Az uniós vezetők március 25-én Rómában találkoznak egymással, hogy együtt ünnepeljék meg a Római Szerződések 60. évfordulóját, amelyeket 1957-ben ezen a napon írtak alá.
A hat alapító tagállam által aláírt Római Szerződések nyitottak utat a jelenleg ismert Európai Unió – a szolidaritás, a demokrácia és a jogállamiság értékein alapuló újraegyesített kontinens – felé. Az egységes piac mintegy 500 millió polgár számára biztosítja a választás és a mozgás szabadságát, a gazdasági növekedést és a jólétet. Az EU a világ legnagyobb kereskedelmi tömbje, valamint a fejlesztési, illetve humanitárius segélyek legfőbb donora.
Ez az évforduló jó alkalom arra, hogy visszatekintsünk a közösen elért eddigi eredményeinkre és elgondolkodjunk a 27 tagú Európa jövőjén – olvasható az Európai Bizottság közleményében. A bizottság Európa jövőjéről szóló fehér könyvének előterjesztését követően az EU vezetői várhatóan elfogadják a Római Nyilatkozatot, amelyben számba veszik az unió eddigi eredményeit és az előttünk álló kihívásokat, valamint ígéretet tesznek arra, hogy a 27 tagú egységesség jegyében tovább erősítik a kulcsfontosságú szakpolitikai területeket érintő, az uniós polgárok javára szolgáló közös fellépéseket.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a következőket nyilatkozta: „Uniónk megalapításakor a szüleinket és nagyszüleinket egyetlen közös jövőkép vezérelte: soha többé háborút! Szilárd meggyőződésük volt, hogy a határok lebontása és az együtt – nem egymás ellen – végzett munka révén valamennyien erősebbé válunk. A történelem bizonyította elődeink igazát. Azok az értékek, amelyek az Unió építőköveit jelentik, 60 év alatt sem változtak: ma is a béke, a szabadság, a tolerancia, a szolidaritás és a jogállamiság köt össze és tesz egységessé bennünket. Ezen értékeket azonban nem szabad magától értetődőnek vennünk, és minden nap újra meg kell küzdenünk értük. Európa erősségének tartóoszlopait a demokráciánk, a sokféleségünk, valamint a független és szabad sajtónk jelenti – egyetlen egyén vagy intézmény sem áll a törvények felett. Az Európai Uniónak köszönhetően életünk jobbá vált. Biztosítanunk kell, hogy ez a tendencia az utánunk következő nemzedékek élete során is folytatódni fog. Pillanatnyilag minden út Rómába vezet. Róma után pedig csak egyetlen kikövezett úton mehetünk tovább: az európai egység útján.”
Római Nyilatkozat
A római csúcstalálkozó előtt, március 1-jén a bizottság összeurópai vitát indított az Európa jövőjéről szóló fehér könyvről, amelynek keretében a polgárok és a vezetők kialakíthatják a 27 tagú Európa jövőképét. A fehér könyv felvázolja Európa jövőjének lehetséges forgatókönyveit. Az állam- és kormányfők március 10-i brüsszeli nem hivatalos találkozóját követően a római csúcstalálkozó jelenti a következő alkalmat arra, hogy az uniós vezetők e kérdésben előrelépjenek. Az európai vezetők Rómában aláírják a Donald Tusk és Jean-Claude Juncker elnökök, valamint Joseph Muscat és Paolo Gentiloni miniszterelnökök által közösen készített Római Nyilatkozatot.
A Római Nyilatkozat aláírása egy folyamat kezdetét fémjelzi. A római csúcstalálkozó után a bizottság több vitaanyagot terjeszt majd elő az Európát érintő kulcsfontosságú kérdésekre vonatkozóan. Ezek témái a következők: 1) Európa szociális dimenziójának kialakítása, 2) a gazdasági és monetáris unió elmélyítése, 3) a globalizáció kiaknázása, 4) Európa védelmének jövője és 5) az uniós pénzügyek jövője. Ezeket a gondolatokat Juncker elnök 2017. szeptemberi, az unió helyzetéről szóló beszédében viszi tovább, mielőtt az Európai Tanács 2017. decemberi ülésén levonhatja az első következtetéseit. Mindezek alapján még idejében döntés születhet a 2019 júniusában esedékes európai parlamenti választásokig végrehajtandó következő lépésekről.
