Északi-sarkvidék: elkészült az uniós szakpolitikai csomag

A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és az Európai Bizottság elfogadta az északi-sarkvidékre vonatkozó szakpolitikai programcsomagot.

Az Európai Unió 39 olyan új fellépéssel fokozza a régióban kifejtett tevékenységét és erősíti meg elkötelezettségét, amelyek fókuszában az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés és a nemzetközi együttműködés áll. E prioritási területek összessége tükrözi a kutatás, a tudományok és az innováció különleges fontosságát – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az Európai Bizottság alelnöke kifejtette: „A biztonságos, fenntartható és prosperáló Északi-sarkvidék nem csak az ott élő 4 millió ember, az Európai Unió és az egész világ javát szolgálja. A régió mindannyiunk számára hatalmas környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági jelentőséggel bír.”

Karmenu Vella, a környezetpolitikáért, a tengerügyekért és a halászati politikáért felelős biztos hozzátette: „Az egyre nagyobb ütemű humán fejlődés elkerülhetetlen, de rajtunk múlik, hogy a haladás fenntartható legyen. E folyamat során teljes mértékben tiszteletben kell tartanunk a régióban élők megélhetését, és védenünk kell a legértékesebb erőforrást: a környezetet.”

Az alábbiakban a bizottság összeállítása olvasható az Északi-sarkvidékkel és az új szakpolitikai csomaggal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

Mit foglal magában az Északi-sarkvidék?

Noha sokféle meghatározása létezik ennek a területnek, a közös közlemény szerint az „Északi-sarkvidék”, más néven az „Arktisz” fogalma az Északi-sarkot körülvevő, az északi sarkkörtől északra húzódó területet jelenti (északi szélesség 66. fok, 32. perc). Beleértendők a Jeges-tenger és a nyolc északi-sarkvidéki ország – Kanada, a Dán Királyság (Grönlanddal és a Feröer szigetekkel együtt), Finnország, Izland, Norvégia, az Oroszországi Föderáció, Svédország és az Amerikai Egyesült Államok – bizonyos területei is.

Miért fontos az Északi-sarkvidék az EU szempontjából?

Az Európai Unió, bár nincsen közvetlen partvonala a Jeges-tengeren, sok szálon kötődik az Északi-sarkvidékhez. Történelmi, gazdasági, kereskedelmi és földrajzi kötelékek ezek, és a régió fenntartható fejlődésére számos uniós intézkedés, így pl. különféle finanszírozási tevékenységek, projektek és határozatok hatással vannak.

Az Északi-sarkvidék nyílt tengereinek védelme érdekében rengeteg a tennivaló, hiszen az éghajlatváltozás és az egyre jelentősebb mértékű emberi tevékenység a régióban is érezteti hatásait. Az Északi-sarkvidék nyílt tengereinek fenntartható módon történő kezelése a nemzeti joghatóságokon kívül eső kérdés, és az egész világ, tehát az Európai Unió felelőssége is. Három északi-sarkvidéki ország egyúttal uniós tagállam is: Dánia, Svédország és Finnország. Az Európai Unió ezenkívül az Európai Gazdasági Térség tagját képező Izlanddal és Norvégiával is szoros kapcsolatot ápol, Kanada és az Egyesült Államok pedig stratégiai partnerei.

Milyen jelenleg az Északi-sarkvidék környezetvédelmi helyzete?

Az Északi-sarkvidéket gyors felmelegedés jellemzi. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület ötödik értékelő jelentése szerint a legtöbb régióban emelkedett a permafroszt hőmérséklete az 1980-as évek eleje óta, és e tendencia várhatóan folytatódni fog. Ez csak még elkötelezettebbé teszi az EU-t az iránt, hogy tegyen az éghajlatváltozás ellen, és fellépjen a régióban a környezet megóvásáért.

A felmelegedés hatására az Északi-sarkvidék akár 20-40 éven belül jégmentessé válhat nyaranta. A tengeri jégtakaró olvadásának és a tengeri technológiák gyors fejlődésének hatására fokozódott a régióban az emberi tevékenység: a hajózás, a bányászat és a szénhidrogén-kitermelés.

Milyen nemzetközi jogi keret vonatkozik az Északi-sarkvidékre?

