Az állattenyésztés bővülő kibocsátása és az emelkedő árak miatt a mezőgazdaság kibocsátási értéke 2015-ben folyó áron az előző évi szinten maradt; a bruttó hozzáadott érték volumene is csökkent, a munkaerő-ráfordítás nem változott jelentősen – olvasható a KSH „Mezőgazdasági számlarendszer, 2015 – második becslés” című jelentésében.
A növénytermesztés kibocsátásának volumene 8,6 százalékkal csökkent a második előzetes adatok szerint – számolt be a napokban megjelent „Statisztikai tükörben” a KSH. Jelentősen, 29 százalékkal visszaesett a kukorica kibocsátása, a csökkenés egyrészt a magas előző évi bázissal, másrészt a növények számára kedvezőtlen, száraz időjárással magyarázható.
A főbb kalászosok volumene (a zab kivételével) emelkedett, azonban a gabonafélék kibocsátása összességében 13 százalékkal mérséklődött. Az ipari növények kibocsátása 5,6 százalékkal csökkent, főként a repce, a dohány és a cukorrépa alacsonyabb volumene miatt. A takarmánynövények volumene 12, a burgonyáé 26 százalékkal csökkent, a kertészeti termékeké viszont 2,9 százalékkal bővült. A termelői kedv romlására utalhat, hogy a burgonya betakarított területe egy év alatt 13 százalékkal kisebb lett. A gyümölcstermelés volumene 4,3 százalékkal csökkent, 25 százalékos drágulás mellett.
Az élő állatok kibocsátása 6,8, az állati termékeké 3,5 százalékkal bővült, az állattenyésztés teljes termelési volumene összességében 5,7 százalékkal emelkedett. A baromfi, a sertés, a szarvasmarha, az állati termékek közül pedig a tej kibocsátása is nőtt. Utóbbi esetében kedvezőtlenül hatott a jelentős (21 százalékos) áresés, amely az egész termékcsoport árszínvonalát mérsékelte.
A volumen csökkenését az árak emelkedése kompenzálta A mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt számolt) kibocsátásának értéke folyó alapáron gyakorlatilag nem változott, 2454 milliárd forint volt 2015-ben. A volumen 3,0 százalékos csökkenését az árak 3,4 százalékos emelkedése kompenzálta. Utóbbi a növénytermesztést érintette elsősorban, a termékcsoporton belül 7,4 százalékos volt a drágulás, az állatok és állati termékek árszínvonala ezzel szemben 2,3 százalékkal mérséklődött.
A kibocsátás volumenének 3,0 százalékos csökkenését több tényező együttesen alakította. Ezek közül a legjelentősebb hatása a gabona, valamint az élő állatok kibocsátásának volt. Előbbi 4,0 százalékponttal mérsékelte, utóbbi 1,5 százalékponttal emelte azt.
A folyó termelőfelhasználás volumene és árindexe is csak kismértékben emelkedett az első adatok alapján. A ráfordítások közül csak a takarmányok, az igénybe vett mezőgazdasági szolgáltatások, valamint az állatgyógyászati költségek felhasználása bővült.
A bruttó hozzáadott érték előző évi áron 7,8 százalékkal csökkent, folyó áron nem változott. A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása nem változott jelentősen.
Európai Unió
Az EU teljes mezőgazdasági kibocsátási értéke 2015-ben folyó alapáron 2,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A növénytermesztés kibocsátása nem változott jelentősen, a mérséklődést elsősorban az állattenyésztés 5,9 százalékos csökkenése okozta. Ez főként a tejkibocsátás közel 15, illetve a sertéskibocsátás 9,0 százalékos csökkenéséből következik, amit a szarvasmarha, a juh és kecske, a tojás és a baromfi ágazatok bővülése csak részben tudott kompenzálni. A tej ára uniós szinten 17 százalékkal esett. (Magyarországon ennél is jobban, 21 százalékkal.) A növények közül jelentősen visszaesett a cukorrépa (26 százalék), a kukorica (25 százalék) és a takarmánynövények (7,6 százalék) értéke. Emelkedett viszont az olívaolaj (13 százalék), a friss zöldségek (12 százalék) és a gyümölcsfélék (7,3 százalék) kibocsátása. A cukorrépa és a kukorica mennyiségét elsősorban a több országot is érintő nyári szárazság vetette vissza.
