Az augusztus-októberi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 482 ezer volt, 38 ezerrel, 0,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek átlagos létszáma 202 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 15-64 évesek közül 4 millió 402 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportot jellemző foglalkoztatási ráta 70,2 százalékos volt, mindössze 0,1 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál és ugyanannyi, mint a harmadik negyedévvel megegyező előző háromhónapos időszakban.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A csökkenést a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak 25 ezres és a közfoglalkoztatottak számának 17 ezres visszaesése okozta.
Októberben a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 451 ezer volt, az előző hónaphoz képest 31 ezerrel, a tavaly októberihez képest pedig 72 ezerrel kevesebb. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 69,6 százalék volt, ami a szeptemberi értékhez képest 0,6 százalékponttal, a tavaly októberinél pedig 0,9 százalékponttal alacsonyabb.
Már szeptemberben is hasonló mértékben, 32 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma azt követően, hogy augusztusban 54 ezerrel, ismét 4,5 millió fölé emelkedett és csak 18 ezerrel maradt el az egy évvel korábbitól.
A foglalkoztatottak számának 38 ezres csökkenése augusztus-októberben megegyezett a munkanélküliek számának emelkedésével, a munkaerőpiacon megjelent aktív népesség létszáma változatlan maradt. A 15-74 évesek lélekszámának csökkenése magyarázza az aktivitási ráta 0,1 százalékpontos emelkedését.
A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak száma 15 ezerrel, a foglalkoztatási rátájuk 1,1 százalékponttal 27,6 százalékra csökkent. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves foglalkoztatottak száma 40 ezerrel csökkent, a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 83,3 százalékra esett. Az 55-64 éves korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 14 ezerrel, 714 ezerre, a foglalkoztatási ráta – részben demográfiai okból – 3,4 százalékponttal, 60,6 százalékra emelkedett.
A 20-64 éves korcsoportban – amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki az Európa 2020 stratégiában – a foglalkoztatási ráta 75,6 százalékos volt az augusztus-októberi három hónapban. A korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,7, a nőknél 67,5 százalék volt Magyarországon.
A 15-64 éves férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma alig 6,3 ezerrel csökkent egy év alatt, 2 millió 431 ezerre, a foglalkoztatási rátájuk azonban – részben demográfiai okból, a korosztály lélekszámának 16,5 ezres fogyásának következtében – 0,2 százalékponttal, 77,6 százalékra nőtt. A 15-64 éves foglalkoztatott nők létszáma 35 ezerrel, 1 millió 970 ezerre, a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 62,8 százalékra csökkent egy év alatt.
Októberben az előző hónaphoz viszonyítva 23 ezerrel, 199 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, a 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb az egy hónappal korábbinál. Mivel a foglalkoztatás szintje is csökkent októberben, 53 ezerrel emelkedett az inaktívak száma elsősorban azokból, akik – a járvány terjedése és az ismételten bevezetett korlátozások miatt – nem kerestek munkát közölte a KSH.
Az augusztus-októberi időszakban a 15-24 éves munkanélküliek száma 5 ezerrel 38 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal 12,2 százalékra csökkent egy év alatt. A munkanélküliek közel egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,9 százalékponttal, 3,9 százalékra emelkedett a 33 ezres létszámnövekedés miatt, az 55-74 éveseké 1,2 százalékponttal, 3,0 százalékra nőtt, mivel számuk 10 ezerrel emelkedett.
