalább ötödénél egyéb, „minőségi” szempontokat is figyelembe kell(ene) venni a legjobb ár-érték arány eléréséhez.
Magyarország ebben a tekintetben – 66 százalékkal – „kielégítő” eredményt ért el. Összevetésképpen: Franciaországban a közbeszerzések mindössze 5 százaléka dőlt el kizárólag az ár alapján, az Egyesült Királyságban 8, Hollandiában 12 százalékuk.
A döntéshozatal időtartama
Az uniós kritériumrendszer szerint „kielégítő” az, ha a közbeszerzés eljárásokban átlagosan kevesebb mint 120 nap alatt telik el a beadási határidő és a győztes kihirdetése között. Magyarországon ez az időtartam tavaly 81 nap volt – azaz „kielégítő” –, a 120 napos határt csupán Spanyolország (278), Olaszország (210) és Szlovákia (137) lépte át.
