A digitális tartalomhoz való hozzáférés és az internetes értékesítés egyszerűsítése és ösztönzése érdekében az Európai Bizottság korszerű digitális szerződéses szabályokat javasol.
Digitális egységes piaci stratégiájának megvalósítása érdekében a bizottság szerdán két javaslatot terjeszt elő, hogy az egész EU-ban megfelelőbb védelmet biztosítson az interneten vásárló fogyasztók számára, és segítse a vállalkozásokat online értékesítéseik növelésében.
A digitális egységes piaci stratégia egyik pillére arra irányul, hogy Európa-szerte jobb hozzáférést biztosítsunk a fogyasztók és a vállalkozások számára az online termékekhez és szolgáltatásokhoz – áll a bizottság közleményében. Az elektronikus kereskedelem egyre növekszik, ám lehetőségeinek maradéktalan kiaknázása egyelőre sem a vállalkozások, sem a fogyasztók tekintetében nem valósult meg Európában: az uniós kiskereskedőknek csupán 12 százaléka értékesít online más uniós országok fogyasztói körében, míg belföldön háromszor ennyi vállalkozás (37 százalék) végez ilyen tevékenységet. Hasonlóképpen, a fogyasztóknak is csupán 15 százaléka vásárol online más uniós országból, miközben mintegy háromszor ennyien vannak olyanok, akik saját országukban teszik ezt.
A bizottság két javaslatot fogadott el: az egyik a digitális tartalomszolgáltatására (ilyen például a streaming zeneszolgáltatás), a másik pedig az áruk online értékesítésére (például az internetes ruhavásárlásra) vonatkozik. A két javaslat az unión belüli határokon átnyúló elektronikus kereskedelem fő akadályait kezeli, azaz a fogyasztói szerződési jog terén fennálló jogi széttagoltságot, és a vállalkozások – különösen a kkv-k – ebből eredő magas költségeit, valamint a más országokból való online vásárlás iránti fogyasztói bizalom alacsony szintjét.
A szerződési jog eltéréseiből eredő akadályok felszámolása összességében az európai gazdaság számára is előnyös lesz. Várhatóan több mint 122 000 uniós vállalkozás kezdi majd meg az értékesítést a más tagállamokban élő fogyasztók számára; a más uniós országokból az interneten keresztül vásárló fogyasztók teljes száma pedig elérheti a 70 milliót. Ez új piacokat nyit meg, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, javítja a versenyképességet és hozzájárul a gazdasági növekedéshez: az előrejelzések szerint az alacsonyabb fogyasztói áraknak köszönhetően 18 milliárd euróval növekedhet a fogyasztás az unióban, és az uniós GDP a jelenlegi szinthez képest várhatóan 4 milliárd euróval magasabb lesz.
A fogyasztók számára előnyt jelent a fogyasztóvédelem magasabb szintje, és a versenyképesebb áron kínált áruk szélesebb választéka:
- Megfordul a bizonyítási teher: Ha például egy olasz fogyasztó ma felfedezi, hogy hibás az a termék, amit több mint 6 hónapja vásárolt az interneten, és a termék javítását vagy cseréjét kéri az értékesítőtől, felszólíthatják annak bizonyítására, hogy a hiba a kézbesítéskor is fennállt. A javasolt új szabályok értelmében a kétéves jótállási időszak alatt a fogyasztó kérhet jogorvoslatot anélkül, hogy bizonyítania kellene a hiba kézbesítéskori fennállását.
- Egyértelmű és konkrét jogok: Ma megeshet, hogy a fogyasztó csak a jövőben letöltendő játékokra vonatkozó kedvezményt kap kárpótlásként, ha egy általa letöltött játék nem működik megfelelően. A javasolt irányelv értelmében a fogyasztó kérheti az ilyen problémák kijavítását, vagy ha ez nem oldható meg vagy azt nem megfelelő módon hajtják végre, árengedményt kaphat vagy felmondhatja a szerződést, a termék árának teljes mértékű visszatérítése mellett.
A vállalkozások unió-szerte ugyanazon szerződéses szabályok alapján szolgáltathatnak majd digitális tartalmat és értékesíthetnek árucikkeket az interneten a fogyasztók számára:
- Jogbiztonság és vállalkozásbarát környezet: A vállalkozásoknak ma időt és pénzt kell arra fordítaniuk, hogy alkalmazkodjanak azon tagállamok szerződési jogi szabályaihoz, amelyekben értékesíteni kívánnak. A javasolt szabályok értelmében nem okoz majd ezután gondot a vállalkozásoknak e széttagoltság kezelése: valamennyi tagállamban ugyanazon alapvető szerződési jogi szabályoknak megfelelően szolgáltathatnak majd digitális tartalmat és értékesíthetnek árucikkeket a fogyasztók számára.
- Költségmegtakarítás: A vállalkozásoknak manapság 9000 eurós egyszeri többletköltséggel kell számolniuk amiatt, hogy minden egyes új értékesítési tagállam nemzeti szerződési jogához igazodniuk kell. Ha egy vállalkozás mind a 27 másik uniós tagállamban értékesíteni kíván, az egész Unióra kiterjedő új szabályoknak köszönhetően akár 243 000 eurót is megtakaríthat.
Háttér
A szerzői jogra (IP/15/6261) és a digitális szerződésekre vonatkozóan javasolt új szabályok az első olyan jogalkotási javaslatok, amelyeket a digitális egységes piaci stratégia részeként terjeszt elő a bizottság. A következő év végéig összesen 16 kezdeményezés előterjesztésére kerül sor.
Az online értékesítésben rejlő lehetőségeket még nem aknázzuk ki elég jól az unióban: 2014-ben az elektronikus kereskedelem részesedése a teljes európai kiskereskedelmi ágazatban 7,2 százalékot képviselt, míg ugyanez az arány az Egyesült Államokban elérte a 11,6 százalékot.
A hibás digitális tartalom tekintetében egyértelmű hiányosság áll fenn az uniós jogban. A tagállamok többségében semmiféle jogszabály nem szabályozza ezt a területet. Továbbá amellett, hogy a fogyasztóvédelmi szabályok uniós szintű harmonizálása egyes területeken már megvalósult, továbbra is eltérőek a fogyasztói szerződésekre vonatkozó nemzeti jogszabályok. Ezek az eltérések többletköltséget jelentenek a vállalkozások számára, és a határokon átnyúló vásárlás iránti fogyasztói bizalomra is kihatnak. Ami például a hibás árucikkekre vonatkozó fogyasztói jogokat illeti, Európában továbbra is 28, részben eltérő tagállami szabályrendszer irányadó a fogyasztói szerződésekre, mivel csak uniós minimumkövetelmények meghatározására került eddig sor.
