Augusztusban a nyers adat szerint 1,2 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 0,7 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma az előző év azonos időszakihoz képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző hónapban az áprilisi mélyponthoz viszonyítva 10,6 százalékpont javulással, szerény, 0,4 százalékos éves emelkedést mért a KSH a második negyedévi 4,1 százalékos visszaesést követően.
Augusztusban az iparcikkek javarészét árusító nem élelmiszer kiskereskedelmi üzletekben 1,2 százalékkal nőtt a forgalom éves összevetésben, a júliusi 0,4 százalékot követően. Ezen belül 2,4 százalékkal nőttek az eladások a gyógyszert, gyógyászati terméket és illatszert árusító boltokban és 1,9 százalékkal az iparcikk jellegű vegyes üzletekben. Éves összehasonlításban csökkent a forgalom a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikkboltokban 3,2 százalékkal, a bútor-, műszakicikk üzletekben 6,9 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeli értékesítő üzletekben 8,4 százalékkal, valamint a használtcikk-üzletekben 16,9 százalékkal.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 6,6 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 27,5 százalékkal nőtt.
Az üzemanyag-kiskereskedelemben 4,5 százalékkal csökkent a kereslet az előző hónapban mért 7,0 százalékos visszaesés után.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben a változatlan áron számolt forgalom lényegében megegyezett a tavaly augusztusival – 0,2 százalékkal maradt el tőle – az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 1094 milliárd forint volt, alig 9,2 milliárd forinttal kevesebb az előző havinál.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott – tette hozzá a KSH.
Az év első nyolc hónapjában 0,9 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi üzletek forgalma a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.
Az előző évi magas bázisadat és a külföldi turisták hiánya mutatkozott meg elsősorban a mérsékelt visszaesést jelző augusztusi kiskereskedelmi adatokban, de a masszív bérkiáramlás és a munkaerőpiac visszarendeződése a forgalom felfutásával bíztat – kommentálták a KSH legfrissebb jelentését az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint negatív meglepetést okozott a kiskereskedelem augusztusi teljesítménye. A piaci konszenzus jelentős növekedéssel számolt – jelezte kommentárjában.
Meglátása szerint a tavalyi magas bázis okozta az éves index visszaesését. Idén a korlátozott lehetőségek miatt a belföldi turizmus nagyban élénkült, ugyanakkor ez inkább a szolgáltatószektor teljesítményét segítette, nem pedig a kiskereskedelmi értékesítést. A hiányzó külföldi turistaforgalom, amely nagyobb arányban hat a kiskereskedelemre, pont a nyári szezon csúcspontját gyengítette.
A nagy képet tekintve tehát az első felpattanást követően egyre mérsékeltebb ütemben zajlik a gazdasági kilábalás. A munkaerőpiaci támogatások kifutása ősztől csökkentheti a rendelkezésre álló jövedelmet, tovább mérsékelve a kiskereskedelem bővülését. Az erős július és gyengébb augusztus ellenére továbbra is úgy látja, hogy az előző negyedévhez mérve a harmadik negyedév minden idők legnagyobb növekedését hozhatja.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is a külföldi turisták elmaradását említette elsőként a kiskereskedelmi forgalom visszaesésének magyarázataként. Ide sorolta azt is hogy óvatosabbá váltak a háztartások, illetve az infláció növekedését, ami csökkenti a háztartások vásárlóerejét, míg az otthoni munkavégzés az üzemanyagforgalmat mérsékli. Az adatokból ugyanakkor az is látszik, hogy a fogyasztás csak kismértékben maradt el augusztusban is az egy évvel korábbitól, azaz a gazdaság visszaesésének nem ez a fő okozója, abban nagyobb szerepe lesz az export és a beruházások mérséklődésének. A kiskereskedelmi forgalom ismételt növekedési pályára állásának feltétele a háztartások óvatosságának oldódása, jövedelmi helyzetük javulása, az üzemanyagforgalom növekedése, illetve a külföldi turisták visszatérése – sorolta a Századvég Gazdaságkutató szakembere.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint a következő hónapokban tovább javulhat a kiskereskedelmi forgalom, hiszen egyre többen térnek vissza a munkahelyekre, illetve a teljes foglalkoztatásba. Mintegy 170 ezer egészségügyi dolgozó kapott félmillió forint jutalmat, júliustól 10 százalékkal emelkedett a pedagógusok, 30 százalékkal a szakiskolai oktatók, novemberben 20 százalékkal az egyészségügyi szakdolgozók bére, jövő év elején pedig érdemi béremelést kapnak az orvosok. A továbbra is dinamikus bérnövekedés mellett az elhalasztott fogyasztás is szerepet játszhat a kiskereskedelmi forgalom várható felfutásában. Ezzel szemben a magasabb munkanélküliség, bércsökkentések, részmunkaidők és fizetés nélküli szabadságok, valamint az összeomló idegenforgalom hátráltatják a kilábalást, amire a járvány második hulláma kifejezett kockázatot jelent. A Takarékbank elemzője szerint idén 1,3-1,7 százalékkal nőhet a kiskereskedelmi forgalom. A járványhelyzet előtti szint elérése az idei év végén, a jövő év elején várható.
(Forrás: MTI)
