Augusztusban az ipari termelés 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az előző havi 12,0 százalékos emelkedés után, a munkanaphatástól megtisztított adatok 2,7 százalékos növekedést mutatnak az előző havi 8,7 százalékot követően.
Az előzetes adatokat hétfőn második becslése alapján megerősítette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző hónaphoz viszonyítva idén harmadszor csökkent augusztusban a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás, ezúttal 1,2 százalékkal.
Az iparon belül a feldolgozóipar termelése 0,2 százalékkal emelkedett, míg az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a csekély súlyú bányászaté pedig 0,3 százalékkal csökkent.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártásban számottevően lassult a növekedés üteme: augusztusban a kibocsátás csak 2,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amikor 7,3 százalékos volt a visszaesés, idén júliusban viszont 34,6 százalékos növekedést regisztrált a KSH. A júliusihoz képest szerény mértékű bővülés elsősorban a tavalyitól eltérő nyári leállással függ össze, tette hozzá a KSH. A közúti gépjármű gyártásának volumene 0,9 százalékkal csökkent, ugyanakkor a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 4,5 százalékkal emelkedett.
A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása viszont némileg megélénkült: 5,9 százalékkal bővült a júliusi 4,1 százalék után. A két legjelentősebb alágazat közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 29, a híradástechnikai berendezés gyártása 1,7 százalékkal nőtt.
A feldolgozóipari termelésből több mint 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása tavaly március óta először csökkent, 3,2 százalékkal az előző év azonos hónapjához viszonyítva, főként a hazai eladások 5,1 százalékos visszaesése következtében, míg a külpiaci eladások 1,3 százalékkal nőttek az előző havi 13,0 százalékos emelkedés után. A legnagyobb mértékben, 9,8 százalékkal a gyógyszergyártásban nőtt a termelés volumene, elsősorban a kivitel 8,7 százalékos növekedésének köszönhetően.
Az ipari export volumene 2,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari export 34 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 13,7 százalékkal, a 18 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 6,6 százalékkal emelkedett.
Az ipar belföldi értékesítése – az energiatermelő ágazatok kibocsátásának 7,4 százalékos visszaesése miatt – 1,3 százalékkal csökkent tavaly augusztushoz képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai 0,2 százalékkal nőttek, bár a járműipar értékesítési volumene 3,4 százalékkal elmaradt a tavaly augusztusitól, de a gépek és villamos berendezések eladása 37,3, illetve 9,7 százalékkal nőtt. A vegyipar belföldi eladásai 11,5 százalékkal túlszárnyalták az egy évvel korábbit, a gyógyszeriparé viszont negyedik hónapja csökkent, augusztusban a legnagyobb mértékben, 18,4 százalékkal. A számítástechnikai termékek belföldi értékesítése kilencedik hónapja csökken, ennek mértéke augusztusban volt a legnagyobb, 21,6 százalékos.
A beruházási javakat gyártó ágazatok belföldi eladásai augusztusban 6,7 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké 21,3 százalékkal nőttek.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok új rendelései 5,8 százalékkal elmaradtak a tavaly augusztusitól. Az új belföldi rendelések 0,7 százalékkal nőttek, míg az új exportrendelések 6,9 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány augusztus végén 6,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a belföldi rendelések 8,8 százalékkal, az export megrendelések állománya 6,5 százalékkal csökkent.
Az euróövezet ipari termelése a vártnál erősebben nőtt augusztusban az előző hónaphoz képest a termelőeszközök iránti kereslet erősödésének köszönhetően. Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) jelentése szerint havi összevetésben szezonális kiigazítással számolva 0,4 százalékkal nőtt az ipari termelés az euróövezet 19 tagállamában augusztusban, míg elemzők 0,3 százalékos emelkedést vártak a júliusban mért 0,4 százalékos csökkenés után.
A vártnál kedvezőbb adat enyhítheti a gazdasági növekedés lassulása miatti aggodalmakat. Az első negyedévben 0,4 százalékkal, a másodikban pedig már csak 0,2 százalékkal nőtt az euróövezeti gazdaság az előző három hónaphoz képest. Július-szeptemberben pedig tovább lassulhatott az ütem a német feldolgozóipar recessziójának következményeként. Az Eurostat október 31-én teszi közzé a harmadik negyedévről szóló első becslését.
Éves összevetésben, naptári kiigazítással számolva, 2,8 százalékkal esett vissza az euróövezet 19 tagállamának ipari termelése augusztusban. Elemzők kisebb, 2,5 százalékos csökkenésre számítottak az előző havi 2,0 százalékos visszaesés után.
Az Európai Unió 28 tagállamában júliushoz képest 0,1 százalékkal nőtt, tavaly augusztushoz képest viszont 2,0 százalékkal csökkent az ipari termelés.
Az euróövezetben és az unióban is a tőkejavak termelése nőtt a legerősebb ütemben havi összevetésben, 1,2 százalékkal, illetve 0,8 százalékkal.
Az egy évvel korábbihoz képest az ipari termelés a legnagyobb mértékben, 8,1 százalékkal, Szlovákiában esett vissza. A legnagyobb euróövezeti gazdaságban, Németországban 5,0 százalékkal csökkent az ipari termelés augusztusban, míg júliusban 5,1, júniusban pedig 5,9 százalékos volt a visszaesés.
A legnagyobb mértékben Málta ipari termelése nőtt, 7,4 százalékkal, a sorban következő Dániában 6,6 százalékra, Finnországban pedig 4,5 százalékra rúgott az ütem augusztusban.
Havi összevetésben ugyancsak Máltán nőtt legerősebben az ipari termelés augusztusban, 5,6 százalékkal, Észtországban 3,9 százalékkal, Lettországban pedig 3,0 százalékkal. A legnagyobb csökkenést Horvátországban mérték, 3,0 százalékosat, majd Szlovákia következik 2,6 százalékkal és Litvánia 2,4 százalékkal.
(Forrás: MTI, fotó: Máthé Zoltán)
