Hogyan ismeri el az adórendszer a gyermekvállalást? – A kérdésre Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője válaszol.
Érdekes adatsort tett közzé a KSH a magyar lakosság és háztartások összetételének megoszlásáról a 2016. évi mikrocenzus eredményei alapján – kezdi friss bejegyzését Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője.
Az adatok szerint a magyar lakosságban az egyedülállóak aránya a teljes népességben 12,7 százalék, míg a családban – ideértve az élettársakat is – élők aránya 87,3 százalékos. A gyermektelen háztartások aránya 45,5 százalék, vagyis a háztartásokon belül többségben vannak a gyermekesek (54,5 százalék), a családokon belül pedig közel kétharmad a gyermekesek aránya (62,5 százalék). Tíz háztartásból háromban él egy gyerek, kettőben kettő, míg négy vagy több gyerekkel minden hatvan háztartásból egynél találkozhatunk.
Háztartások, gyerekszám
A családi adókedvezmény révén a gyermekvállalást az adórendszer is elismeri. A 2018. májusi 323 400 forintos bruttó átlagjövedelmet (KSH) alapul véve az alábbiakban látható, hogy a munkáltatói oldalon ezen a bérszinten felmerülő teljes bérköltség (391 314 forint) mekkora hányada kerül kifizetésre a munkavállaló felé nettó jövedelemként, gyermekszámtól függően.
A számoláskor figyelembe vettük a családi adókedvezmény összegét, de figyelmen kívül hagytuk az első házasok adókedvezményét és az egyéb, a jövedelmet érintő esetlegesen felmerülő kedvezményeket.
A korábban már elfogadott törvénymódosítás hatására a jövő évtől a kétgyermekes családok nettó jövedelme összesen ötezer forinttal fog növekedni havi szinten. A szociális partnerek megállapodása alapján szintén előrevetíthető, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke legkésőbb jövő július 1-jétől további két százalékponttal csökken, ami a bérköltségek csökkenését eredményezheti, a nettó jövedelmek változatlansága mellett.
