Az Európai Unióban 16,1 százalékos volt a nemek közötti fizetéskülönbség 2014-ben, egy nő átlagosan óránként 84 centtel keresett kevesebbet, mint egy férfi – derül ki az Eurostat hétfőn közzétett jelentéséből.
A nemek közötti jövedelemkülönbség („gender pay gap”), azaz a férfi és a női átlagkereset különbségének és a férfi átlagkeresetnek a hányadosa a tagállamok közül Szlovéniában volt a legalacsonyabb (2,9) százalék, 10 százalék alatti mutatóval büszkélkedhet még Málta (4,5 százalék), Olaszország (6,5 százalék), Lengyelország (7,7 százalék), Luxemburg (8,6 százalék) Belgium (9,9 százalék). Észtországban, Ausztriában, Csehországban, Németországban és Szlovákiában meghaladja a 20 százalékot. Magyarországon a 2014-es gender pay gap 15,1 százalék volt, azaz valamivel kisebb, mint az uniós átlag.
Az átlagbérek nemek közötti eltérése egyéni jellemzőkkel (gyakorlat, végzettség), illetve a szektorokban, beosztásokban megjelenő „nemi szegregációval” magyarázható – jegyzik meg az Eurostat szakértői a nemzetközi nőnap alkalmából közzétett jelentésben. (Az utóbbi annyit tesz: bizonyos, nagyobb jövedelmet nyújtó állásokban a férfiak aránya lényegesen nagyobb).
A munkaerőpiacon nem csupán a fizetésekben mutatkozik meg a nemek közötti eltérés, de a munkaszerződés jellegét tekintve is. Míg 2014-ben az EU-ban élő 25–49 éves gyermektelen nők 20 százaléka dolgozott részmunkaidőben, addig ez a megfelelő férficsoport tagjainak mindössze 8,2 százalékára állt, a különbség tehát 11,8 százalékpont. A különbség a gyermekek számával növekszik: egy gyermekes nők/férfiak esetében 26,2 százalékpont (nők 31,3, férfiak 5,1 százalék), két gyermekes nők/férfiak esetében pedig 34,4 százalékpont (39,2, illetve 4,8 százalék). Uniós átlagban a legalább három gyermekes nőknek közel fele (45,1 százalék) dolgozott részmunkaidőben, míg hasonló családi állapotú férfitársaiknak csupán 7 százaléka (38,1 százalékpontos szakadék).
Magyarországon 2014-ben a gyermektelen 25 – 49 éves nők 5,1 százaléka, a férfiaknak 3,5 százaléka dolgozott részmunkaidőben. Egy gyermekes nők, illetve férfiak esetében az arányok: 6,7, illetve 2,8 százalék, két gyermeknél 10,1, illetve 2,8 százalék, a három vagy több gyermeket nevelő nők, illetve férfiak körében pedig 14,6, illetve 2,9 százalék volt a részmunkaidőben dolgozók aránya. (Az utolsó adat szerény méretű mintán alapul.)
