Júliusban az építőipar termelése 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – jelentette szerdán a KSH.
A termelés a két építményfőcsoportban ellentétesen alakult, az épületek építése 0,5 százalékkal mérséklődött, az egyéb építmények építése 0,9 százalékkal nőtt. Az év első hét hónapjában az építőipari termelés 6,7 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.
Júliusban az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanappal kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 3,0 százalékkal csökkent. Éves összevetésben az épületek építése ágazat termelése 11,1, az egyéb építményeké 5,9 százalékkal csökkent; az építőipari termelés több mint 40 százalékát adó speciális szaképítés ágazat termelési volumene ugyanakkor 15,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Szerződésállomány: aggasztó trend
A megkötött új szerződések volumene 4,2 százalékkal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 12,4, az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződéseké 0,2 százalékkal.
Az új szerződések elmúlt hónapokban tapasztalt visszaesése következtében az építőipari vállalkozások 2015. július végi szerződésállományának volumene 46,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 11,6, az egyéb építményeké 54,2 százalékkal kisebb volt.
Így látják a szakemberek
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint a számok igazolják az ÉVOSZ várakozásait, miszerint az év hátralévő részében csökkenhet az ágazat teljesítménye. Ezt jelzi a szerződésállomány fokozatos csökkenése, a teljes szerződésállomány július végi volumenének 46,9 százalékos elmaradása az egy évvel korábbihoz képest. Úgy vélte, hogy az építőipar meg tudja ismételni tavalyi teljesítményét, a 2100 milliárd forintos termelési értéket.
A fixbázisú volumenindex ez év márciusáig tartó emelkedése nagyobb részt az egyéb építmények főcsoport rendkívüli bővülésének volt köszönhető – hangsúlyozza Kálmán Péter, az Óbuda-Újlak Zrt. vezérigazgatója.
Habár az épületek főcsoport fixbázisú volumenindexe ebben az évben – 5 év után, a válság óta először – ismét meghaladta a 2010-es kibocsátási szintet, ez a javulás átmenetinek bizonyult, idén tavasztól enyhe csökkenésbe fordult a trend. Ennek okai, hogy a korábbi évek ipari óriásberuházásaihoz hasonló léptékű projektek nem indultak, a kiskereskedelmi ingatlanpiac telített, míg az irodapiac bővülése a vártnál lassabb. Ugyan a használtlakás-piacon fellendülés tapasztalható, ennek az építőipar egészére gyakorolt hatása nem számottevő, újlakás-építések terén pedig még mindig a válság hatása érzékelhető. Középtávon a magasépítési terület stagnál.
Az egyéb építmények főcsoportban a szerződésállomány közel egy éve meredeken csökken. Az infrastrukturális és közműberuházások finanszírozása az elmúlt években szinte kizárólag az EU-s támogatásoktól függött. Mivel a 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklus forrásainak közel 100 százalékát lehívták, az új ciklus pályázati kiírásai pedig még nem jelentek meg, a szerződések teljesítésével párhuzamosan a kibocsátás csökkenése várható. Ezt támasztja alá az új szerződések volumenének alakulása is.
Figyelembe véve az épületek építése főcsoport alacsony kibocsátási szintjét és az egyéb építmények szerződésállományának alakulását, 2016 elejére a szektor egészére nézve csökkenés prognosztizálható. Ezt a várható trendet az új EU-s pénzügyi ciklus pályázati forrásai előreláthatóan csak jövő év második felére tudják megfordítani. A jelenlegi piaci környezetben az épületek építése főcsoportban a bővülést a beruházások költségeit csökkentő állami intézkedések, például adókedvezmények bevezetése tudná segíteni – zárja kommentárját Kálmán Péter.