A munkanélküliség átlagos időtartama 11,0 hónap volt, a munkanélküliek 31,4 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 27,9 százalékkal, 306 ezerre nőtt – idézte a KSH az NSZF adatát. A szolgálat honlapján elérhető számok szerint októberben – negyedik hónapja – 17 ezerrel csökkent az álláskeresők száma és 70 ezerrel volt alacsonyabb a júniusi csúcsnál. A legfrissebb novemberi adat szerint a nyilvántartott álláskeresők száma további 10 ezerrel, 300 ezer alá, 296 ezerre csökkent, ami március óta a legalacsonyabb szám, igaz 57 ezerrel, 24 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A járvány második hullámát tükrözik az októberi munkaerőpiaci adatok – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők, hozzátéve, hogy a foglalkoztatottak számának csökkenése nem a munkanélküliségben jelent meg, hanem az inaktív népesség növekedésében, mert a korlátozások miatt az elbocsátottak nem tudtak aktívan munkát keresni, ami pedig a statisztikai kritériumok szerint döntő feltétel.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy októberben az aktív népesség száma nagyobb mértékben zsugorodott, mint amennyivel a foglalkoztatottak száma az előző hónaphoz képest csökkent, vagyis az állásukat elvesztők jelentős része nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak számát gyarapította. Ennek köszönhető, hogy a havi munkanélküliségi adat javuló képet mutat.
Hozzátette, hogy a 15-64 éves korosztály augusztus-októberi munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal alacsonyabb a három hónappal ezelőtti csúcsnál, vagyis a koronavírus második hulláma még nem törte meg a javuló trendet.
Előretekintve: a járvány ismételt terjedése és a bevezetett korlátozások miatt a foglalkoztatottság tovább mérséklődhet, ám ez a hivatalos munkanélküliségi statisztikákban késleltetve jelenik majd meg. Az év végi statisztikák várhatóan a mostaninál magasabb munkanélküliségi rátáról számolnak majd be.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a járvány miatt novemberben az októberi adatoknál rosszabb munkaerőpiaci számokra lehet számítani a járvány okán elrendelt korlátozások miatt. A munkanélküliség növekedésének megállítását célzó kormányzati lépések eredményeként ugyanakkor nem várható, hogy a ráta 5 százalék fölé emelkedik ebben az évben.
A munkaerőpiac kilátásairól a K&H Bank szakértője azt mondta, hogy közép- vagy hosszabb távon – a járvány után – újra visszatérhet a munkaerőhiány a magyar gazdaságba. Elsősorban azért, mert egyelőre nincs markáns változás a demográfiai folyamatokban, ezért a munkaképesek száma jelentősen – több tízezer fővel – csökkenhet évente. Többéves távlatban kérdéses, hogy lesz-e elegendő munkaerő a tempós gazdasági fejlődéshez – fogalmazott Németh Dávid. Szerinte ráadásul nem kizárt, hogy pont a járvány hatására átalakuló globális ellátási láncok veszítenek a jelentőségükből, így előtérbe kerülnek a helyi cégek, ez pedig további munkaerőkeresletet generálhat a legtöbb országban, így a magyar gazdaságban is.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában rámutatott, hogy a munkaerőpiaci adatok a járvány második hullámának megjelenését mutatják. A foglalkoztatás éves csökkenését azzal magyarázta, hogy több ágazatot már októberben is súlyosan érinthettek a korlátozások, bár még nem voltak annyira szigorúak, mint most. Megjegyezte viszont, hogy a visszaesést követően az augusztus-októberi időszakban még mindig több mint 700 ezerrel dolgoztak többen, mint 2010 azonos időszakában, a visszaesés tehát egy magas foglalkoztatási szintről történt.
Érdemesnek tartotta azt is megjegyezni, hogy az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatás stagnált, a közfoglalkoztatás és a külföldre ingázók alacsonyabb foglalkoztatása miatt csökkent az átlagos foglalkoztatás. Ebből az is látszik, hogy gazdasági visszaesés idején először a más országokból származó, máshonnan ingázó munkaerőt építik le a vállalatok – tette hozzá. A foglalkoztatás novemberben a bevezetett szigorú korlátozások nyomán várhatóan tovább csökken, érdemi növekedést a korlátozások feloldása és a vakcina elérhetővé válása hozhat, zárta észrevételeit a Századvég szakértője.
(Forrás: MTI)
