A monetáris tanács a kamatfolyosó kiszélesítéséről és aszimmetrikussá tételéről döntött kedden – közölte az MNB.
Ennek értelmében december 1-jei hatállyal az egynapos jegybanki betét kamatát 45 bázisponttal 1,60 százalékra, míg az egynapos és az 1 hetes fedezett hiteleszköz kamatát 105 bázisponttal 4,10 százalékra emelték.
A testület áttekintette a gazdasági és pénzügyi folyamatokat, és meghirdetett ülésezési rendjének megfelelően nem tárgyalta a jegybanki alapkamatláb megváltoztatását.
Emlékeztettek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A monetáris tanács novemberi kamatközleményében jelezte, hogy az elmúlt időszakban felerősödtek az olyan rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok, amelyekre gyorsan és a szükséges mértékben kíván reagálni a jegybank.
Az egyhetes betéti eszköz kamata az elmúlt hetekben az alapkamat szintje fölé emelkedett. A kamatfolyosó kiszélesítése és felfelé aszimmetrikussá tétele szervesen illeszkedik a monetáris politika új szakaszának stratégiájába – írták. Az árstabilitás elérése és fenntartása érdekében kiemelten fontos, hogy a jegybank számára elegendő mozgástér álljon rendelkezésre, biztosítva a gyorsan változó környezetből fakadó kockázatok hatékony kezelését – tette hozzá a testület.
Számítani lehetett arra, hogy a kamatfolyosót kiszélesíti és felfelé tolja a jegybank, ezzel a lépéssel ugyanis mozgásteret teremt magának – vélekedtek elemzők az MTI-nek küldött kommentárjukban a Monetáris Tanács friss döntésére reagálva.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője felidézte, hogy a múlt héten az egyhetes betéti tenderen a kamat már 2,9 százalékra emelkedett, és ezzel megközelítette a kamatfolyosó felső szélét, amely effektív korlátot jelent. Az MNB ezen a héten csütörtökön a mostani döntés nélkül már nem tudott volna érdemben szigorítani – jegyezte meg.
A legújabb lépés tehát további mozgásteret nyit a monetáris politika számára, hogy beavatkozzon a gazdaságba, és megfékezze az infláció emelkedését – összegezte az elemző. A kamatfolyosó módosítása ugyanakkor önmagában még nem minősül szigorításnak, ehhez szükség van arra, hogy csütörtökön az MNB tovább emelje az egyhetes betéti eszköz kamatát – mutatott rá. Várakozásaik szerint minimum 30 bázispontos emelést hajt majd végre a jegybank, de ennél nagyobb szigorítás sem elképzelhetetlen – tette hozzá.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője rámutatott, hogy a kamatfolyosó kiszélesítése és felfelé aszimmetrikussá tétele szervesen illeszkedik a monetáris politika új szakaszának stratégiájába. Az árstabilitás elérése és fenntartása érdekében kiemelten fontos, hogy a jegybank számára elegendő mozgástér álljon rendelkezésre, biztosítva a gyorsan változó környezetből fakadó kockázatok hatékony kezelését – jelezte.
Az elemző szerint a kifejezetten erős inflációs kockázatok miatt az egyhetes betéti kamat huzamosabb ideig elválhat az alapkamattól, továbbra is betöltve az effektív kamatláb szerepét. A jelenlegi kockázatok figyelembevételével Suppan Gergely arra számít, hogy az egyhetes betéti kamat 4 százalékig emelkedhet a jövő év első negyedévében, majd a negyedik negyedévtől, amennyiben mérséklődnek az inflációs kockázatok, a monetáris tanács elkezdheti az egyhetes betéti kamat visszazárását az alapkamathoz.
(Forrás: MTI)
