Három egymást követő évben még nem volt példa olyan ütemű növekedésre, mint 2017 és 2019 között – hangsúlyozta Varga Mihály a Központi Statisztikai Hivatal adatait elemezve.
Az elmúlt évben 4,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző évihez képest – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
A GDP éves növekedése 2017-ben 4,3 százalék, 2018-ban 5,1 százalék volt. A tavalyi negyedik negyedévben 4,5 százalék volt a gazdasági növekedés a nyers GDP-adat szerint. A szezonálisan, naptárhatással és más egyszeri hatásokkal kiigazított, az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által jegyzett negyedik negyedévi növekedés 4,6 százalék volt. A harmadik negyedévhez képest 1,0 százalék volt a növekedés, alig kisebb a második és harmadik negyedévi 1,1 százaléknál.
A KSH tájékoztatása szerint a tavalyi negyedik negyedévben a növekedés főképp a piaci alapú szolgáltatásoknak volt köszönhető, de kisebb mértékben az ipar és az építőipar is hozzájárult.
A tavalyi negyedik negyedév részletes GDP-adatait február 28-án teszi közzé második becslése alapján a KSH.
A pénzügyminiszter kiemelte: Magyarország eddig ellenállóképesnek bizonyult a nemzetközi gazdaság lassulásával szemben, 2019-ben 4,9 százalékkal nőtt a hazai bruttó termék, amely jelentősen meghaladja az uniós országok átlagát.
Az elmúlt évek egyik legfőbb eredménye, hogy jelentős mértékben csökkent a magyar gazdaság kitettsége a nemzetközi hatásokkal szemben – emelte ki Varga Mihály, aki az Eurostat adataira hivatkozva elmondta, hogy az első becslések szerint a GDP az euróövezetben tavaly 1,2 százalékkal, az EU teljes egészében pedig 1,4 százalékkal nőtt. Az eddig nyilvánosságra hozott adatok szerint Ausztria gazdasága 1 százalékkal Franciaországé 0,8 százalékkal növekedett, míg Olaszországé stagnált 2019 utolsó három hónapjában – ismertette a miniszter.
A tavalyi utolsó negyedévi 4,5 százalékos magyarországi bővülés is jóval meghaladta a várakozásokat, ehhez nagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások, kisebb mértékben az ipar és az építőipar járult hozzá. A magyar gazdasági növekedés tényezőit sorolva Varga Mihály több kormányzati intézkedést is kiemelt. Mint mondta: tavaly is érvényesült a bér- és adó-megállapodásból fakadó hajtóerő, emellett a Gazdaságvédelmi Akcióterv már bevezetett intézkedései is éreztették hatásukat. A tárcavezető a Versenyképesebb Magyarországért Program elemei közül a munkaügyi hivatalok hatékonyságának növelését és a nyugdíj mellett foglalkoztatottak adómentességét emelte ki, de jelentősnek nevezte a Modern Városok Program és a Magyar Falu program keretében indult fejlesztések hatását is.
A beruházások jelentős mértékben járultak hozzá a bővüléshez, köszönhetően elsősorban a nagyvállalati kapacitásbővítéseknek, az uniós források célzott felhasználásának és a lakásépítéseket ösztönző otthonteremtési programoknak. A lakosság jövedelmi helyzetének tartós javulása, valamint a kedvező munkaerőpiaci változások a fogyasztást erősítették – közölte a tárcavezető.
A pénzügyminiszter 2020-ra előretekintve kifejtette: annak érdekében, hogy az uniós átlagot legalább 2 százalékponttal meghaladó növekedési ütem fennmaradjon, a kormány folytatja a magyar gazdaság versenyképességének erősítését és újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket indít.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a magyar gazdaság ismét pozitív meglepetést okozott, a GDP tavalyi negyedik negyedévi növekedésével az ország továbbra is Európa élmezőnyébe tartozhat. A friss adat különösen meglepő annak fényében, hogy a havi adatok szerint mind az ipar, mind az építőipar jelentős lassulást mutattak. Vélhetően a hozzáadott érték – főleg a hatékonyságnövelés és a béremelkedés hatására – gyorsabban tudott bővülni, mint maga a kibocsátás, illetve a szolgáltatószektor okozhatott még jelentős pozitív meglepetést.
