A görögországi népszavazáson 61 százalékos többséggel utasították el az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF által javasolt kiadáscsökkentést és adóemelést. Az országot pénzügyi összeomlás fenyegeti, Alekszisz Ciprasz miniszterelnök győzelemről és megerősödött tárgyalási pozícióról beszél, Varufakisz pénzügyminiszter pedig főnöke pozícióit erősítendő bejelentette lemondását.
Hirtelen nagyon megnőtt a költsége annak, hogy Görögország az eurózónában maradjon anélkül, hogy elkötelezné magát a reformok mellett – mondta a Bloombergnek Mujtaba Rahman, az Eurasia Group vezető elemzője. A szakember szerint az eurócsoport héjáinak álláspontja fog felülkerekedni, amely szerint Görögországot támogatni kell: abban, hogy elhagyja a közös pénzt használó blokkot. A JPMorgan Chase & Co. szakemberei is úgy vélik: Görögoszág eurózónából való kiválása immár a legvalószínűbb forgatókönyv. Malcolm Barr, a bank elemzője szerint a kiválás „kaotikus körülmények közepette” mehet végbe.
Az euró néhány perc alatt esett négyhetes mélypontra a dollárral szemben: az euró/dollár árfolyam 1,3 százalékkal, 1,0970-ig esett; ezen a szinten a kurzust utoljára június 1-jén láttuk. Az persze, hogy ez euró a dollárral szemben gyengült, a forintot nem erősítette: az euró/forint árfolyam hétfő hajnalban 317 fölött, január óta nem látott szinteken is megfordult; reggel hét órakor 316,7 környékén mozgott. (A dollárra 288 forint közelében is születtek kötések a bankközi devizapiacon; hét órakor egy dollár valamivel kevesebb mint 288 forintot ért.) Hétfőn az euró a dollárral szemben valamelyest visszaerősödött, de a kurzus nem tudta megközelíteni a péntek esti, 1,11 körüli zárószintet. Az euró/forint árfolyam 315 és 317 között mozgott, délután egy euró 316,1 forintot ért a bankközi piacon.
Az Európai Központi Bank hétfőn dönt a görög bankoknak nyújtandó segítségről. Az eredmények közzététele után tartott beszédében Ciprasz is a bankrendszer működésének helyreállítását nevezte az egyik elsőszámú feladatnak. A miniszterelnök kijelentette: nem lehet megállapodás, amennyiben „nem strukturálják át” a GDP 180 százalékára rúgó államadósság egy részét.
Kérdés, hogy mit szólnak ehhez a tárgyalópartnerek. „Semmi sincs ingyen. Ha Ciprasz az adósság egy részének elengedését kéri, akkor egy realisztikus javaslatot kell letennie az asztalra” – nyilatkozta a Bloombergnek Wolfango Piccoli, a Teneo Intelligence igazgatója, aki szerint az első lépést Athénnak kell megtennie.
Az európai vezetők egyelőre nem mutatnak kompromisszumkészséget, előbb látni akarják, mit ajánl Ciprasz az euró megtartása fejében. A megegyezés nem lesz könnyű. Mint Sigmar Gabriel német alkancellár egy interjúban megjegyezte: a népszavazással Ciprasz az utolsó hidat is felégette, amelyen Európa és Görögország egy kompromisszum felé közeledhetett volna egymáshoz. Jean-Claude Juncker folyamtosan egyeztet, „az Európai Bizottság tiszteletben tartja a görögországi választás eredményét” – olvashattuk egy szűkszavú közleményben. A bizottság elnöke várhatóan kedden szólal fel az Európai Parlamentben.
A görög miniszterelnök ugyanakkor megismételte, amit már sokszor hallhattunk tőle: a népszavazással nem az Európával való szakításra hatalmazta fel az ország, hanem megerősítette tárgyalási pozícióit, hogy egy fenntartható megállapodást kössön. Vannak persze még égetőbb feladatok is: július 20-án 3,5 milliárd eurónyi államkötvény jár le, ki kell fizetni a nyugdíjakat és a közalkalmazottak fizetéseit, és meg kell győzni az importőröket is, hogy nem kell aggódniuk: a számláikat rendezni fogják.
A pénzügyi válságnak új menedzsere lesz, miután Janisz Varufakisz pénzügyminiszter nem sokkal a szavazás végeredményének közzététele után bejelentette lemondását.
Hogyan látják a professzorok?
A The Conversation több egyetemi tanárt is felkért, értékelje a görög népszavazás eredményét.
A görög bankrendszer egy közelebb kerül az összeomláshoz. Július 2-án a görög bankok készpénzállománya 500 millió euró volt, ami 0,5 százalékát sem éri el a görögök összesen 120 milliárd eurós betétállományának – írja Costas Milas, a liverpooli egyetem professzora. Ha naponta 2,8 millió ember kiveszi a napi limitnek megfelelő 60 eurót, a bankrendszer 3 napon belül összeomlik.
