A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal, 4,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.
Februári ülésén az MNB grémiuma az alapkamatot 3,40 százalékra emelte az addigi 2,90 százalékról, emellett az egynapos betéti kamatot ugyancsak 3,40 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát 5,40 százalékra emelte. Januárban szintén 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot.
A monetáris tanácsa március 8-i, eredetileg nem kamatdöntő ülésén az alapkamatot 3,40 százalékon hagyta, de a kamatfolyosó felső szélét 100 bázisponttal, 5,40 százalékról 6,40 százalékra emelte. A kiadott közlemény szerint a lépés oka az volt, hogy az orosz-ukrán háború erősítette az áru- és pénzpiaci kockázatokat.
A piaci várakozásoknak megfelelt a jegybank monetáris tanácsának keddi döntése az alapkamat egy százalékpontos emeléséről – írták elemzők a döntésre reagálva.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte: az inflációs kockázatok számottevő fokozódása miatt az év közepére 7,00 százalékig nőhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, ami a várakozások szerint májusban érheti el a 7,00 százalékot.
Az elemző az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második félévétől számít, amennyiben az előrejelzések arra utalnak, hogy az infláció 2023 után visszatérhet a toleranciasávba.
Az egyhetes betéti kamat várhatóan 5,85 százalékról tovább emelkedik csütörtökön, azonban az MNB a mozgástér megőrzése érdekében kissé lassíthatja az emelés mértékét – tette hozzá.
Az MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt, amit szinte minden oldalról érkező külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet-kínálati súrlódásai okoznak – írta Suppan Gergely.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a szomszédban zajló háború felülírta a jegybank korábbi, 50 bázispontos kamatemelési ütemét.
A kamatemelés gyorsítása szimbolikus értékű, mert az irányadó kamatszintet az egyhetes jegybanki betét 5,85 százalékos kamata jelenti – fejtette ki.
Az elemző szerint nagyon nehéz helyzetben van most minden jegybank, így az MNB is, ugyanis a kialakult kínálati válság okozta inflációs megugrásra – amin a háború még tovább rontott – nem nyújtanak hatékony megoldást a monetáris politika tradicionális eszközei.
A szakma egy része a legjobb megoldásnak az erőteljes kormányzati beavatkozást látja, ami azonban igen sokba fog kerülni; felmerülhet a jegybanki állampapírvásárlások újraindítása – vélekedett.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője azt hangsúlyozta, hogy a jegybank „héja üzeneteket küldött”: a korábbinál gyorsabb monetáris szigorításra van szükség, és a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt.
Rámutatott: a jegybanki közleményben első helyen szerepel, hogy a háború alapvetően változtatta meg a világgazdasági kilátásokat.
Az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzést 4-5 százalékról 2,5-4,5 százalékra rontották, az inflációs prognózist 4,7-5,1 százalékról 7,5-9,8 százalékra emelték – emlékeztetett.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató, makrogazdasági üzletágának vezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy a kínálati oldali inflációs sokkal a monetáris politika csak mérsékelten képes felvenni a harcot, hiszen annak tényezőire alapvetően nem tud hatni.
Az orosz-ukrán háború kitörése az energiaárak további emelkedésén, illetve az ellátási láncok szakadozásán keresztül jelentős inflációs kockázatot jelent – húzta alá.
Hosszabb távon a kamatkondíciók a korábbinál magasabb szinten stabilizálódhatnak; vélhetően szükség lesz az egyhetes betét és az alapkamat további emelésére – jelezte előre az elemző.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője hangsúlyozta: az utóbbi hetekben a háború nyomán kialakult heves tőkepiaci reakciók, gyors forintgyengülés miatt a jegybank többször is emelte az egyhetes betét kamatát, így az alapkamat és az egyhetes betéti ráta között igen jelentőssé vált a különbség, ami indokolta az alapkamat nagyobb mértékű emelését. A várakozásuk 125 bázispontos emelés volt, „ennél végül valamivel kisebbet, a piaci konszenzusnak megfelelőt lépett a tanács”.
