Szja, tb, társasági adó, bankadó, áfa, Robin Hood-adó, közművezetékek adója, helyi adók: a legfontosabb 2016-os változásokat a Mazars szakemberei foglalták össze.
Személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás
A módosítás értelmében 2016. január 1-től a személyi jövedelemadó kulcsa 16 százalékról 15 százalékra csökken.
A törvény a kamatjövedelmek tekintetében átmeneti rendelkezést fogalmaz meg. Ha a juttatást megalapozó időszak 2016. január 1-jét megelőzően kezdődött, de a jövedelem megszerzése ezt követően történt, úgy a 15 százalékos adókulcs a 2016-tól kezdődő időszakra eső jövedelmrészre arányosan alkalmazandó.
Az adókulcs változása miatt szükségessé vált a családi kedvezmény mértékeinek módosítása is úgy, hogy azok nettó értéke megmaradjon. Változatlanul maradt az a módosítás, miszerint a kétgyermekes családok kedvezménye 2016-tól kezdődően 4 év alatt fokozatosan 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő.
Magánnyugdíjpénztárból történő visszalépés. A módosítások értelmében nem minősül bevételnek a személyi jövedelemadó szempontjából a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok részére a magánnyugdíjpénztár által átutalt tagi kifizetés. Abban az esetben, ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tag a tagi kifizetés címén kapott összeget nem veszi fel, hanem önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja, az összevont adóalapba tartozó jövedelmét terhelő személyi jövedelemadó terhére az átutalt összeg 20 százalékának megfelelő, de maximum 300 ezer forint adóvisszatérítéséről rendelkezhet.
Társadalombiztosítás. 2016. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6930 forintról 7050 forintra nő.
Társasági adó
Növekedési adóhitel. 2016. január 1-től új kedvezményt vezetnek be, melynek lényege, hogy a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem az azt követő két adóév során kell csak megfizetni. A kedvezményre való jogosultság feltételei a következők:
- a társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött;
- az adóévben és az azt megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, vagy szétválásban;
- az adóévi adózás előtti eredménye eléri a megelőző adóév adózás előtti eredménye abszolút értéknek ötszörösét.
Amennyiben az adózó a fenti feltételeknek megfelel, az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig nyilatkozhat a kedvezmény igénybevételéről. Amennyiben a társaság nyilatkozik a kedvezmény igénybevételéről, ugyanezen határidőig a társaság megállapítja és bevallja a várható növekedési hitelre jutó adó összegét, melynek 25 százalékát adóelőlegként két egyenlő részletben kell megfizetnie az adóévet követő adóév első két negyedévében.
A társaság az adóévi társasági adóbevallásában állapítja meg és vallja be a növekedési adóhitel összegére jutó adó összegét. Az adót a társaság hat egyenlő részletben fizeti meg, figyelembe véve a már megfizetett adóelőlegeket is.
A növekedési adóhitel először a 2015. adóév vonatkozásában lesz alkalmazható.
Visszatérített bírságok. 2016-tól már a tárgyévben visszatérített bírság, illetve egyéb, az adózás rendjéről szóló törvényben előírt jogkövetkezmények visszatérítése miatt keletkezett bevétel is csökkenti az adóalapot.
Progresszív mentesítés. A módosítás értelmében – amennyiben a vonatkozó kettős adóztatást elkerülő egyezmény erre lehetőséget biztosít –, a külföldön adóztatható jövedelmet progresszió fenntartásával kell mentesíteni. Ez a jelenlegi abszolút mentesítéshez képest az érintett társaságok számára a ténylegesen fizetendő adó növekedését jelentheti.
Pénzügyi szervezetek különadója
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött megállapodással összhangban a különadó mértéke az adólap 50 milliárd forint feletti része után 2016-ban 0,53százalék-ról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban pedig 0,21 százalékra csökken azzal, hogy a 2016–2018 közötti időszakra fizetendő különadó összege nem haladhatja meg a 2015. adóévre fizetett különadó összegét.
Lényeges változás még, hogy a hitelintézetek különadójának alapja 2016-ban már nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg lesz.
A vállalati hitelkihelyezésekkel összefüggő, új kedvezményt is bevezetnek. Ennek alapján csökkenthető a bankadó kötelezettség – legfeljebb annak 30százalék-ával – ha a vállalati kölcsönök állománya a 2009. évi beszámoló mérlegfordulónapja és az adóévet megelőző adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja közötti időszakban növekedést mutatott. A kedvezmény összege 3 milliárd forint szorozva a vállalati kölcsönöknek az adott adóalanynál bekövetkezett növekményével és osztva az összes érintett adózónál bekövetkezett vállalkozói hitelállomány növekedésének együttes összegével (ez utóbbit az állami adóhatóság felé a hitelintézetek meghatározott köre által bevallott adatok alapján állapítják meg).
A módosítás kiveszi a kockázati tőkealap-kezelőket a befektetési alapkezelő fogalma alól, elkerülve így a kettős adóztatást.
Általános forgalmi adó
A módosító törvény értelmében 2016. január 1-jétől kedvezményes, 5 százalékos adókulcs alá tartozik a friss, hűtött vagy fagyasztott házi sertéshús értékesítése.
A kihirdetést követő naptól kezdve közcélú adománynak minősül az oktatási intézmények részére alapfeladataik ellátását szolgáló eszközök átadása.
Robin Hood-adó
A 2015. adóév adóalapjának megállapítása során – az adózó választása szerint – nem kell adóalap növelő tételként figyelembe venni az állam részére adott ingyenes juttatások kapcsán elszámolt ráfordítás összegét.
Közművezetékek adója
A módosítás 2016-tól átmeneti mentességet ad az új nyomvonalon létesített közművek esetében, melynek értelmében az adókötelezettség csak az ilyen közművek üzembe helyezését követő hatodik év első napján keletkezik.
Hasonlóan az újonnan létesített közművekhez, a már meglévő vezetékes hírközlési vezetékhálózat olyan, 2016. január 1-jét követő fejlesztése is jogosultságot ad a mentességre, amely lehetővé teszi a legalább 100 Mbps sebességű adatkapcsolati hozzáférést.
Helyi adók
A módosítás lehetőséget biztosít a helyi önkormányzatok számára, hogy mentességet, illetve kedvezményt állapítsanak meg a 20 millió forintot meg nem haladó adóalappal rendelkező háziorvos és védőnő vállalkozók számára – zárul a Mazars összefoglalója.