Az Északi-sarkvidékre kiterjedt nemzetközi jogi keret vonatkozik, melyet többek között a következők alkotnak:

• Az ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS), amely az egyes nemzeteket a különféle tengeri övezetekben a joghatóság gyakorlásának jogával ruházza fel, és amelyet az EU is aláírt.
• Az ENSZ szakosított intézménye, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), melynek a hajózás biztonságának és védelmének biztosítása, valamint a hajók által okozott tengerszennyezés megelőzése a feladata. Valamennyi EU-tagállam egyben az IMO tagja is, az Európai Bizottság pedig megfigyelői státusszal rendelkezik.
• A Sarkvidéki Tanács, amely kimondottan az Északi-sarkvidék fenntartható fejlődésével és környezetének védelmével megbízott nemzetközi és kormányközi fórum. Az 1996-ban létrehozott szervezet határvitákkal és az erőforrások elosztásával kapcsolatos nézeteltérésekkel nem foglalkozik, mint ahogyan más biztonsági ügyekkel sem. Az EU eseti megfigyelői szerepet lát el a Sarkvidéki Tanács munkájában, három tagállam (a Dán Királyság, Finnország és Svédország) tagsággal, hét tagállam (Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és az Egyesült Királyság) pedig állandó megfigyelői státusszal rendelkezik.
• A Barents Euro-Sarkvidéki Tanács (BEAC), amely a Barents-tengeri térségben zajló, kormányok és régiók közötti együttműködés fóruma, melynek az Európai Bizottság teljes jogú tagja.
• Az Északi Dimenzió – az EU, Oroszország, Norvégia és Izland között 1999-ben létrejött politikai kezdeményezés –, amely a gazdasági, kulturális, környezetvédelmi és közlekedési kérdésekkel kapcsolatos párbeszéd és konkrét együttműködés előmozdításához kívánja a megfelelő keretet biztosítani.
•  Az OSPAR-egyezmény a tengeri környezet és ökoszisztémák az olyan új keletű veszélyekkel szembeni védelmére irányul, amelyek a környezetszennyezéssel, a tengeri tevékenységekkel, az éghajlatváltozással és az emberi jelenlét fokozódásával függnek össze.

Hogyan járul hozzá az EU az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos munkához?

Az Északi-sarkvidékhez fűződő uniós érdekek számos területet érintenek, így például a környezetet, az energiaügyet, a közlekedést és a halászatot. Az Európai Unió már régóta aktív szereplője az északi-sarkvidéki együttműködésnek, nem utolsósorban az Oroszországgal, Norvégiával, Izlanddal, Finnországgal és Svédországgal kialakított Északi Dimenzió keretében és a Barents Euro-Sarkvidéki Tanácsban. Az Európai Unió szintén évek óta eseti megfigyelőként működik a Sarkvidéki Tanácsban, melynek munkájához nagyban hozzájárult.

Az EU az északi-sarkvidéki kutatás egyik legnagyobb támogatója: 2002 óta az uniós költségvetésből összesen 200 millió euró értékben tett kötelezettségvállalásokat, az EU-tagállamok egyéni hozzájárulásait nem beleszámítva. Nemrégiben lezárult és folyamatban lévő projektek egy sor kérdést körbejártak, hogy a változásban lévő Északi-sarkvidékről pontosabb képet alkothassunk: az egyik kutatássorozat az éghajlatváltozásnak a régió ökoszisztémájára és a legfontosabb gazdasági ágazataira gyakorolt hatásait vizsgálja. További projektek a Jeges-tengert fedő jégrétegnek, a gleccsereknek és a jégtakaróknak az alakulásával foglalkoznak, ideértve azt is, hogy azok elvékonyodása, illetve visszahúzódása miként hat a tengerszintre. Most először sor került a régió talajviszonyainak összehangolt értékelésére, az összes sarkvidéki ország részvételével, aminek eredményeként létrejött az Északi sarkkör talajtani atlasza. Végezetül megemlítendő, hogy számos projekt irányult a régió kutatási infrastruktúrájának többek között a régióban elszórtan található 70 szárazföldi kutatóállomást magában foglaló Interact hálózat alapján történő továbbfejlesztésére.

