Az EU–Kanada kereskedelmi megállapodás „munkahelyeket teremtene és támogatná a kkv-kat, a gazdaság motorjait” – véli az Európai Parlament jelentéstevője.

Az EU Kanada második legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok után. A két fél közötti szabadkereskedelmi egyezményről (CETA) nemrég véget értek a hosszú évek óta zajló tárgyalások. A megállapodás most az Európai Parlament, a tanács és tagállamok nemzeti parlamentjeinek jóváhagyására vár. Az EP nemzetközi kereskedelemért felelős szakbizottsága szerdán vitázott róla; a parlament sajtósai Artis Pabriks (néppárti, litván) jelentéstevőt (képünkön) kérdezték.

– Miért fontos ez az egyezmény? Milyen előnyökkel járna, és mik lehetnek a buktatói?

– A CETA, az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás egy átfogó és modern megállapodás. Minta lehet a jövőbeni kereskedelmi egyezményekhez, mert két azonos értékrenddel rendelkező fél között, valódi megállapodásként jön létre. Az Egyesült Államok után Kanada a legfontosabb kereskedelmi partnerünk.

A megállapodás komoly gazdasági előnyökkel járna, amelyek viszonylag jól látszanának, hiszen az EU-ban a jólét összefügg a kereskedelemmel és a kereskedés lehetőségével.

Munkahelyeket teremtene és támogatná a kis- és középvállalkozásokat, amelyek a gazdaság motorjai.

– Sokan attól tartanak, hogy a megállapodás olyan nagy hatalmat adna a vállalatok kezébe, amely felülmúlhatja a demokratikusan megválasztott kormányokét. Elegendő biztosíték ez ellen a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer?

Véleményem szerint több mint elegendő. Tudjuk, hogy sokakat aggaszt, hogy a beruházók és a nagyvállalatok esetleg túl nagy befolyáshoz jutnak. De számos példát láttunk már kevésbé kidolgozott egyezmények esetén arra, hogy az állam nem maradt tehetetlen velük szemben.

A CETA esetében a kormányok erőfölényben vannak a vállalatokkal szemben. Azért is kell elfogadnunk ezt a modern megállapodást, mert például szolgálhat a jövőbeni egyezményekhez. Ha nem fogadjuk el, akkor még évekig foglalkozhatunk a kérdéses részekkel. Az EU–Kanada egyezmény globálisan is megoldana számos problémát.

– A nemzeti parlamentek is szavaznak a megállapodásról. Nem nehezíti ez meg a nemzetközi kereskedelmi egyezmények elfogadását?

– Ha kétszer is megvizsgálunk valamit, az nem árthat. A nemzeti parlamentek bevonása valóban bürokratikusabbá teszi a folyamatot. Ugyanakkor egy demokratikus világban élünk, és ha még egyszer át akarják vizsgálni az egyezményt, akkor tegyék meg. Személy szerint én meg tudnám győzni a litván szavazókat, hogy elegendő, ha az Európai Parlament dönt.