Az építőipari termelés januári 2,5 százalékos éves csökkenése a 2019. évi magas bázissal és az időjárás kedvezőtlen hatásaival magyarázható, ugyanis a téli időszakban az ágazat termelékenysége visszaesett – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.
Januárban 2,5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint az egy évvel korábbihoz képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 2018 márciusa óta nem volt példa az építőipari termelés csökkenésére éves összevetésben.
Az épületek építése a decemberi 11,3 százalék után 4,4 százalékkal csökkent januárban, az egyéb építmények építése 1,5 százalékkal nőtt, lényegesen lassabban a decemberi 22,2 százaléknál.
A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a decemberihez mérten 0,9 százalékkal emelkedett.
Az építőipari ágazatokat tekintve a magasépítési munkákban 0,8 százalékos, a mélyépítésben 1,0 százalékos volt a csökkenés mértéke tavaly januárhoz viszonyítva, de legjobban a speciális szaképítés termelése esett vissza, 4,0 százalékkal.
A megkötött új szerződések volumene 8,2 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 13,8 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 22,0 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Januárban ipari épületekre és vasútfelújításra kötöttek nagy értékű szerződéseket – közölte a KSH. Ezzel együtt az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene 14,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 9,3 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 24,5 százalékkal csökkent.
Boros Anita, az építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár hozzátette, mindezek mellett a termelés gördülékenységét akadályozza még a munkaerőhiány, az építőipari alapanyagok árának és a munkadíjak növekedése, valamint az, hogy a lakáspiacot támogató intézkedések pozitív hatása kezd kifutni.
Bizakodásra ad okot ugyanakkor, hogy a következő időszakban állami, önkormányzati és vállalati beruházások is kezdődnek, valamint az, hogy európai uniós források is érkeznek az ágazatba – mondta.
Boros Anita közölte: a koronavírus januárban még nem befolyásolta a magyar gazdaság teljesítményét, így az építőipar termelékenységére, az építőipari ellátási láncra sem volt hatása.
Az államtitkár elmondta, 2020 januárjában a szerződésállomány 14,7 százalékkal elmaradt az előző évben elért szinttől, az új szerződések száma azonban 8,2 százalékkal emelkedett. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 9,3 százalékkal nőtt, míg az egyéb építményeké 24,5 százalékkal csökkent. A szerződésállomány összege január végén elérte a 2170 milliárd forintot.
Boros Anita beszámolt az új építésű lakásokról is: a családi otthonteremtési kedvezménynek (csok) köszönhetően számuk 2015 óta folyamatosan emelkedik. Ezt támasztja alá, hogy míg 2015-ben 7600, 2018-ban már 17 681, 2019-ben pedig már 21 127-re nőtt a használatba vett lakások száma. Az új lakások száma Budapesten, kiugró mértékben, 50,7 százalékkal emelkedett.
Az államtitkár azt mondta, az építőipari termelést tekintve Magyarország kiemelt helyen szerepel a régióban.
(Forrás: MTI/ITM)