Az uniós tagállamok a világon az egyik legnagyobb kereskedelmi flottát irányítják, és az EU jelentős tapasztalattal rendelkezik a hajózás, a hajógyártás, a műholdas navigáció, a kutatás-mentés, valamint a kikötői infrastruktúra-fejlesztés területén, ami óriási lehetőséget nyújt a növekedés és a fejlődés olyan módon való támogatására, amely egyben biztosítja a legszigorúbb környezetvédelmi előírások érvényesülését.

Emellett az EU számos kezdeményezés keretében tekintélyes összegű támogatást nyújt az Északi-sarkvidék őslakos népei és helyi közösségei számára. A 2007–2013 közötti társfinanszírozási időszak támogatási programjai 1,14 milliárd eurót, illetve az uniós tagállamoktól származó társfinanszírozással együtt 1,98 milliárd EUR-t tesznek ki. Az európai strukturális és beruházási alapokból a 2014–2020-as időszakban több mint 1 milliárd euró beruházást irányítanak olyan stratégiailag fontos területekre, mint a kutatás és az innováció, a kisvállalkozások támogatása és a tiszta energia.

Miért terjeszti elő most ezt a közleményt az Európai Bizottság és a főképviselő?

Az Európai Parlament és a tanács 2014-ben felkérte a bizottságot és a főképviselőt az Északi-sarkvidéket érintő kérdésekre vonatkozó olyan integrált szakpolitika kidolgozására, amely következetesebb keretet biztosítana az uniós cselekvési és finanszírozási programok számára. A helyszíni fejlemények egyértelműen azt mutatják, hogy az EU részéről intenzívebb válaszlépésekre van szükség. A régióban az előre jelzett mértéknél gyorsabban és átfogóbb módon változik az éghajlat, és e fejlemények feltartóztatásában az EU felelősségteljes partner, hiszen az üvegházhatású gázok tekintetében a világon a harmadik legnagyobb kibocsátó.

Az Északi-sarkvidék régiójában a fenntartható fejlődés lehetséges, sőt elengedhetetlen. Az EU kétségkívül hozzá tud járulni mind az Északi-sarkvidék társadalmi-gazdasági ellenálló képességének javításához, mind a térség tudományos, kutatási és innovációs szükségleteinek fedezéséhez. Az EU jelentős forrásokkal, adatokkal és kutatási kapacitással rendelkezik, amelyeket a regionális és nemzetközi jelentőségű kérdések előmozdítására tud fordítani. A ma elfogadott közös közlemény lefedi mindezeket a pontokat.

Mik a javasolt intézkedések?

Az integrált szakpolitika 39 intézkedést tartalmaz, melyek célja, hogy három szorosan összetartozó területen továbbfejlesszék az EU Északi-sarkvidékre irányuló politikáját:

A) Az éghajlatváltozás feltartóztatása és a környezetvédelem garantálása érdekében:

