Októberében az ipari termelés volumene a nyers adatok szerint 0,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztítva 2,7 százalékkal emelkedett. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az előző hónaphoz képest 2,8 százalékos, az áprilisi mélyponthoz képest pedig 66 százalékos volt a növekedés – közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző hónaphoz mért növekedés hatodik hónapja folytatódott októberben és a termelés élénkülését jelzi a szeptemberi 2,3 százalék után.
Éves összehasonlításban a nyers adat szerint a járvány kitörése óta szeptemberben emelkedett először az ipar kibocsátása, de abban még a munkanaphatás segített, mert anélkül még 1,0 százalékkal csökkent a termelés. Idén viszont kevesebb munkanap volt, mint tavaly októberben így lehetett a korrigált mutató magasabb a nyers adatnál.
A legnagyobb súlyú járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült, ugyanakkor a feldolgozóipari alágak többségében, köztük az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában is csökkent a termelés – tette hozzá a KSH.
Az első három negyedévben a járműgyártás kibocsátása 17,7 százalékkal, a számítástechnikai cikkek termelés viszont csak 0,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ezen belül szeptemberben 7,8, illetve 6,0 százalékos növekedést jelentetett a KSH. Az élelmiszeripar termelése csak áprilisban és májusban maradt el az előző évitől, az első kilenc hónapban 1,6 százalékos, szeptemberben 2,1 százalékos emelkedést mutatott.
Az év első tíz hónapjában 8,2 százalékkal kisebb volt a termelés, mint az előző év azonos időszakában.
Az ipari termelés októberi részletes adatait pénteken, december 11-én közli második becslése alapján a KSH.
Az ipari termelés kilábalt a járvány okozta válságból és a negyedik negyedévben az exporton keresztül is fékezheti a gazdasági növekedésnek a fogyasztás és a beruházások csökkenése által generált visszaesését – kommentálták a KSH előzetes adatait az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megállapította: ahogyan az előző hónapban, úgy most is a csalódást keltő kiskereskedelmi adat után az ipar pozitív meglepetéssel szolgált. Az ipar kiemelkedően jól teljesít ebben a nehéz időszakban, ami összhangban van azzal, hogy a bizalmi indexek és a beszerzési menedzser indexek is az ipar jó állapotáról tettek tanúbizonyságot, valamint a rendelésállomány alakulása is bizakodásra adott okot. Az előző hónaphoz hasonlóan a jó teljesítmény a járműgyártáshoz és az elektronikai iparhoz köthető. Amíg ez a lendület kitart a két legnagyobb súlyú ágazatban, addig az exportteljesítmény képes lesz érdemben segíteni a gazdasági kilábalást. Erre nagy szükség is van, látva a gyenge októberi és várhatóan ezt követően tovább romló kiskereskedelmi adatokat.
Az eddigiek alapján Virovácz Péter továbbra is úgy látja, hogy főleg a gyengélkedő belső felhasználás (fogyasztás és beruházás) miatt a negyedik negyedévben újra zsugorodhat a negyedév/negyedéves GDP, de várhatóan sokat javít majd az összképen a hazai export élénkülése, amelyet most elsősorban nem a szolgáltatószektor, hanem az ipari termelés vezérel.
Az októberi ipari adat a várakozásoknak megfelelő, annál minimálisan kedvezőbb lett – értékelt Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője. A jelenlegi gazdasági környezetben pozitív, hogy a kibocsátás elérte a válság előtti szintet. Az adatok azt is mutatják, hogy a második hullám megjelenése egyelőre nem okozott számottevő hatást az ipari termelésre. A Századvég szakértője azonban érdemesnek tartja kiemelni, hogy az egyes ágazatok teljesítménye vegyesen alakult, amiben szerepet játszhat az is, hogy a tavasszal elmaradt vásárlásokat egyes ágazatokban most pótolják be, míg más ágazatok esetleg óvatossággal, kisebb vásárlóerővel szembesülnek.
Regős Gábor várakozásai szerint a negyedik negyedévben a gazdasági teljesítményhez az ipar hozzájárulása semleges lehet, tehát mérsékelheti a visszaesés mértékét.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint is a várakozásokat bőven felülmúlva az ipari termelés teljesen kilábalt a járvány okozta válságól. A következő hónapokban folytatódhat az ipar stabilizálódása, az utolsó negyedévben már éves összehasonlításban is növekedést mutathat, részben az egy évvel ezelőtti gyengébb bázis, valamint naptárhatás miatt is. Így a negyedik negyedéves GDP-hez már pozitívan, akár 1-1,5 százalékponttal is hozzájárulhat, amivel számottevően mérsékeli majd az újabb korlátozások miatti visszaesést. A Takarékbank elemzőgárdájának prognózisa szerint idén 5,5-6,5 százalék körül csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban érdemi, akár 14-16 százalékos növekedés is várható, jövő áprilisában az idei alacsony bázis miatt a növekedés meghaladhatja a 60 százalékot is.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is azt bocsátotta előre, az előző hónap mintázata ismétlődött meg októberben is: míg a kiskereskedelmi adatok az előzetesen vártnál gyengébbnek bizonyultak, az ipari termelési adatok a konszenzusnál jóval erősebbek lettek.
Rámutatott: a járvány első hullámával összehasonlítva most jóval kedvezőbb a kép. Fontos tényező, hogy a tavaszi helyzettel szemben most az ellátási láncok nem törtek meg. Emellett a magyar ipari export szempontjából meghatározó külső kereslet is stabil, hiszen az ázsiai gazdaságok válságból való kilábalása egyelőre töretlennek mutatkozik. A negyedik negyedéves növekedési kockázatok így a belső kereslet oldaláról mutatkoznak majd meg. Az Erste elemzői fenntartják az előrejelzésüket, miszerint a magyar GDP a negyedik negyedévben 2,5-3 százalékkal csökkenhet, azaz a visszaesés mértéke jóval alacsonyabb lesz a második negyedévben látott csaknem 15 százalékosnál. Az év egészére 6,1 százalékos GDP csökkenést várnak, amit 4 százalék közeli növekedés követhet 2021-ben.
(Forrás: MTI)
