A KSH adatai alapján 2020. februárjában az ipari termelés volumene 4,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A munka- és szökőnap hatástól megtisztított adatok alapján a termelés 1,7 százalékkal emelkedett. A koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági folyamatok hatása ebben az időszakban nem jelentkezett.
2020 februárjában a legnagyobb súlyú feldolgozóipari alágak közül a járműgyártásban lassult, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában gyorsult a növekedés üteme. A kisebb súlyú alágak többségében csökkent a termelés volumene. A termelés az év első két hónapjában 3,2 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.
Tavaly a mérséklődő globális konjunktúra következtében Európa országainak többségében az ipari termelés is csökkenni kezdett. Magyarországnak azonban sikerült ellensúlyoznia a külső kereslet kedvezőtlen alakulását. 2019-ben európai összevetésben a hazai ipari termelés nyújtotta a legjobb teljesítményt, 5,4 százalékos bővüléssel. Ebben a legnagyobb szerepet a közel 10 százalékos növekedést mutató járműipar játszotta, elsősorban a jelentős kapacitásbővítések eredményeként. 2010 januárja óta az ipari termelés több 49 százalékkal, 2014 elejétől pedig több mint 30 százalékkal nőtt Magyarországon.
Márciustól a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett feldolgozóipari leállások hatása már a hazai kibocsátásban is jelentkezni fog. A kormány gazdaságvédelmi akcióterve azonban hozzájárul a gazdaság újraindításához, a munkahelyek megőrzéséhez – írja az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Az MTI-nek nyilatkozó elemzőket meglepte az ipari termelés viszonylag kedvező februári alakulása, a külföldi helyzet miatt akadozó ellátási láncok, az import alkatrész szállítások kimaradásai rosszabb eredményt vetítettek előre. Arra számítanak, hogy éves összehasonlításban márciusban már visszaesik az ipar teljesítménye és a második negyedévben eléri a mélypontot.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági szakértője kommentárjában azt írta: arra számított, hogy a külföldi helyzet miatt akadozó ellátási láncok februárban már visszafogták az ipar teljesítményét, ezzel szemben nőtt a termelés. A KSH szűkszavú kommentárjából kiderül, hogy az ipari termelés növekedése mögött elsősorban az elektronikai és az élelmiszeripar jó teljesítménye áll. A kisebb ágazatokban már csökkent a termelés üteme, míg a járműgyártásban az előző hónaphoz képest mérsékeltebb ütemben nőtt a termelés. Mindez már előrevetítheti, hogy a nagyobb ágazatok (jármű, elektronika) márciusi leállásával jelentős csökkenés várható az ipari teljesítményben.
Az első két hónap jó ipari teljesítménye, valamint a kiskereskedelem átmeneti – pánik okozta – fellendülése azt jelentheti, hogy az első negyedévi GDP adat a kialakult veszélyhelyzethez képest kedvező képet fest majd, így az ING Bank vezető szakértője továbbra is a második negyedévre várja a krízis mélypontját.
Suppan Gergelyt, a Takarékbank vezető elemzőjét is váratlanul érte a kedvező adat, de ő is azzal számol, hogy márciusban már jelentősen visszaesik az ipari termelés. A hónap utolsó harmadában számos iparágban, így az autógyártásban, alkatrészek gyártásában, gumigyártásban teljesen leállt a termelés, ami feltehetően április nagy részére is áthúzódik, így áprilisban tovább eshet az ipari termelés.
Az első negyedévet az első két hónap kedvező teljesítménye még megmentheti a mélyebb visszaeséstől, de a második negyedévben az ipari termelés még akkor is kétszámjegyű mértékben eshet vissza, ha májusban már stabilizálódik, majd júniustól fokozatosan elindul a termelés. A harmadik negyedévben közel kétszámjegyű felpattanás várható, de rengeteg a bizonytalanság a vészhelyzet mélységével, hosszával, és az azt követően várt élénküléssel kapcsolatban. Idén az optimista, V-alakú forgatókönyv szerint mintegy 4 százalékos visszaesést szenvedhet el az ipari termelés, amelyet jövőre akár 8-10 százalékos növekedés követhet – vélekedett Suppan Gergely.
Regős Gábornak, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletága vezetőjének hasonlóképpen meglepetést okozott a februári ipari adat, mert a kínai beszállítási problémák miatt visszaesésre számított. Úgy véli, a növekedéshez hozzájárult a szökőnap-hatás is, de gyenge bázisidőszaki adat nem magyarázza a növekedést. Várakozása szerint a márciusi adaton már vélhetően érezhető lesz a koronavírus kedvezőtlen hatása az iparra: az autógyárak nagy része a hónap végén már nem működött.
Az első negyedévben az ipar növekedési hatása semleges vagy kismértékben negatív lehetett, míg a második negyedévben már erőteljesebb negatív hatást vár a Századvég szakértője. Az ipari termelés helyreállásához egyrészt a termelési láncok újbóli működése, másrészt pedig a kereslet helyreállása szükséges, ezt pedig a kormányzati mentőcsomagok mellett elsősorban a vírushelyzet leküzdése segítheti elő, tette hozzá.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szintén előre bocsátotta, hogy a februári adatokból még nem látszik a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatása. A februári adat lesz jó darabig az utolsó pozitív adat az iparról, a járvány miatti gyárleállások drasztikusan visszavetik a termelést. Az ipar teljesítményét meghatározza, hogy meddig tart a járvány, milyen lesz a lefutása. Az is kérdés, hogy a kormány gazdaságvédelmi mentőcsomagja mekkora támaszt, extra keresletet tud biztosítani az ipar számára. Fontos, hogy bár több nagy gyár leállt, de közel sem mindegyik, sok üzemben a járvány ellenére folyik a termelés – mondta a szakember.
A mostani kilátások szerint, ha nem romlik a járványhelyzet, akkor talán április vagy május végén mérsékelt kapacitással újra elindulhatnak a leállított gyárak. Lesznek olyan ágazatok, amelyek ellenállóbbak a válsággal szemben, például az élelmiszeriparban rövid távon felfutás várható. A gyógyszeriparban kérdés, hogy a válság elleni küzdelem mekkora pluszt ad és az elhalasztott egészségügyi eljárások mennyivel vetik vissza a keresletet.
Németh Dávid szerint tehát egyelőre pontos prognózist nem lehet mondani, úgy látszik, hogy másfél-két hónap részlegesen kieshet a teljes termelésből. Emiatt nem zárható ki, hogy két számjegyű lesz az ipar visszaesése 2020-ban.
(Forrás: ITM/MTI, fotó: MTI/VargaGyörgy)
