A Nemzetgazdasági Minisztérium azt várja, hogy négy év alatt a jelenlegi 50 ezerről 70 ezerre nő a duális szakképzésben résztvevő diákok száma.
Május 31-én országosan mintegy 50 ezer élő tanulószerződés volt, ebből Budapesten közel 7600, nagyjából 600-zal több, mint egy évvel korábban. Az emelkedés várhatóan folytatódik, a cél, hogy országosan 75–80 ezer tanulószerződés legyen – mondta el korábban a KamaraOnline-nak Elek Csaba, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara oktatási igazgatója. A magyarországi gazdálkodó szervezeteknek nagyjából 2 százaléka – Budapesten körülbelül 650 cég – vesz részt a duális képzésben. Az ideális arány a nyugat-európai példák alapján 18–20 százalék lenne.
Obrodina László, az NGM tárca szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerdán a köztévében elmondta: a gazdasági kamara vállalta, hogy a jelenlegi 8 ezerről akár 20 ezerre is növeli a gyakorlati képzésben résztvevő vállalkozások számát.
A cél elérését hivatott gyorsítani az állami támogatás is. A 280/2011. kormányrendelet szerint a cég a szakképzési hozzájárulásból jelentős összeget tud visszaigényelni, akár többet is, mint amennyit a költ (a kisvállalkozások jellemzően nettó visszaigénylők). Így valójában ingyen – állami forrásból – képezheti ki saját munkaerő-utánpótlását. További részleteket a duális képzésről itt olvashat.
Bár a tanulószerződések nem járnak jelentős adminisztratív pluszterhekkel, a legnagyobb féket mégis a könyvelők jelentik. A könyvelők, akik a több mint százféle adónemből általában 6–8-félével foglalkoznak, a tanulószerződésekre vonatkozó szabályozást pedig jellemzően nem ismerik, inkább lebeszélik a mikrovállalkozásokat arról, hogy tanulót alkalmazzon. A könyvelőket is meg lehet persze érteni: sokan 40–50 vállalkozás ügyes-bajos dolgait intézik, nem hiányoznak nekik az újabb feladatok. Nem utolsó szempont, hogy a pénzt az adóhivataltól kell visszaigényelni.
