2015-ben a lakosság egészét tekintve 0,1 százalékkal csökkentek az árak, a nyugdíjasok ugyanakkor 0,4 százalékos átlagos áremelkedést érzékelhettek – derül ki a KSH kiadványából.
Az árváltozások hatása másként érvényesül az egyes társadalmi rétegek esetében, tekintve, hogy fogyasztási szerkezetük, amelyet a fogyasztóiár-index számításán belül a súlyarányok tükröznek, eltér az országos lakossági átlagtól – olvasható a fogyasztói árak 2015-ös alakulását elemző KSH-kiadványban.
A lakosság egészére vonatkozó fogyasztóiár-változás 2015-ben csökkent, mialatt a nyugdíjas és az alacsony jövedelmű háztartások esetében átlagosan 0,4, illetve 0,2 százalékkal nőttek az árak egy év alatt.
Az elmúlt évben a legerőteljesebb hatást a drasztikusan csökkenő járműüzemanyag-árak okozták a teljes lakosság árindexében. A teljes lakosság fogyasztói kosarában a jövedelmekhez mérten igen jelentős a járműüzemanyagok súlya, a nagyobb súlyarány miatt a csökkenés erőteljesebben húzta lefelé a fogyasztóiár-indexüket. Ezzel szemben a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű háztartások esetében a járműüzemanyagok súlya a fogyasztói kosárban jóval alacsonyabb, így a hatása is kevésbé érződött.
A dohányáruk jövedéki adójának emelése szintén jelentősebben érvényesült az alacsony jövedelműeknél, tekintve, hogy a lakosság egészéhez viszonyítva magasabb a súlya a fogyasztásukban. Alapvetően ez az oka, hogy 2015-ben a nyugdíjasok és az alacsony jövedelműek körében áremelkedés ment végbe.
A magas jövedelmű háztartásokban átlagosan nem változtak az árak, míg a többi társadalmi rétegnél megközelítőleg hasonló mértékű volt árcsökkenés, mint a lakosság egészénél.
Fogyasztói árak, 2015
2015-ben átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az előző évhez viszonyítva. Éves szinten az árak ezt megelőzően legutóbb 2014-ben, azelőtt pedig 1968-ban mérséklődtek, akkor átlagosan 0,3 százalékkal.
2015-ben mindössze az egyéb cikkek és a háztartási energia csoportjában csökkentek az árak, a ruházkodási cikkeké nem változott, a többi fogyasztási főcsoport árai emelkedtek a ruházkodási cikkeké nem változott.
A 2014. évi árcsökkenés a fogyasztási főcsoportok szélesebb körét érintette, abban az évben a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások kivételével valamennyi fogyasztási főcsoportban csökkentek az árak.
Az egyéb cikkek (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) körében 2015-ben folytatódott az árcsökkenés, a 2014. évi 0,5 után további 4,6 százalékkal estek az árak az előző évhez képest.
A háztartási energiahordozók ára a 2014. évinél kisebb mértékben, 2,9 százalékkal csökkent.
Éves átlagban a ruházkodási cikkek ára nem változott, a tartós fogyasztási cikkekért 2014-ben még kevesebbet, 2015-ben azonban átlagosan 0,8 százalékkal többet kellett fizetni.
Az élelmiszerek – a 2014. évi 0,4 százalékos mérséklődést követően – 2015-ben 0,9 százalékkal drágultak.
A szolgáltatások áremelkedésének üteme 2013 óta jellemzően lassult, 2015-ben azonban a 2014. évi 1,8-ról 1,9 százalékra gyorsult.
Tavaly is a szeszes italok, dohányáruk drágultak a legnagyobb mértékben (3,1 százalékkal), ugyanakkor e termékkörben tovább folytatódott az infláció lassulása.
A részletes elemzés
alább letölthető.