Úgy vélte, a vártnál kedvezőbb adat nyomán egyelőre talán nem kell számítani a gazdasági növekedés drasztikus lassulására. A negyedéves teljesítmények lassú, de fokozatos mérséklődése 2020-ban is folytatódik majd. A kilátásokat illetően egyelőre kevés az információ a koronavírus magyar gazdaságot érintő hatásáról, és bizonytalanságot hordoz a hamarosan megjelenő újabb gazdaságvédelmi akcióterv. A rendelkezésre álló korlátozott információk alapján az idén átlagosan 3,8 százalékos GDP növekedéssel kalkulálnak az ING Bank szakértői.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint lassabban nőtt a magyar gazdaság a múlt év utolsó negyedévében az előző három negyedévben elért 4,9-5,3 százalékot követően. A lassulás várható volt az ipar és az építőipar év végi lendületvesztése miatt. A GDP-növekedés motorját továbbra is a piaci szolgáltatások adták. Németh Dávid hozzátette, a részletes számok módosíthatják a végeredményt, de az előző negyedévekhez képest biztosan lassult a növekedés.
A szakember szerint az idén folytatódhat a lassulás. A nemzetközi gazdaság visszafogottabb teljesítménye, a magyarországi uniós beruházások kifutása, a koronavírus-járvány miatti gyárleállások miatt 2020-ban a mostani kilátások szerint 3,7 százalékos gazdasági növekedés várható. Ez a prognózis számol a kormány által már belengetett gazdaságösztönző intézkedésekkel is, bár ezekről még nem lehet konkrét részleteket tudni – mondta a K&H szakembere.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint is a várakozásokat lényegesen felülmúlta a GDP növekedése a tavalyi negyedik negyedévben. Az előzetes ipari és építőipari adatok alapján nagyobb lassulásra lehetett számítani, mivel negyedéves alapon mind az ipar, mind az építőipar kibocsátása egy százalékot meghaladó mértékben csökkent, ami mintegy 0,4 százalékponttal ronthatta a GDP-t. Így a piaci szolgáltatások impozáns teljesítménye bőven ellensúlyozta a többi szektorok visszaesését. A GDP felhasználási oldalán érdemben gyorsulhatott a fogyasztás, lassulhattak a beruházások, míg a külkereskedelem hozzájárulása minimálisan pozitív lehetett.
A következő negyedévekben gyorsulhat az ipari és építőipari termelés, az új gyártókapacitásoknak, illetve az irodaépítéseknek, a további ipari beruházásoknak és az állami megrendeléseknek köszönhetően. Az idén is közel kétszámjegyű bérnövekedés miatt a fogyasztás továbbra is tartós támasza marad a növekedésnek. A magas bázis és a lassan kifutó, de még folyamatban levő uniós támogatások miatt a beruházások is lassulhatnak, emiatt azonban az import növekedése is lassul miközben az új exportkapacitások növelik az exportot, így a külkereskedelem várhatóan növelni fogja a GDP-t a következő években. A koronavírus az idei első negyedévben átmeneti zavarokat okozhat az ellátási láncokban, ezek a járvány csillapodása után a második negyedévtől gyorsan helyreállhatnak.
Idén 4 százalékos GDP-növekedésre számít a Takarékbank szakértője, míg jövőre 3,6 százalékra mérséklődhet a gazdasági növekedés.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kiemelte, hogy bár az előző negyedévekhez képest némileg lassult a GDP növekedése a negyedik negyedévben, továbbra is dinamikus. Az előző negyedéveknél mérsékeltebb növekedést részben a bázishatás magyarázza. Az ipar és az építőipar növekedése jelentősen lassult, a szolgáltatások bővülése azonban vélhetően érdemben gyorsult. A német gazdaság ugyanakkor továbbra is stagnál, így a 4,5 százalékos magyar gazdasági növekedést továbbra is kedvezőtlen külső körülmények között sikerült elérni.
Idén a magyar gazdaság növekedése a Századvég Gazdaságkutató szakértőjének várakozásai szerint 3,5 és 4 százalék között alakulhat, a koronavírus tartós jelenléte azonban érdemben fékezheti a növekedést.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra mutatott rá, hogy a szolgáltatások meghatározó szerepe a növekedésben azt is sugallja, hogy felhasználói oldalról a növekedés legfontosabb hajtóereje a belső fogyasztás maradt.
Ami az idei évi kilátásokat illeti, a belső fogyasztás feltehetően továbbra is erős marad, miközben a beruházások növekedése már várhatóan lassul. A külkereskedelmi folyamatok megítélése a legnehezebb, hiszen a globális növekedési kilátások alakulása még mindig számos bizonytalanságot hordoz, az Erste Bank enyhén pozitív nettó exporttal számol, és 3,6 százalékos GDP növekedést vár 2020-ra.
(Forrás: Pénzügyminisztérium, MTI)
