Februárban a bruttó átlagkereset 377 300 forint volt, 9,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A koronavírus-járvány gazdasági következményei az év első két hónapját még nem érintették, így hatásai egyelőre nem érezhetők a kereseti adatokban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A közfoglalkozatottak nélkül számolt 387 ezer 300 forintos bruttó és 257 ezer 600 forintos nettó átlagkereset 8,6 százalékkal volt magasabb a tavaly februárinál és a 4,4 százalékos inflációval számolva 4,0 százalékos reálkereset-emelkedésnek felel meg, míg a 9,1 százalékos átfogó adattal számolva a reálértéken számolt növekedés 4,5 százalékos volt.
A vállalkozásoknál 9,6 százalékkal 391 ezer 600 forintra nőtt az átlagos bruttó kereset, a költségvetési szektorban 5,8 százalékkal 380 ezer 800 forintra nőtt a közfoglalkoztatottak nélkül.
Februárban a feldolgozóiparban 8,9, az építőiparban 11,0 százalékkal volt magasabb az átlagkereset az egy évvel korábbinál, és 394 ezer 200, illetve 294 ezer 500 forintot ért el. Az infokommunikáció területén 12,6 százalékos emelkedéssel 691 ezer forint fölé emelkedtek a bérek, a pénzügyi, biztosítási szektorban kimutatott 639 ezer forintos átlagkereset 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A közszférában 442 ezer 600 forint volt a közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosításban dolgozók bruttó átlagbére, 3,3 százalékkal több, mint egy éve, az egészségügyben 15,1 százalékos béremelkedést mért a KSH, a szociális ellátás területén dolgozóknál 18,3 százalékot, amivel 385 ezer 600, illetve 190 ezer 600 forintra nőtt az átlagos bruttó kereset. Az oktatásban 337 ezer forint volt az átlagkereset, 4,3 százalékkal nőtt egy év alatt.
Az év első két hónapjában 9,2 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 8,7 százalékos. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 376 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 386 300 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 250 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 258 200 forintot ért el.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 357 500 forintra becsülhető, 10,0 százalékkal nőtt az utóbbi egy évben. A reálkereset 4,5 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 4,5 százalékos növekedése mellett.
Az év elején lelassult a bérkiáramlás üteme, csökkentek a bónuszok és a reálbérek emelkedését a magas infláció is fékezte. A koronavírus-járvány hatása csak később jelenik meg, és kiszámíthatatlan, hogy a számtalan tényező milyen arányban érezteti majd hatását – vélekedtek az MTI-nek nyilatkozó elemzők a bérstatisztikai adatokat kommentálva.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője megjegyezte: a korábbi években jellemző tempós reálbéremelkedés nagyon lelassult az idén. A koronavírus-járvány hatásai nehezen számszerűsíthetőek, de a reálbéreket két egymással teljesen ellentétes hatás alakítja majd. Az átlagbérek növekedése elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelésének köszönhető, valamint a korábbi hónapokra jellemző munkaerőhiány is feljebb húzta a béreket. A most megjelent adatokban még nem látszik a koronavírus-járvány negatív hatása, de a márciusi, áprilisi adatokban már benne lesz. A járvány miatt a munkanélküliség növekedésére lehet számítani, így megszűnik a korábbi időszakban látott munkaerőpiaci túlkereslet, ez pedig visszafoghatja a bérdinamikát. A másik oldalról minimálbér-emelés viszont a statisztikában tompítani fogja a negatív hatást.
A szakember azt is elmondta, hogy a múlt év utolsó hónapjaiban felgyorsuló infláció megjelent a friss adatokban. A reálbérek az év első két hónapjában ugyanis mindössze 4,5 százalékkal emelkedtek. Az elmúlt időszakban ennél jóval jelentősebb volt az emelkedés: a 2016 óta eltelt években 7,4-10,3 százalékkal nőttek a reálbérek. Németh Dávid szerint a következő időszakban a reálbérindexet két egymással teljesen ellentétes hatás alakítja. Az infláció ugyanis jelentősen lassulhat, a januári 4,7 százalékos csúcsról akár 2 százalékponttal csökkenhet – ez a reálbérmutatót felfelé tolja. Ugyanakkor a bérdinamika várható lassulása lefelé húzza a reálbérindexet.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője rámutatott: a bérek növekedése februárban még stabil volt, bár az előző években megszokott kétszámjegyű ütemnél a várakozásoknak megfelelően némileg lassabb. Míg januárban még a közszférában emelkedtek jobban a keresetek, addig februárban már ismét a vállalkozásoknál volt erőteljesebb a dinamika.
A következő hónapok bérstatisztikáinak alakulása megjósolhatatlan: egyszerre kell számolni a bónuszok, pótlékok csökkenésével, ami mérsékli az átlagbért, másrészt pedig az is látható, hogy a munkaerőpiacról elsősorban a rosszabbul kereső, alacsonyabb végzettségű munkavállalók szorulnak ki, illetve sok esetben az átlagosnál alacsonyabb bért fizető ágazatok (pl. turizmus) lehetetlenülnek el, ami az összetételhatás miatt az átlagbért felfelé módosítja, de a bértömeget nem növeli.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a bérnövekedés februári üteme szinte megegyezik a januári adattal. Legutóbb 2016 harmadik negyedévében volt arra példa, hogy két egymást követő hónapban is egyszámjegyű maradt a keresetek emelkedése. A korábban megszokottnál lassabb bérkiáramlás egyik oka a bónuszok és egyszeri juttatások elmaradása, sőt csökkenése volt. Mindazonáltal a KSH közleménye felhívja arra a figyelmet, hogy a februári adatokban a koronavírus-járvány hatása még nem érződött. A márciusi adatokban várhatóan már megjelenik a hatást, de egyelőre nehéz megjósolni még a bérnövekedés változásának irányát is, hiszen nem lehet tudni, hogy az állásukat vesztettek zöme melyik bérkategóriából került ki.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője egyebek mellett úgy látja, hogy a képzett munkaerő hiánya és a bérminimum emelések hatására nőttek a bérek februárban, illetve azért, mert ebben a hónapban még nem jelentkeztek a vírus miatti leállásból eredő zavarok. A világgazdasági dekonjunktúra már az év első két hónapjában is láthatóan éreztette hatását.
A munkaerőkínálat várható megugrása elsősorban az eddigi jelentős bérnövekedési dinamikát fogja lassítani, de a fordulatnak kicsi az esélye, mivel a közszférában jogszabályi kötelezettség is a bérek emelése, illetve több ágazatban jelentős béremelési megállapodásokat kötöttek, amelyeket túlnyomó többségben végre is hajtanak.
A következő időszakban a teljes bérdinamikát a munkaerőkínálat növekedéséből az új belépők esetében gyengülő alkupozíciók, a bizonyos szektorokban továbbra is meglévő erős kereslet, a jogszabályi kötelezettségekből és megállapodásokból eredő béremelési kötelezettség és a kérdéses ideig csökkentett bérrel szabadságra küldött munkavállalói tömeg együttes hatása fogja meghatározni. Egyelőre még kérdéses, hogy a hatások közül melyek lesznek túlerőben az idei évben.
(Forrás: MTI)
