A BKIK és a Piac és Profit Cégmentő című közös online konferenciája a járványhelyzetben igénybe vehető segítségekről adott átfogó képet.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a gazdaságvédelmi akcióterv már ismert és tervezés alatt álló elemeiről beszélt.
Fontosnak nevezte, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv arányos legyen, ne terhelje túl az adófizetőket, és értékelése, valamint a szakmai szervezetek szerint ezt sikerült is elérni. Jelenleg a második fázisban tartunk, ami áprilisban indult. A harmadik elsősorban a gazdaság újraindításáról, a kiemelt ágazatok megerősítéséről fog szólni. Kiemelt ágazatnak nevezte azokat, amelyek biztonságosan, helyben teremtenek értéket, és ahol Magyarországnak versenyelőnye van, vagy az elmúlt években-évtizedekben a teljesítőképessége nem épült le, mint például az egészégipar, az élelmiszeripar vagy az építőipar. Az intézkedések összértéke – a támogatások és támogatott hitelek igénybevételének arányától függően – 9-10 ezer milliárd forint közötti, ami a GDP 18-20 százaléka.
Az első fázishoz tartozik a kamat- és tőkefizetési moratórium, ami az eredeti becslések szerint 3 ezer milliárd forintnyi likviditást jelentett volna a vállalatok és a háztartások számára, de a jelenlegi tapasztalatok alapján a jogosultaknak egyharmada, vagy legfeljebb kétharmada él ezzel a lehetőséggel.
A munkahelyvédelmi bértámogatást három hónapra és 195 milliárdos keretösszeggel tervezik, de az összeg felülről nyitott. Az államtitkár szavai szerint azzal a lehetőséggel is számolniuk kell, hogy a válság elhúzódhat, és a programot akkor is folytatni kell tudni. Ehhez a témához rengeteg javaslat és kérdés is érkezett, melyek alapján módosították a szabályozást. A bértámogatás már napi két órás munkaidőre is igénybe vehető, nem szükséges minden munkavállalóval külön módosítani a munkaszerződést, az a kérelemben foglaltak szerint módosul. A bér magállapításánál nem a távolléti díjat kell alapul venni, ha 4 vagy több órás munkavégzés marad érvényben, akkor az állam 70%-ban, 75 ezer forintig kipótolja a kieső időre eső bért, a fennmaradó rész pedig egyedi fejlesztési időre használható, ami rugalmasan, az elkövetkező két évben bármikor igénybe vehető. Vagyis jelenleg akár 4 óránál hosszabban is foglalkoztatható a munkavállaló, ha időközben felfutna a termelés. A rendelkezések távmunkára, otthoni munkavégzésre is alkalmazhatóak, és már a munkaidőkeretet alkalmazó cégekre is vonatkoznak. A telephelyekre vonatkozó korlátozást is elhagyták. A kérelemben nem kell igazolni, hogy a veszélyhelyzet miatt csökkent az árbevétel, viszont az elbíráláshoz megnézik majd a létszám- és árbevételi adatokat.
A kutatás-fejlesztésben dolgozók bérének 40 százalékát elsősorban azért támogatják, mert úgy látják, hogy az Európai Unión kívüli országok előszeretettel szívnák el a magyar szakembereket.
A Magyar Fejlesztési Bank, az Eximbank, az agrárhitelezési intézmények és a Széchenyi Kártya Program által nyújtott kedvezményes hitelek hitelkiváltásra is fordíthatóak. A beruházásokat 0,5 százalékos kamattal támogatják, míg a munkahelyek megtartását 9 hónapig 0,1 százalékos kamattal. A garancia díja 0,25 százalék lesz. Ezt a kormány és a Magyar Nemzeti Bank nhp hajrá programja közösen finanszírozza.
Az adócsökkentések és adminisztrációs könnyítések – beleértve a szociális hozzájárulás korábban bejelentett csökkentését – becslések szerint 300 milliárd forintot hagynak a gazdaságban.
A mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztési pályázataira első körben 100 milliárd forintot hirdetnek meg, és ha azt látják, hogy a vállalkozások élnek a lehetőséggel, akkor további források megjelenésére lehet számítani. Ezek a programok tág értelemben vett hatékonyságnövelő beruházásokat támogatnak. Az első 50 milliárd forint felhasználását társadalmi vitára bocsátották, az elsődleges cél a könnyű, az élet logikáját követő igénylés és felhasználás. A legfontosabb feltétel, hogy a 2020 áprilisi munkavállalói létszám legalább 90 százalékát meg kell tartani a 18 hónapos fenntartási időszakban. Amennyiben egy cég ennél nagyobb létszámot tart meg vagy bővíti az alkalmazottak körét, azt a rendszer premizálja. A pályázatok kiírása május elején várható. Az elbírálás automatikus, a folyósítás május végén-június elején várható. Ez egy ún. transzformált projekt: a támogatás alapvetően visszatérítendő, de a feltételek teljesítése esetén vissza nem térítendővé alakul. A támogatási intenzitás 70%, és a program a Közép-magyarországi régióra is érvényes. A programban kötelező legalább 20 százalékban az eszközbeszerzés, emellett rugalmasan, például oktatási programokra is költhető az összeg. 5-9 főig munkavállalónként 1,5 millió forint vehető igénybe, 10-49 fő között 1 millió, 50-249 fő között félmillió forint a fejenként igénybevehető keretösszeg. Ebből fejleszthető vállalatirányítási rendszer, bevezethetőek új folyamatok, megvalósíthatóak energiahatékonysági beruházások. A Külgazdasági és Külügyminisztérium részvételével a nagyvállalatok számára rendelkezésre áll ennek a programnak egy másik, szigorúbb feltételekhez kötött lába is.
