2015-ben az előző évhez képest sem Magyarországon, sem az Unió egészében nem csökkent az egymillió főre jutó halálos közúti balesetek száma.
Európa közútjai a legbiztonságosabbak a világon, ám megtorpant a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak számában eddig tapasztalt csökkenés – tájékoztatott az Európai Bizottság.
Tavaly 26 ezren haltak meg Európa útjain, 5500-zal kevesebben, mint 2010-ben. A 2014-es helyzethez képest azonban semminemű javulást nem lehetett tapasztalni ezen a téren uniós szinten. A bizottság becslései szerint ráadásul 135 ezren szenvedtek a múlt évben súlyos sérülést közúti balesetekben az EU területén. A súlyos sérüléssel járó, illetve a halálos közúti balesetek miatt a társadalomra háruló költségek (rehabilitáció, gyógyítás, anyagi károk stb.) legalább 100 milliárd euróra rúgnak.
2015-ben az EU-ban egymillió lakosra vetítve átlagosan 51,5-en haltak meg közúti balesetben, nagyjából ugyanannyian, mint az ezt megelőző két évben. A stagnálás azt követően állt be, hogy 2012-ben és 2013-ban is számottevő, 8 százalékos csökkenést sikerült ezen a fronton elérni. Ebben több tényezőnek is szerepe lehet: a városokban manapság például egyre nagyobb a találkozási felület a védtelen közlekedők és a motorizált úthasználók között. A 135 ezer súlyos sérült jelentős hányada a bizottság becslései szerint az úthasználók veszélyeztetett csoportjaiból (gyalogosok, kerékpárosok stb.) közül került ki.
Az adatok tagországok szerinti bontásából (lásd a táblázatot) kiderül, hogy a közúti közlekedési balesetekben elhunytak számát tekintve igen nagy az eltérés az egyes tagállamok között, bár ennek mértéke évről évre csökken. Egyes, a közúti közlekedésbiztonság terén hagyományosan jól teljesítő tagállamok nem számoltak be látványos eredményekről, ugyanakkor több, korábban kiemelkedően sok halálesetet bejelentő tagországban számottevően javult a helyzet.
Az 1 000 000 főre eső halálos közúti balesetek száma:
Jönnek a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek
A gyors ütemben fejlődő innovatív, új technológiákban jelentős potenciál rejlik a közlekedésbiztonság növelésére, különösen ami a gépjárművek automatizálását és informatikai összekapcsolását illeti. A közlekedés automatizálását és a forgalomirányítás javítását szem előtt tartva a bizottság arra törekszik, hogy főtervet dolgozzon ki a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (ITS) – 2016 második felétől induló – bevezetésére. Az ilyen rendszerek lényege, hogy módot nyújtanak a gépjárművek közötti, valamint a közúti infrastruktúrákkal folytatott és az azok közötti kétirányú kommunikációra. Lehetővé válna például, hogy a gépjárművek közvetlenül figyelmeztessék egymást (pl. vészfékezéskor) vagy az infrastruktúra jelzést küldjön a számukra (pl. a jármű útvonalán folyó útépítési, útjavítási munkálatokról).