• Az EU már vállalta, hogy üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-ben mért szinthez képest 2030-ig 40%-kal, illetve 2050-ig 80%-kal csökkenti. Emellett arra fog törekedni, hogy a tavaly decemberben Párizsban megkötött éghajlatügyi megállapodást nemzetközi szinten érvényesítse. Az uniós költségvetés 20%-a az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését szolgáló intézkedések céljára van elkülönítve.
• Az Északi-sarkvidék régiójának az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását szolgáló ambiciózus munkaterv kidolgozása érdekében az EU kész együttműködni mind az északi-sarkvidéki országokkal, ideértve azok helyi lakosságát és őslakos közösségeit, mind a megfelelő nemzetközi fórumokkal.
• Az EU a korom- és metánkibocsátás visszaszorítását célzó nemzetközi intézkedésekhez is hozzá fog járulni.
• Az EU fent kívánja tartani a „Horizont 2020” keretprogramban az északi-sarkvidéki kutatásra elkülönített jelenlegi finanszírozás szintjét (átlagosan 20 millió EUR évente). 2016-ra és 2017-re már mintegy 40 millió EUR-t elkülönített az északi félteke időjárásának és éghajlatváltozásának megfigyelésével és a permafrosztterületek csökkenésével kapcsolatos projektek számára.
• Az EU-PolarNet kezdeményezés keretében az északi-sarkvidéki kutatással foglalkozó 22 vezető európai kutatóintézet részvételével integrált európai sarkvidéki kutatási program kerül kidolgozásra.
• Az EU az Északi-sarkvidéken támogatni kívánja a kutatási infrastruktúrákhoz (kutatóállomások és -hajók, műholdas megfigyelőállomások) való transznacionális hozzáférést és az adatforrásokhoz való nyílt hozzáférést. Az uniós Kopernikusz űrprogram célja, hogy elősegítse az Északi-sarkvidéken zajló éghajlatváltozásra irányuló nemzetközi kutatást.
• Ugyan számos nemzetközi környezetvédelmi megállapodás, mint például a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény, nagy jelentőséggel bír az Északi-sarkvidék szempontjából, aláíróik még mindig messze járnak az egyezmények végrehajtásától – az EU ezen a téren is az előrelépést szorgalmazza.
• Az Északi-sarkvidék táplálékhálózatát jelenleg terhelő szennyező anyagok és nehézfémek használata a tervek szerint 2020-ra fokozatosan megszűnik.
• A Jeges-tenger fenntartható módon történő kezelésének részeként az EU támogatja a védett tengeri területek hálózatának létrehozását az Északi-sarkvidéken. Az EU nemzetközi megállapodást kíván kidolgozni a középső Jeges-tengeren zajló, szabályozatlan halászat megakadályozása érdekében. Hosszú távon a tengerek biológiai erőforrásaival való gazdálkodást vagy egy regionális halászati gazdálkodási szervezet, vagy egy idevágó megállapodás útján kell megszervezni.

B) A régió fenntartható fejlődésének érdekében:

• Az Északi-sarkvidék európai része a beruházások hiányától szenved, holott egy sor uniós finanszírozási eszköz és szolgáltatás rendelkezésre áll a beruházástámogatás és az infrastruktúra-fejlesztés, például a közlekedési összeköttetések javításának céljaira, csakúgy mint a vállalkozások támogatására (így pl. az európai beruházási terv, a Ten-T, az Innovfin, illetve a European Enterprise Network). A Bizottság a régió számára elérhető pénzügyi támogatás maximalizálása érdekében az Északi-sarkvidék szempontjából jelentős uniós finanszírozási programok közötti koordináció javítására, a beruházási és kutatási prioritások megállapítására, valamint az érdekelt felek kapacitásépítésének előmozdítására törekszik.
• Az EU űrprogramjai és a célirányos uniós kutatási projektek a régió tengerbiztonságához hivatottak hozzájárulni a hajóforgalom és a jégmozgások megfigyelése és nyomon követése (Kopernikusz) és navigációs szolgáltatások nyújtása (Galileo) révén.

C) A nemzetközi együttműködés terén:

• Az EU továbbra is aktívan részt vesz az Északi-sarkvidék számára releváns nemzetközi fórumok, így a Sarkvidéki Tanács, a Barents Euro-Sarkvidéki Tanács és az Északi Dimenzió munkájában.
• Az EU továbbra is aktívan részt vesz az Északi-sarkvidék számára releváns nemzetközi fórumok, így a Sarkvidéki Tanács, a Barents Euro-Sarkvidéki Tanács és az Északi Dimenzió munkájában.
• Az EU valamennyi északi-sarkvidéki partnerével együtt fog működni, ideértve nemcsak azokat a harmadik országokat, amelyek területtel rendelkeznek az Északi-sarkvidéken, hanem azokat az országokat is, amelyeket pl. a tudomány és a kutatás kapcsán egyre szorosabb érdekek fűznek ehhez a régióhoz, így Kínát, Indiát és Japánt.
• Mivel az uniós politikai intézkedések közvetlen hatást gyakorolnak a régióra, az EU folytatja a párbeszédet az Északi-sarkvidék őslakos népeivel és helyi közösségeivel annak érdekében, hogy jogaikat megvédjék és nézeteiket képviseljék az idevágó uniós szakpolitikák folyamatban lévő fejlesztése során.

Melyek a következő lépések?

Az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos uniós szakpolitika koherenciája, hatékonysága és folytonossága érdekében az Európai Unió Tanácsa (vagyis a tagállamok) és az Európai Parlament felkérést kapnak, hogy fejezzék ki véleményüket e közös közleménnyel kapcsolatban.