2022. januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,4 százalékkal nőttek. Az éves maginfláció 7,4 százalékos volt januárban.
Az élelmiszerek ára 10,1, ezen belül az étolajé 33,4, a liszté 31,0, a margariné 21,2, a kenyéré és a baromfihúsé 18-18, a tejtermékeké 17,2, a tejé 16,9, a sajté 15,8, a száraztésztáé 15,1, a péksüteményeké 14,9, a cukoré 11,0 százalékkal nőtt tavaly januárhoz viszonyítva. A munkahelyi étkezésé 11,3, az éttermi étkezésé 11,2 százalékkal emelkedett.
A járműüzemanyagok ára 22,5, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 17,1 százalékkal lett magasabb.
A tartós fogyasztási cikkekért 7,9, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 15,7, a szobabútorokért 13,9, a televíziókért 8,8, a használt személygépkocsikért 8,2 százalékkal kellett többet fizetni.
A szolgáltatások díja 5,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 16,3, a járműjavítás és -karbantartás 10,7 százalékkal került többe.
Az előző hónaphoz, tavaly decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,0, ezen belül az étolaj 8,6, a liszt 7,9, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 6,9, a kávé 6,5, a sajt 5,8, a baromfihús 5,0, a száraztészta 4,4, a tej 3,6, a péksütemények 3,5, a cukor 3,4 százalékkal lett drágább.
A szeszes italok, dohányáruk ára 1,2, ezen belül a szeszes italoké 2,3 százalékkal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkek 1,0, ezen belül a használt személygépkocsik 1,6, az újak pedig 1,3 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 1,1 százalékkal emelkedett.
A szolgáltatásokért 0,7 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás díja 3,3, az autópálya, gépkocsikölcsönzés, parkolás díja – az autópályadíjak emelésének hatására – 2,8 százalékkal nőtt. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 1,7 százalékkal kevesebbe kerültek.
Főként az élelmiszerek, kisebb részben az iparcikkek és a piaci szolgáltatások árindexének növekedése nyomán januárban az infláció 0,5 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest. A maginfláció 1,0 százalékponttal nőtt, amihez mindhárom termékcsoport – a feldolgozott élelmiszerek, az iparcikkek és a szolgáltatások – áremelkedésének gyorsulása hozzájárult – állapította meg a januári inflációs adatokhoz fűzött kommentárjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Januárban az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 1,6 százalékponttal járultak hozzá az éves inflációhoz. Az üzemanyagok nélkül számított kosár havi árváltozása 1,4 százalék volt.
Az év eleji átárazások mértéke érdemben magasabb az elmúlt éveket jellemzőnél. Az átárazás magasabb üteme általánosan megfigyelhető, minek oka, hogy a globális nyersanyag- és energiaárak emelkedése gyorsan és széles termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban.
A jegybank által számított és a tartósabb inflációs tendenciákat megragadni hivatott mutatók emelkedtek az előző hónaphoz képest: az indirekt adóktól szűrt maginfláció 1,0 százalékponttal 7,4 százalékra, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított maginfláció 0,6 százalékponttal 6,4 százalékra, a ritkán változó áru termékek inflációja 0,8 százalékponttal 7,4 százalékra emelkedett decemberről januárra.
Az egyes termékkörök árának alakulását elemezve az MNB megállapította: decemberhez képest az élelmiszerek árai 3,4 százalékkal emelkedtek, ami több, mint másfélszeres áremelkedés az elmúlt évek januárjaival összehasonlítva. A feldolgozatlan élelmiszerek árindexének növekedését elsősorban a baromfihús és a szezonális termékek magyarázzák. A feldolgozott élelmiszerek inflációjának növekedését a termékek széles köre okozta.
Az iparcikkek árai a korábbi évekre jellemző januári csökkenés helyett 0,8 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest, így az iparcikkek éves inflációja januárban 6,7 százalékra emelkedett. Az iparcikkeknél tapasztalt áremelkedés összhangban van a nemzetközi folyamatokkal. A tartós és a nem tartós iparcikkek árindexe egyaránt nőtt; a globális félvezetőhiány és a nyersanyagárak emelkedése is a fogyasztói árak emelkedése irányába hatott, állapította meg a jegybank elemzése.
A szokásos januári átárazásnál jelentősen magasabb és széles körben jellemző áremelkedés történt piaci szolgáltatások területén, az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal nőttek az árak. Decemberhez hasonlóan az élelmiszerekhez kapcsolódó szolgáltatások árai tovább növekedtek. A piaci szolgáltatások éves árindexe 5,9 százalék volt.
Az MNB elemzése kitért arra is, hogy a lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. A mutatók januárban az előző hónaphoz képest lényegében nem változtak és értékük a jegybanki célsáv fölött alakul – közölte a jegybank.
(Forrás: MTI)
