Az iLex Systems Zrt. együttműködő partnerei közreműködésével indított cégjogi sorozat 17. részében, dr. Kéringer Csaba, az AIG East Zone jogi vezetője ismerteti az új Polgári Törvénykönyvnek a biztosítási szerződések szabályozásának egyes változásaira vonatkozó rendelkezéseit.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a korábbi Ptk. szabályozásához képest egy megváltozott a biztosítási szerződésekre vonatkozó rész is, ami a biztosítási piac szereplői részére gyakorlati problémákat vetettek fel. Ezek közül az egyik legfontosabb az, hogy a biztosítási esemény fogalmában alapvető változást hozott a Ptk. a korábbi szabályozáshoz képest. Ennek legfőbb jelentősége abból áll, hogy mind a régi mind a hatályos jogszabály a biztosítási esemény bekövetkeztéhez köti az, hogy a biztosító köteles-e a biztosítási összeg megfizetésére vagy egyéb szolgáltatás teljesítésére. A korábbi Ptk. 536. § (1) bekezdése értelmében biztosítási eseménynek meghatározott jövőbeli esemény tekintendő, amely a fenti joghatásokat váltja ki a szerződés értelmében. A korábbi Ptk. 536.§ (2) bekezdése példálózó felsorolásában ki is emelte, hogy biztosítási eseménynek tekintendő különösen a szerződésben megállapított károsító esemény, a halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése, testi sérülést, rokkantságot, egészségkárosodást vagy halált okozó baleset.
Ezzel szemben az új Ptk.-ban a 6:439. § szabályozza a biztosítási szerződést és ennek körében van a biztosítási esemény is meghatározva. A Ptk. fenti §-ának (1) bekezdése szerint a felek között létrejövő biztosítási szerződés alapján „a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.” Emellett kimondja azt is a fenti rendelkezés, hogy a biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles.
Látható tehát, hogy az új szabályozás értelmében változás következett be a biztosító főkötelezettsége tekintetében. Míg a régi Ptk. értelmében a biztosítási esemény bekövetkezésekor teljesítendő fizetés vagy más szolgáltatás volt a főkötelezettség, addig az új kódex egyértelműen rendelkezik abban a tekintetben, hogy a biztosító szolgáltatása fedezet nyújtása, a biztosított pedig saját szolgáltatását (a biztosítási díjat) e fedezet ellenértékeként teljesíti.
A korábbi Ptk. által használt fogalom megváltoztatásának alapvetően két okból van jelentősége:
- A biztosító szerződésszerűen teljesít akkor is, ha a szerződés fennállása alatt nem következik be biztosítási esemény, és ezért egyáltalán nem is fizet semmit a másik szerződő félnek. Ezzel a jogalkotó lényegében kiiktatta a korábbi Ptk. idején fennálló, dogmatikailag helytelen állapotot, mely szerint a biztosítási szerződés utólagosan nem felelt meg a törvényi definíciónak abban az esetben, ha a biztosítónak nem kell semmilyen kötelezettséget teljesítenie a szerződés alapján.
- Amint azt a kódex indoklása is kiemeli, a biztosítási esemény fogalmilag természetesen továbbra is jellemzően jövőbeli eseményeket jelent, de így a törvény alkalmazandó a gyakorlatban egyre többször előforduló olyan biztosításokra, amelyekben a biztosító kockázatviselésének a kezdete megelőzi a szerződés megkötését. E szabály beemelése a törvényben egyértelműen üdvözlendő, hiszen az jobban alkalmazható lesz a gyakorlatban és egyértelműen korszerűbb rendelkezéseket tartalmaz e tekintetben.
Látható ezen felül, hogy a jogalkotó kivette a jogszabály szövegéből a korábbi Ptk.-ban a biztosítási eseményre vonatkozó példálózó felsorolást is, ami erősíti a szerződések diszpozitivitásának elvét azzal, hogy semmilyen módon nem kötik meg a felek kezét.
Az új Ptk.-val összefüggésben 2014. március 15. után több módosítást is eszközöltek a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (Bit.). A Bit. 96. § (8) bekezdése egyebek mellett azt állapítja meg 2014. március 15. napjától, hogy a biztosító a biztosítási szerződési feltételekben köteles meghatározni, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén milyen szolgáltatásokat és költségeket milyen okiratok – ideértve a (6) bekezdés szerinti számlát is – bemutatása ellenében teljesít. Megjegyzendő, hogy a fenti szabályt a 2016. január 1. napján hatályba lépő új Bit. is tartalmazza 124. §-ban, így annak alkalmazása a jövőben is szükséges lesz. Látható e körben az a törekvés, hogy ezzel minél több jogvitát próbál megelőzni a törvény. Fontos, hogy az új szabályozás értelmében a biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges, a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti.
Tekintettel arra, hogy ezek a törvénymódosításokkal alapvető fogalmi változások következtek be ebben a körben, a biztosító társaságoknak módosítaniuk kellett az általános szerződési feltételeiket, és a fennálló szerződések felülvizsgálata is szükségessé válhat.
dr. Kéringer Csaba
Legal Counsel
AIG East Zone
iLex Systems Zrt. együttműködő partner
kérdések, észrevételek: ilex@ilexsystems.com
