Az idén áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 15,7 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 15,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Áprilisban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 7,1 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 15,4 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 37,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz viszonyítva.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 6,8 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 8,0 százalékkal emelkedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelemben az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 67, a használtcikk-üzletekben 51, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 29, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben és a bútor-, műszakicikk-üzletekben 14-14, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 11 százalékkal nőtt.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,1 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 4,2 százalékkal csökkent.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 1,5 százalékkal nőttek.
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1373 milliárd forintot ért el áprilisban. Az országos kiskereskedelmi forgalom 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Január-áprilisban a forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 11,8 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 16,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 30,0 százalékkal nőtt az értékesítés volumene az előző év azonos időszakához képest.
A kiskereskedelmi forgalom további dinamikus bővülésére számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik szerint ugyanakkor az év második felében fokozatosan lassulhat a fogyasztás növekedése.
Az adatokat kommentálva Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője kiemelte: a fogyasztás a második negyedévben is a gazdasági növekedés fő hajtóereje lesz, és egyelőre nem is látszik a volumenbővülésben érdemi lassulás, bár ez a benzinturizmus visszaszorulásával, illetve a koronavírus-hatás bázisból való kikerülésével megváltozhat.
A szakértő szerint az áprilisi bővülésben szerepet játszhatott a jövedelmi helyzet javulása, illetve az, hogy míg a bázisidőszakban erőteljes korlátozások érintették a gazdaságot, most ilyenek nem voltak érvényben. Az üzemanyag-forgalom növekedését befolyásolta a benzinturizmus is, valamint az, hogy áprilisban a fuvarozók egy része is inkább a benzinkutaknál tankolt, és nem a számukra rendelkezésre álló, nem hatósági áras kútfejeknél.
Az élelmiszerek esetében nem kizárt, hogy a bővüléshez hozzájárult némi felhalmozás az élelmiszerhiánytól való félelem miatt – tette hozzá.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy a jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez hozzáadódó év eleji fiskális transzferek a fogyasztás erőteljesebb növekedését vetítik előre. Nyártól azonban a fiskális konszolidáció és minden bizonnyal az elmúlt két évtized legmagasabb inflációja, ezen belül is az egyik leglényegesebb csoport, az élelmiszerek áremelkedése a fogyasztás lassulását eredményezhetik – fejtette ki.
Kommentárja szerint az év eleji, a GDP 3-4 százalékát kitevő fiskális expanzió hatása áprilisban is jelentkezett: a nem-élelmiszer termékek esetében masszív bővülés történt, az élelmiszerek kereskedelmének dinamizálódásában a húsvéti ünnepek hatása is megmutatkozott, az üzemanyag-kereskedelem számottevő növekedésében pedig egyrészt az alacsony bázis is közrejátszik, másrészt az üzemanyag-árstop a szomszédos országokból is járművezetők tömegét vonzotta Magyarországra áprilisban is. Jelezte azt is, hogy a háború miatt Magyarországra érkező ukrajnai menekültek költései mindhárom termékfőcsoportban komoly hatással bírhattak.
Az idei első félévben a GDP növekedését a belső fogyasztás fogja mozgatni, ami óriási kihívások elé állítja a monetáris politikát a háború következtében a korábbiaknál még erősebben megemelkedett inflációs környezetben – fogalmazott az elemző.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője jelezte: tavaly 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban 10 százalék körüli növekedésre számít. A következő hónapokban az egyre magasabb bázis és egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt már fokozatosan lassulhat a kiskereskedelmi forgalom, de a növekedés így is dinamikus maradhat – írta kommentárjában.
A kiskereskedelmi forgalom kiugró mértékű áprilisi növekedését egyértelműen támogatta az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj és a hathavi fegyverpénz mellett a kiemelkedő, 15 százalék feletti bérdinamika, valamint a foglalkoztatás gyors bővülése. A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja – tette hozzá.
Az üzemanyagokra és egyes élelmiszertermékekre bevezetett árkorlátozások fellendítették a határ menti forgalmat, ami májusban is támogatta a hazai kiskereskedelem bővülését, de a külföldiek kedvezményes áron való tankolásának megszűnése júniusban visszaesést okozhat. Az Ukrajnából érkező menekültek közvetlen vásárlásai, valamint a számukra vásárolt segélyek, támogatások szintén hozzájárulhattak a kiskereskedelem bővüléséhez. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása is, mivel a külföldi vendégek száma fokozatosan nő – összegezte.
Az elemző szerint a vásárlásokat ugyanakkor hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjárművek és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat azt közölte, hogy áprilisban az euróövezetben és az Európai Unióban havi szinten egyaránt 1,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, miután márciusban az euróövezetben még 0,3 százalékos, az EU-ban 0,6 százalékos növekedést regisztráltak.
Éves összevetésben az euróövezetben a kiskereskedelmi forgalom növekedése a márciusi 1,6 százalékról 3,9 százalékra, az EU-ban pedig 2,8 százalékról 5 százalékra gyorsult.
Márciushoz képest Spanyolországban nőtt a legnagyobb mértékben a kiskereskedelmi forgalom áprilisban, 5,3 százalékkal. Luxembourgban 3,7 százalék, Írországban pedig 1,9 százalék volt a havi növekedés. A kiskereskedelmi forgalom havi szinten a legjelentősebben Szlovéniában csökkent, 7,7 százalékkal, továbbá Németországban 5,4 százalékkal és Lettországban 3,9 százalékkal.
Áprilisban éves bázison Szlovéniában bővült a legnagyobb mértékben a kiskereskedelmi forgalom, 29,6 százalékkal. A második legnagyobb növekedés Lengyelországban volt 21,1 százalékkal, majd Málta következett 17,5 százalékkal. A legjelentősebb éves csökkenés Finnországban volt, 3,4 százalékos, Luxembourgban 2,9 százalékos, illetve Belgiumban 1,9 százalékos.
Magyarországon áprilisban havi szinten 2,4 százalékkal csökkent, éves összevetésben viszont 15,8 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom az Eurostat által közölt adat szerint.
(Forrás: MTI)