A vali.ifka.hu oldalon húszféle, a válság idejére térítésmentesé tett képzés érhető el. Indulni fog egy nyolchónapos informatikai továbbképzési kurzus, amit május közepétől bárki igénybe vehet, és olyan készségekre tehet szert, ami a későbbi munkát hatékonyabbá teheti. Ezt a kieső munkaidőben érdemes lehet igénybe venni. A munka nélkül maradók számára külön informatikai képzést is indítanak majd, amihez Diákhitel vehető igénybe.
„Teljesen új jövőre kell felkészülni”
Zsabka Zsolt, a BKIK általános elnöke a Kamara válsághelyzetben betöltött szerepéről beszélt, amelyről úgy vélte, fel fog értékelődni. Egyúttal kifejtette, hogy a válság hatására jelentősen felélénkült a vállalkozások és a Kamara közötti párbeszéd. Gazdasági összefogó szervezetként a beérkező kérdéseket, kéréseket a hetente kétszer ülésező Deregulációs Bizottságon keresztül továbbították a kormányzat – az ITM és a Pénzügyminisztérium – felé.
A válságtüneteket nem a piac vagy a szereplők hibái, hanem a külső korlátozó tényezők okozzák. Ezért Zsabka Zsolt véleménye szerint nem is fog olyan sokáig tartani az újraindítás, mint egy „hagyományos” gazdasági válságnál.
A mikrovállalatokat ugyanakkor a válság az elégtelen likviditás és a stratégiai tervek hiánya miatt is erősebben sújtja, mint a nagyokat. Emellett egyediek a problémák is, mint a kötelező zárva tartás, a távolról érkező munkavállalók utazásának ellehetetlenülése, a vásárlók elmaradása vagy a fizetési fegyelem lazulása.
Javasolta, hogy üzleti szolgáltatások esetén a vállalkozók – elsősorban az építőiparban, de a gyártás területén is – mielőbb üljenek le egymással megtárgyalni, hogy a külső körülmények megváltozására hogyan tudnak együttműködve reagálni, például a kötbérezés elengedésével. Célszerű a fennálló üzleti kapcsolatot a közös érdek mentén fenntartani, melynek kulcsa a folyamatos kommunikáció és a bizalom.
A fogyasztóknak értékesítő vállalkozások esetében sokkal gyorsabb helyreállásban bízhatunk, mert a bezárt emberek már keresik a kimozdulási lehetőségeket. A külföldi magánügyfelekre építő vállalkozások helyzete nehezebb, de a Kamara ebben az esetben is segít az alternatív bevételi források keresésében. A beszállítások esetében is érdemes megkeresni azokat a lehetőségeket, hogy magyar áruval helyettesítsük a korábbi külföldi forrásokat. Ugyanez érvényes azokra is, akik a külföldi beszállító kiesése miatt kerültek nehéz helyzetbe. Itt a BKIK kapocsként próbál segíteni a hazai partnerek egymásra találásában.
A munkavállalók esetében úgy véli, hogy a kvalifikált munkavállalókat mindenképpen érdemes a rendelkezésre álló kormányzati források igénybevételével megtartani, míg a külföldi, jellemzően képzetlen munkaerő a korlátozások elmúltával várhatóan gyorsan vissza fog térni. A mikrovállalkozásoknál viszont teljesen más típusú segítségre lesz szükség.
Az újranyitás után a kialakult nagyobb távolságtartás, az emberek közötti kapcsolatok megváltozása és a csökkent bizalmi szint miatt új típusú kommunikációra lesz szükség a vállalkozások életében is. Kérdéses, hogy az egyes szolgáltatástípusokat mikortól merik majd újra igénybe venni az emberek.
A kilábalásban a BKIK jelentős szerepet vállalhat, amelynek első lépése egy reprezentatív felmérés lehet. Fel kell mérni a budapesti vállalkozástípusokat létszám, mérleg, árbevétel és eredmény szempontjából, valamint megvizsgálni a piacaikat, különös tekintettel azokra, amelyeknél a bevétel jelentős része külföldről származik. Az újraindításkor már nagyjából látható lesz, mekkorák a károk, kik kerültek kilátástalan helyzetbe, mekkora volt a visszaesés. Mindezek alapján lehet majd javaslatot tenni a válságkezelő eszközökre. A Kamara nem engedheti meg magának, hogy erre ne legyenek eszközei, akár a későbbi válságokra felkészülve – fogalmazott az általános elnök.
A lehetséges külgazdasági intézkedéseket is vizsgálják, azt, hogy a kifektetési politika kapcsán tavaly óta megkezdett beruházások hogyan folytathatóak. Az otthoni munkavégzésben és a távoktatásban is keresik a Kamara lehetőségeit, valamint tovább folytatják a vállalkozások digitális felkészítésére irányuló lépéseket.
