Nehéz szezonjuk van idén a hazai szőlőtermesztőknek. Az enyhe telet követően szőlőbetegségek sora jelent meg, tavasszal fagyok, nyáron pedig jégverések keserítették meg az ország több területén a gazdálkodók életét.
A szüretig hátralévő időben nagyon kell figyelni a szőlőbetegségek megelőzésére és kezelésére, különösen a szürkerothadásra, amely hatalmas károkat okozhat a fejlődés utolsó szakaszában – hangzott el A Syngenta szakmai rendezvényén.
A megművelt borvidéki szőlőterület nagysága Magyarországon megközelíti a 60 ezer hektárt. A leszüretelt szőlő mennyisége 2013-ban 390, 2014-ben 348 ezer tonna volt. Tavaly a termés mennyisége meghaladta a 413 ezer tonnát. Becslések szerint idén ennyit biztosan nem tudnak majd szüretelni a szőlőtermesztők.
Tavasszal a késői fagy, nyáron pedig a jégverések okoztak olyan mértékű károkat egyes borvidékeken, amelyek miatt több helyen gyakorlatilag nem lesz, vagy csak nagyon kevés mennyiségű a termés. Az enyhe tél miatt a kórokozók és a kártevők is megjelentek valamennyi termőterületen.
A két évvel ezelőtti szezont éljük most meg, akkor a szeszélyes, enyhe időjárást követően a kórokozók és kártevők szinte minden formában támadták a szőlőt – hangsúlyozta Nádudvari Éva, a Syngenta kampánymenedzsere. A szezon hátralévő szakaszában, csapadékos időjárás esetén a szürkerothadás, azaz a botritis elleni védelemre kell fókuszálni.
Idén a lisztharmat szinte az ország összes borvidékén megjelent, különösen a rosszul kezelt területen mutatkozik jelentős fertőzöttség – ismertette Vajkóné Tarjányi Judit kertészeti szaktanácsadó.
Badacsony környékén a peronoszpóra okozott gondot a szőlősgazdáknak. Az észak-magyarországi területeken atkafertőzéssel indult a szezon, a Mátrában pedig egyes területeken moly okozott károkat.
A dél-magyarországi területeken valamivel jobb a helyzet. Ott a fakadás környékén történt fagykárt és a helyenkénti jégesőt leszámítva elmondhatjuk, hogy a szőlő számára ideális az idei évjárat. Változó mértékben, de általánosságban elmondható, hogy nagy egyedszámmal voltak jelen a szőlőmolyok és a kabócák is az ültetvényekben. A peronoszpóra és a lisztharmat esetében is beszélhetünk járványos időszakról, amit csak profi készítményekkel és sűrített permetezéssel lehetett orvosolni.
Mint a szakmai rendezvényen elhangzott: most már minden évben számolni kell az aranyszínű sárgaság elleni védekezéssel is. Idén a korábbihoz képest alacsonyabb volt az amerikai szőlőkabóca lárvák egyedszáma, a csapdák is kevesebb imágót fogtak. A tavalyi csapadékos ősz is talán hátráltatta a zavartalan tojásrakást, de az összehangolt megelőzések miatt a kezelt ültetvényekben jelentősen alacsonyabb egyedszámmal lehetett találkozni, mint ahol nem, vagy csak gyenge hatékonyságú készítménnyel védekeztek.
A megelőzést nehezíti, hogy sokan még mindig nem veszik komolyan a figyelmeztetéseket. Pedig a szinte összes szőlőfajtára veszélyes kór 4-5 év alatt akár teljesen kipusztíthatja az állományt.
