Az állami közműszolgáltató jövőjéről, a paksi bővítés helyzetéről, az Energia Unióról, az öregedő hazai erőműparkról, a megújuló forrásokról és az energiaipari beruházásokról is szó esett az Energy Investment Forumon.
A magyar energiapiac legfontosabb képviselői három szekcióban számoltak be várakozásaikról és osztották meg véleményüket a nemzetközi trendekről, a szabályozási változásokról, valamint a megújuló energiaforrások szerepéről az Energy Investment Forumon. Az év egyik legfontosabb energetikai konferenciáját november 5-én rendezték meg Budapesten.
Az elmúlt években rendkívül sok fontos esemény alakította hazánk energetikai képét: megkezdődtek a paksi bővítéshez kapcsolódó előkészületek, a megvásárolt gáztároló-kapacitásokkal és szolgáltatói portfólióval jelentősen növekedett az állami szerepvállalás, megkezdte működését az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) és új dokumentumaiban az Európai Unió is jelentős változtatásokat fogadott el.
Válaszút előtt az állami közműszolgáltató
A Portfolio által szervezett rendezvényt Németh Lászlóné pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár nyitotta meg, aki elmondta: a FŐGÁZ és a GDF Suez állami tulajdonba kerülésével, továbbá az ELMŰ-ÉMÁSZ ügyfélkörének átvételével az ENKSZ kiépítésének első szakasza lezárult. Ezzel az állami közműszolgáltató válaszút elé érkezett. Az egyik lehetséges jövőkép szerint a következő években a lezárt rendszer tökéletesítése, finomítása lesz a feladat. A másik lehetőség az, hogy infrastrukturális akvizíciókkal tovább bővítik portfóliójukat, ezzel csökkentve költségeiket, szorosabbá téve a fogyasztókkal való kapcsolatokat. A döntésről szóló vitaanyag már a kormányzat előtt van. Németh Lászlóné szerint az állami társaságok számára a legfontosabb kihívás a szolgáltatások integrálása és a szinergiák maximális kihasználása, az utóbbira jó példa az ENKSZ és a Magyar Posta közötti együttműködés.
Paksi bővítés
A paksi bővítéssel kapcsolatban két előadás is elhangzott: az elsőt dr. Aszódi Attila teljesítmény fenntartásáért felelős kormánybiztos, a másodikat Bács Zalán, a Rosatom magyar fióktelepének igazgatója tartotta. Dr. Aszódi Attila elmondta, hogy a paksi bővítés a tervezett ütemben halad: jelenleg a környezetvédelmi engedélyeztetés nemzetközi szakasza zajlik, amelyben lakossági fórumokat és szakértői konzultációkat tartanak a környező országokban. Szerbiában lesz az utolsó fórum, ezután – reményeik szerint – lezárhatják a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárást. A különböző (környezetvédelmi, telephely) engedélyek megszerzésével párhuzamosan folyamatosan zajlik az erőmű új blokkjának tervezése is.
Bács Zalán véleménye szerint „a megújuló energiaforrások nem jelentenek konkurenciát az atomenergiának, hiszen utóbbi zsinóráramként még mindig sokkal kedvezőbb”. A Rosatom Magyarország vezetője felsorolta a jelenleg futó nukleáris beruházásokat világszerte és rámutatott, hogy az óriási ázsiai igény mellett a fejlett európai országok (Finnország, Anglia) is sorra építik erőműveiket – megjegyezve azt is, hogy a Rosatom új VVER technológiája a piacvezető. Bács Zalán véleménye szerint a paksi beruházás rendkívüli lehetőséget jelent a magyar vállalkozásoknak, ennek kihasználásához azonban már most el kell kezdeni a felkészülést. A következő idők egyik legfontosabb feladata a potenciális magyar beszállítók megtalálása, felkészítése lesz.
Energia Unió
Év elején jelent meg az Európai Bizottság Energia Unióról szóló közlemény-csomagja, amelytől az unió energiaimport-függésének csökkenését, az ellátás biztonságosabbá válását várják. Az új stratégia az egységes belső piac kialakításában látja az európai régió versenyképességének kulcsát. Kérdéses azonban, hogy a tagországok mennyire fogadják el a szabályozási feladatok központosítását, illetve a közös piacból fakadó autonóm energiapolitika eltűnését. A rendezvényen felszólaló szakértők egyike sem tartja a közeljövőben valószínűnek a közös piac megvalósulását. Ifj. Chikán Attila, az ALTEO Group vezérigazgatója szerint „a közös energiapiachoz előbb közös energiapolitikára lenne szükség, ami jelenleg annyira valósult meg, mint a közös adópolitika”.
Megújuló források
Az Energia Unión túl fontos szabályozási kihívás, hogy 2015 január 1-től fokozatosan ki kell vezetni a megújuló energiaforrásokból származó, villamos energiatermelést támogató garantált áras kötelező átvételi támogatási (KÁT) rendszert és 2017-ig át kell állni versenytárgyalásos eljárásra. Mivel az újonnan bevezetendő támogatásnak nincs visszamenő hatálya és jelenleg nincsenek új beruházások Magyarországon, egyelőre inkább csak várakozások, javaslatok vannak az új rendszerre vonatkozóan. Az új rendszernek nagy jelentősége lesz abban, hogy országunk a 2020-as EU-s vállalásokat teljesíthesse. „Jelenleg a felhasználói villamosenergiának durván 50 százalékát a paksi erőmű termeli meg, 30 százalékát importáljuk és a maradékot termeljük egyéb erőművekben. Országunk erőműparkja öregszik, a nagy része áll és a jelenlegi villamosenergia-árak mellett nem lesz magánbefektető, aki új erőművi egységekbe invesztál” – hívta föl a figyelmet a támogatási rendszer fontosságára ifj. Chikán Attila.
A rendezvény témájául szolgáló energetikai befektetésekre jó jellemzést adhat Fernezelyi Ferenc, a Veolia Energia Magyarország kereskedelmi és marketing igazgatójának leírása: „az energiapiac szereplői jelenleg kivárnak”. Látható, hogy fontos változások előtt áll az energetikai szektor, hiszen újabb és újabb technológiák jönnek, dinamikusan változik a szabályozási és üzleti környezet, ráadásul a nyersanyagok ára is nagy volatilitást mutat. Érdemes tehát fölkészülni a következő évekre és folyamatosan követni a piac változásait.
Hortay Olivér
