Az Európai Bizottság javaslatot tett a komitológiai rendelet módosítására, növelni kívánva ezáltal az uniós jogszabályok végrehajtását szolgáló eljárások átláthatóságát és az elszámoltathatóságot.

A bizottság ezzel eleget tesz a Juncker elnök unió helyzetéről szóló 2016. szeptemberi beszédében elhangzottaknak, miszerint „Helytelen, hogy miközben az uniós országok nem tudnak egymással megegyezni a glifozát gyomirtó szerekben való alkalmazásáról, a bizottság az Európai Parlament és a Tanács nyomására arra kényszerül, hogy határozatot hozzon. Ezért meg fogjuk változtatni ezeket szabályokat.”

Komitólógia
A komitológia egy sor olyan eljárást jelent, amelyek révén az EU országai ellenőrzik azt, miként hajtja végre az uniós jogszabályokat az Európai Bizottság. Nagy vonalakban arról van szó, hogy a Bizottság csak akkor hajthat végre egy uniós jogszabályt, ha előtte az általa javasolt végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatban kikérte egy olyan bizottság véleményét, amelyben minden EU-ország képviselteti magát. További részletek itt olvashatóak.

A négy célzott módosításból álló csomag fokozza a tagállamok álláspontjainak átláthatóságát, erőteljesebb politikai iránymutatást tesz lehetővé, és nagyobb fokú elszámoltathatóságot biztosít a döntéshozatali eljárásban. A négy javasolt intézkedés a következő:

  • a szavazási szabályok megváltoztatása a komitológiai eljárás utolsó szakaszában (fellebbviteli bizottság), hogy csak az adott jogi aktusnak helyt adó vagy elutasító szavazatokat vegyék figyelembe; ennek köszönhetően csökken majd a tartózkodások, valamint az olyan helyzetek száma, amikor a fellebbviteli bizottság képtelen állást foglalni, és ezért a bizottság kénytelen a tagállamoktól kapott egyértelmű iránymutatás nélkül dönteni;
  • nemzeti miniszterek bevonása lehetővé téve, hogy a bizottság a kérdést egy második, miniszteri szintű fellebbviteli bizottság elé terjessze, amennyiben a nemzeti szakértők nem foglalnak állást; ez biztosítja az érzékeny határozatok megfelelő politikai szinten történő megvitatását;
  • a szavazás átláthatóbbá tétele a fellebbviteli bizottságban, a tagállami képviselők szavazatainak nyilvánosságra hozatalával;
  • politikai input biztosítása annak lehetővé tételével, hogy a Bizottság véleményezés céljából a Miniszterek Tanácsa elé terjessze a kérdést, amennyiben a fellebbviteli bizottság nem tud állást foglalni.

A komitológiai rendszer a döntések túlnyomó többségét illetően jól működik. Ugyanakkor az elmúlt években egyes nagy jelentőségű és érzékeny esetekben a tagállamoknak nem sikerült megszerezniük a szükséges többséget egyes jogiaktus-tervezetek támogatásának vagy elvetésének megszavazásához, ezért a fellebbviteli bizottság nem alkotott véleményt. Ezekben az esetekben a bizottság feladata a végső határozat meghozatala, tehát arra kényszerül, hogy a tagállamok egyértelmű politikai támogatása nélkül hozzon döntést.

A jelenlegi előírások következtében a bizottság 2015-ben és 2016-ban kénytelen volt 17 olyan jogi aktust elfogadni, amelyek érzékeny termékeket és vegyi anyagokat – például glifozátot – vagy géntechnológiával módosított szervezeteket érintettek, jóllehet a tagállamok sem a tervezet támogatása, sem annak elvetése mellett nem tudtak állást foglalni.

A javaslat az Európai Bizottság 2017. évi munkaprogramjának egyik kulcsfontosságú új kezdeményezése, amely most az Európai Parlament és az Európai Tanács elé kerül – olvasható a bizottság közleményében.