A lakáspiac élénkülésével és a kamatok csökkenésével párhuzamosan mind bátrabban és egyre hosszabb futamidő mellett vesznek lakáshitelt a magyar háztartások. A lakásvásárlók 15 százaléka hitelből költ, míg ez az arány a válság előtt sem haladta meg a tíz százalékot.
Az idei első negyedévben ugyan a magyar háztartások hitelállománya összességében 71 milliárd forinttal csökkent, ám az új szerződések értéke az előző év azonos időszakához képest 24 százalékkal 164 milliárd forintra nőtt. A legnagyobb mértékben, 36 százalékkal a lakáscélú hitelek kihelyezése emelkedett a tavaly január-márciusi időszakhoz viszonyítva.
Májusban újabb csúcsot ért el a havi lakáscélú hitelkihelyezés 42,5 milliárd forintos volumene, amely összességében folyamatosan pozitív tendenciát mutatott 2013 januárja óta. A fellendülés összefügg a lakáspiac élénkülésével, amit a tranzakciószámok emelkedése 2014 óta jól érzékeltet. Az Otthon Centrum Hitel Center (OCHC) tapasztalata alapján a lakáshitel jellemző futamideje 16 év körül alakul, az átlagos hitelösszeg pedig nyolcmillió forint, bár ez régiónként változó és nagyban függ a jellemző ingatlanáraktól.
Az OCHC statisztikájából az látszik, hogy 2016 első öt hónapjában 15 százalék körül volt a lakásukat hitelből vásárlók aránya – mondta Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Center ügyvezető igazgatója. Amíg a válság alatt tíz vevőből mindössze egy finanszírozta hitelből lakásvásárlását, ez az arány a lakáspiacon a bizalom erősödésével megnőtt – tette hozzá.
A háztartásoknak nyújtott forinthitelek átlagos hitelköltség mutatója, a lakáscélú hitelek esetében idén májusban 5,53 százalék volt, míg egy évvel ezelőtt még 6,36 százalék. A rövid kamatperiódusú termékek esetében a kamat az egy évvel ezelőttinek kevesebb, mint felére esett vissza (2,03 százalék), az 1-5 év közötti, illetve ennél hosszabb kamatperiódus esetében is csökkenés volt megfigyelhető, májusban a kamatszint 5,52-6,08 százalék volt. Érdemes megjegyezni, hogy a 2008-ban kezdődő válságot megelőző időszakban az euró és svájci frank devizahitelek átlagos hitelköltség mutatóinak legalacsonyabb szintje 5,5-6 százalék körül alakult, azaz a jelenlegi finanszírozási környezetben már olcsóbb forint hitelből finanszírozni a lakásvásárlást, mint a devizahitelek idején.
Az OCHC szerint a hiteligénylők két nagy csoportra oszthatóak. Az ügyfelek egy jelentős része az olcsó (vagy legolcsóbb) hiteltermékeket keresi, azaz minél alacsonyabb kamatot és minél alacsonyabb törlesztő részletet preferál. Ilyen konstrukciók jellemzően a rövid, akár éven belüli kamatperiódusú termékek, akár 3-4 százalék körüli kamattal. A másik csoportba tartozó ügyfelek a biztonságot, hosszú távú kiszámíthatóságot keresik, ezért inkább a drágább, de több éven – akár 10, vagy annál hosszabb időn – keresztül fix kamatozású terméket választják. Ezek azonban magasabb kamatozásúak.
A folyamatosan csökkenő hitelköltségek miatt nem csak az új hitelekkel lehet olcsó finanszírozáshoz jutni, hanem gyakran megéri megvizsgálni a már meglévő hitel kiváltásának lehetőségét is. Érdemes időről-időre felülvizsgálni a meglévő hitelek törlesztő részletét, összevetni azt az új hitelkínálattal – mondta Bánfalvi László. A hitelkiváltással jelentős megtakarítás is elérhető havi szinten. A bankok örömmel várják a jó ügyfeleket, s nekik hajlandóak akár egyedi kedvezményeket is nyújtani.
A KSH statisztikái szerint a lakáscélú hitelek átlagos futamideje 2014-ben 13,3 év volt, ez 2015 végére több mint fél évvel emelkedett, így megközelítette a 14 évet. A lakásépítési hitelek futamideje a leghosszabb, közel 16 év, ezt az új lakások vásárlási hitelei követik 15,2 évvel, de a futamidő a használt lakások hiteleinél is megközelíti a 15 évet. Az Otthon Centrum Hitel Center által 2016-ban közvetített lakáscélú hitelek átlagos összege 8 millió forint körül alakult, bár a budapesti belvárosban az átlagos hitelösszeg a 10 milliót is meghaladta.