Emellett a bizottság a következő hónapok során nyilvános vitákat szervez az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal, valamint a március 25-én induló online konzultáció az európai polgárok számára is hozzászólási lehetőséget biztosít: Európa jövőjéről alkotott elképzeléseiket a bizottság képviseleti irodáin és az erre a célra szolgáló honlapon keresztül oszthatják meg a bizottsággal.
A világ legnagyobb kereskedelmi tömbje
Jelenleg az EU egy olyan hely, ahol az európaiak megtapasztalhatják a kultúrák, az ötletek és a hagyományok egyedülálló sokféleségét. Az európaiak itt életre szóló kapcsolatokat kötöttek egymással, és a nemzeti határokon átnyúlóan utazhatnak, tanulhatnak, dolgozhatnak – hangsúlyozza a bizottság közleménye. Európa úttörő szerepet játszik a nemek közötti egyenlőség terén, amit a nők foglalkoztatási arányának minden eddiginél magasabb szintjében is megnyilvánul. Jelenleg mintegy 6,5 millió európai dolgozik más uniós tagállamban. Naponta csaknem 1,7 millió európai lépi át a határt, hogy eljusson egy másik tagállamban lévő munkahelyére. 9 millió európai fiatal élvezte már az oktatási, szakképzési és szakmai cserékre lehetőséget biztosító Erasmus-program előnyeit.
2017-ben, amikor a Szerződések 60. évfordulóját ünnepeljük, az elmúlt tíz év során most először fordul elő, hogy minden egyes tagállam újra a gazdasági növekedés útjára lépett. A 28 uniós tagállamból 19-ben közös valutának számító eurót naponta 338,6 millió ember használja. Az Európai Unió a világ legnagyobb kereskedelmi tömbjévé vált. A 27 tagú EU teljes kivitelének értéke kb. 5,8 billió eurót tesz ki. Ez a teljes globális kivitel több mint egyharmada, Kína kivitelének több mint két és félszerese, az Egyesült Államok kivitelének pedig több mint háromszorosa. Az EU 80 ország legfontosabb kereskedelmi partnere. Minden további egy milliárd euró értékű kivitel 15 000 munkahelyet támogat Európa-szerte.
Öt út áll előttünk?
Az Európai Bizottság által március 1-jén előterjesztett fehér könyv öt forgatókönyvet vázol fel azt illetően, hogy az Unió milyen fejlődési utat járhat be a 2025-ig:
- „Megy minden tovább”: a 27 tagú Európai Unió folytatja eredményközpontú reformprogramjának végrehajtását,
- „Csakis az egységes piac”: a 27 tagú EU az egységes piacot helyezi előtérbe, mivel a tagállamok egyre több szakpolitikai területen nem képesek közös nevezőre jutni,
- „Aki többet akar, többet tesz”: a 27 tagú Európai Unió ugyanúgy működik, mint napjainkban, de lehetővé teszi az arra kész országok számára, hogy meghatározott területeken szorosabban együttműködjenek egymással,
- „Kevesebbet hatékonyabban”: a 27 tagú EU arra összpontosít, hogy meghatározott szakpolitikai területeken többet és gyorsabban valósítson meg, miközben kevesebbet tesz ott, ahol úgy érzi, hogy nem tud hozzáadott értéket biztosítani,
- „Sokkal többet együtt”: a tagállamok minden területen több hatáskört és erőforrást osztanak meg, és kiterjesztik a döntéshozatalt.
A forgatókönyvek számos különböző lehetőséggel számolnak, és ezeket példákkal is szemléltetik. Az egyik lehetőség nem zárja ki a másikat, és a forgatókönyvek nem merítik ki teljesen a döntési lehetőségek teljes tárházát.
A fehér könyv alább teljes egészében letölthető.