Az elemző szerint az alapkamat várhatóan 7 százalék felett zárkózik majd fel az egyhetes betét „elkövetkező hónapokban kialakuló szintjéhez” a nyáron. Az előrejelzésük bizonytalansága azonban mind a felzárkózás időtartamát, mind a kialakuló kamatszintet tekintve továbbra is jelentős – tette hozzá.
Folytatódó szigorításra és a kamatemelési ciklus korábbinál nagyobb lépéssel történő folytatására van szükség – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntést követő online háttérbeszélgetésen.
Rámutatott: rövid távon a háború, középtávon az infláció jelenti a nagyobb kockázatot, így az árstabilitást kell előtérbe helyezni. Az árstabilitás eléréséhez „következetes, szigorító antiinflációs monetáris politikára van a továbbiakban is szükség” – fogalmazott. A makrogazdasági kilátásokat az orosz-ukrán háború és a nyomában zajló szankciós politikák határozzák meg, ez a szokásosnál nagyságrendileg nagyobb inflációs kockázatokat okoz, amire a jegybank az alapkamat-emelési ciklus nagyobb lépéssel történő emelésével ad választ.
Mindezek visszafogják a gazdasági növekedést; az idei GDP a jegybank szerint a 2,5-4,5 százalékos tartományban lehet, és 7,5-9,8 százalék közötti tartományban várható éves átlagos inflációs rátát eredményez. A márciusi inflációs adat a februárinál magasabb, 8,5-9,0 százalék közötti lesz az MNB várakozása szerint. Az inflációs ráta csökkenésének megindulása tovább tolódik, a mutató 2023 második felében kerülhet a toleranciasávba, és 2024 első felében érheti el a 3 százalékos jegybanki célértéket. A legújabb jegybanki inflációs prognózis részleteit csütörtökön mutatják be – jelezte.
A korábbinál szélesebb tartományok jelzik azt, hogy a kilátásokat érintő kockázatok is nagyobbak – mondta. A globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikája a romló növekedési és inflációs kilátások mellett is szigorodott – jegyezte meg.
Kitért arra, hogy a háború előttig a magyar gazdaság erős fundamentumokkal rendelkezett, élénkülő pályán mozgott, bár a gyors újraindulás következtében az infláció emelkedő pályán haladt. Január-februárban még 6 százalékos éves növekedési ütemre lehetett számítani 2022-ben. Hozzátette, hogy nemzetközi trend az infláció emelkedése, számos országban több évtizedes csúcsra emelkedett idén az első két hónapban a fogyasztói árindex. A magyar adat bár a régióban az alacsonyabbak közé tartozik, mégis érdemben magasabb a jegybanki 3 százalékos célértéknél. A fogyasztói árindex emelkedésében kulcstényező volt, hogy januárban a tízéves átlagnak már háromszorosa volt az átárazások mértéke, és ez a trend februárban is folytatódott, a szolgáltatások és termékek széles körében – jegyezte meg.
A háború a nyersanyag- és energiaárak emelkedésén keresztül tovább növelte az inflációs kockázatokat, és ezek a negatív kínálati sokkok a világban mindenütt befolyásolják a gazdasági növekedést és az inflációt a következő hónapokban. A pénzpiacokon is jelentkezett a háború hatása, minél közelebb volt egy gazdaság az orosz-ukrán konfliktus közegéhez, annál nagyobb mozgások következtek be a pénzpiacokon. Nagyságrendileg 700 milliárd forintnyi short pozíció épült fel a forint piacán, nagyon rövid idő alatt, ami rövidtávon az árfolyam nagyon gyors leértékelődését hozta, majd ebben történt korrekció az utóbbi egy hétben – ismertette. Számolni kell azzal is, hogy a háború tovább hátráltathatja a járvány miatt már amúgy is töredezett szállítási-ellátási láncok helyreállását.
A hazai gazdasági növekedés szerkezete alacsonyabb dinamika mellett a belső kereslet, lakossági fogyasztás irányába tolódik. Az új prognózis szerint amint a háborús helyzet oldódik, a magyar gazdaság újból gyorsan helyreáll, visszanyeri az idén elvesztett növekedési lendület egy részét 2023-ban, így 4,0-5,0 százalék közötti GDP-növekedés lehet – sorolta.
(Forrás: MTI)
