Júniusban a nyers adat szerint 6,2 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelemi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Ezzel a második negyedévben a nyers és a kiigazított adatok szerint egyaránt 7,2 százalékkal nőtt a forgalom az első negyedévi 3,2 százalékos csökkenés után. Az idei első fél évben a változatlan áron számolt kiskereskedelmi forgalom 2,0 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyformán.
Júniusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 7,2 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a májusi 2,6 százalék után. Az élelmiszer-kiskereskedelem 74 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 8,5 százalékkal, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,0 százalékkal emelkedett júniusban.
A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,0 százalékkal volt nagyobb forgalom, mint tavaly júniusban, míg májusban 8,7 százalékos volt az éves növekedés. Az eladások volumene az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 9,9 százalékkal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,1 százalékkal nőtt. Csökkent a forgalom, 4,7 százalékkal a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben, 23,4 százalékkal a bútor-, műszakicikk-üzletekben.
A használtcikk-üzletekben 31,3 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 18,0 százalékkal nőtt a forgalom.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 19,5 százalékkal nőtt.
Az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,6 százalékkal nőtt a forgalom.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 2,2 százalékkal emelkedtek. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 1211 milliárd forint volt júniusban, ami a legnagyobb összeg ebben az évben, 5,7 százalékkal nagyobb az előző havinál és 14,2 százalékkal az egy évvel korábbinál.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Az első fél évben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyesboltok forgalma 1,5 százalékkal, a nem élelmiszertermék jellegű termékeket árusító üzleteké 3,1 százalékkal nőtt, míg az üzemanyag-fogyasztás 2,9 százalékkal haladta meg a tavalyi első fél évit.
A kiskereskedelmi forgalom második negyedévi emelkedése a gazdaság újraindulását mutatja, és hozzájárul a gazdasági növekedéshez, így megjelenik majd a GDP-adatokban is – így kommentálták a KSH legfrissebb adatait az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában arról írt, hogy az elemzői konszenzust felülmúló adat aligha nevezhető meglepetésnek. Egyrészt az előző évi viszonylag alacsony forgalom, másrészt pedig a teljes gazdasági nyitás hónapjában újra jelentős számú turista látogatott az országba a labdarúgó EB budapesti mérkőzéseinek köszönhetően.
Az ING elemzői azt feltételezik, hogy a fogyasztás rendkívül dinamikus növekedést mutat majd a második negyedévben, ami tükröződik majd a GDP növekedésében. A friss adatok alapján továbbra is úgy vélik, hogy megismételhető, sőt talán felül is múlható az első negyedévben látott 2 százalékos gazdasági növekedés az előző negyedévhez mérve.
Alapvetően az egy évvel korábbi alacsony adatokkal magyarázza a kiskereskedelmi forgalom a várakozásokat meghaladó növekedését Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki úgy ítélte meg, hogy a háztartások feltehetően a vásárlások élénkülése helyett a megnyíló szabadidős tevékenységek felé fordultak.
A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatja a munkaerőpiac teljes helyreállása, valamint a közszféra béremelései. Emellett az elhalasztott fogyasztás is szerepet játszhat a kiskereskedelmi forgalom várható stabilizálódásában.
A Takarékbank elemzői szerint idén 3 százalék körül nőhet a kiskereskedelmi forgalom, a járványhelyzet előtti szint elérése a második félévben várható. Jövőre azonban az idei év eleji alacsony bázis és a gyermeket nevelők számára tervezett szja visszatérítés hatására kétszámjegyű növekedésre számítanak. Mivel a járvány előtt a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adta a kiskereskedelmi forgalom csaknem 7 százalékát, a külföldiek visszatérése később jelentős lendületet adhat.
A kiskereskedelemi forgalom júniusi növekedése a gazdaság újraindulását mutatja – állapította meg Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makragazdasági üzletágának vezetője.
A növekedés nem magyarázható bázisidőszak adatával, hiszen az előző év azonos időszakát nem jellemezte visszaesés. A kiskereskedelmi forgalom emelkedését segíti a harmadik hullám alatt elhalasztott fogyasztás bepótlása, illetve a korlátozások enyhítéséhez kapcsolódóan az átmenetileg bezárásra ítélt munkahelyek megnyitása. Az üzemanyagforgalom növekedése szintén a járvány enyhülésével áll kapcsolatban, az utazások számának növekedését, a turizmus élénkülését, illetve a távmunka csökkenését mutatja.
A kiskereskedelmi adatok alapján a fogyasztás a második negyedévben jelentős pozitív hatást gyakorolhatott a gazdasági növekedésre. A pozitív hozzájárulás a következő időszakban is megmaradhat, különösen ha nem lesz szükség a korábbiakhoz hasonló szigorú korlátozások elrendelésére. Ezt támogathatja az is, hogy a foglalkoztatás magas szintre tért vissza, így ismét jellemző lesz a munkaerőhiány, amely felfelé hajtja a béreket.
(Forrás: MTI)
