A mintegy 140 ezer nemteljesítő jelzáloghitel-adósból 70-80 ezer ügyfelet is fenntartható adósságtörlesztési pályára lehetne állítani az adósság átstrukturálásával – mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója csütörtökön Budapesten.
Az MNB tanulmánya szerint mivel a 90 napon túli késedelmes, nem teljesítő jelzáloghitelek a teljes jelzáloghitel portfolió negyedét, mintegy 1100 milliárd forintot tesznek ki, az egyik legfontosabb pénzügyi stabilitási és társadalmi kockázatot jelentik Magyarországon.
Leginkább a túlzott eladósodottság akadályozza a jelzáloghitel-állomány csökkenését, az adósok több mint 80 százalékának magasabb a jelenlegi teljes tartozása a kezdeti hitelösszeghez képest, vagy jövedelméhez képest túl magas a törlesztőrészlete. A nemteljesítő szerződések 55 százalékát már felmondták, ami Fábián Gergely megfogalmazásában a végrehajtás előszobája.
A még élő, nemteljesítő hitelek kétharmada tartós, egy éven túli késedelemben van, 39 százalékuknál már két éven túli a késedelem – mondta. Az átlagos hátralévő futamidő 12-13 év, 5,4-6,4 százalékos kamat mellett, ami havi 48-52 ezer forint törlesztőrészlet átlagosan.
Korlátja lehet az átstrukturálásnak, például a futamidő hosszabbításának, hogy a nemteljesítő hiteladósok közel fele 45 év feletti, ötödük nyugdíjas lesz a hitelügylet lejártakor.
Az is problémát jelent, hogy sok esetben kérdéses az ingatlanfedezet értéke és értékesíthetősége. A jelzáloghitel-adósok nagy része, 70 százaléka kisebb városokban, községekben él, ahol korlátozottabbak az ingatlanok értékesíthetőségi lehetőségei.
Az adósság rendezése a fedezeti ingatlan értékesítésével és kisebb lakásba költözés nem feltétlen járható út, mivel az ingatlanok nagy részének átlagos értéke már most is 10 millió forint alatti.
A tanulmány készítése során vizsgálták az adósok a jövedelmi helyzetét is. A Nemzeti Adó-és Vámhivataltól kapott adatok alapján anonim módon összekötötték a bevallott személyi jövedelemadó (szja) adatokat a jelzáloghitel tartozásokkal. Kiderült, hogy a teljes nemteljesítő állomány 38 százalékának nincs bevallott jövedelme. Az adósok 62 százalékának van ugyan rendszeres jövedelme, azonban 43 százalékuknak túl nagy az adóssága a jövedelméhez képest.
Az adósok 19 százalékának van az adósság rendezésére alkalmas összegű jövedelme, több mint felük azonban nem törleszt. Magyarországon a szja-bevallás nem ad teljes képet a jövedelmi helyzetről, mivel nem szerepel benne a külföldről származó jövedelem vagy a feketemunka.
Az adósok többsége tudatában van annak, hogy elveszítheti az ingatlant, azonban sokan ezt nem élik meg reális fenyegetésként. A megkérdezettek 15 százaléka kategorikusan elutasított minden megoldási javaslatot, az adósok többsége egy újabb adósmentő csomagban bízik, és az eddigieket jellemzően nehezen átláthatónak tartja.
Az adósok tisztában vannak az egyéni felelősségükkel, vélekedésük szerint a megoldást a bankokkal közösen kell megtalálni, azonban a megkérdezettek fele nem bízik a bankjában.
