Tavaly 119 millió ember – a lakosság 23,7 százaléka – élt az Európai Unióban „szegénység vagy társadalmi kirekesztés által veszélyeztetve” – tájékoztatott az Eurostat. Az arány megegyezik a 2008 évivel, az abszolút szám a népesség növekedése miatt közel hárommillió fővel emelkedett.
Az uniós ráta ezzel visszatért a válságot megelőző, 2008-as szintre – igaz, 2009-ben még ennél is alacsonyabb, 23,3 százalékos volt.
Kiket érint?
Szegénység vagy társadalmi kirekesztés azt veszélyezteti, aki vagy
- jövedelmi szegénységben, vagy
- súlyos anyagi nélkülözésben, vagy
- nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban él.
Jövedelmi szegénységben élnek azok, akiknek jövedelme nem éri el a (szociális transzferek utáni) nemzeti ekvivalens mediánjövedelem 60 százalékát.
Súlyos anyagi nélkülözésben élnek azok, akikre az alábbi kilenc problémából legalább négy jellemző:
- hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralékuk van;
- a lakás megfelelő fűtésének hiánya;
- váratlan kiadások fedezetének hiánya;
- kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya;
- évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya,
- anyagi okból nem rendelkezik személygépkocsival;
- anyagi okból nem rendelkezik mosógéppel;
- anyagi okból nem rendelkezik színes televízióval;
- anyagi okból nem rendelkezik telefonnal.
Nagyon alacsony munkaintenzitású az a háztartás, amelyben a nem tanuló (18–59 éves) felnőttek az előző 12 hónapban „munkapotenciáljuk” kevesebb mint 20 százalékát használták csak ki.
Bulgáriában a legsúlyosabb, Csehországban a legjobb a helyzet
A 2015-ös adatok szerint a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés Bulgáriában veszélyezteti a lakosság legnagyobb arányát (41,3 százalék), majd Románia (37,3 százalék) és Görögország (35,7 százalék) következik. A 28,2 százalékos magyar mutatónál (amely megegyezik a 2008. évivel) magasabb a ráta még Lettországban (30,9 százalék), Litvániában (29,3 százalék), Cipruson (28,9 százalék), Olaszországban (28,7 százalék) és Spanyolországban (28,6 százalék).
Számarányukat tekintve a legkevesebben Csehországban voltak kitéve a szóban forgó kockázatoknak (14 százalék), de jó mutatókról számolt be Svédország (16,0 százalék), Hollandia és Finnország (mindkettő 16,8 százalék), valamint Dánia és Franciaország (mindkettő 17,7 százalék) is.
Jövedelmi szegénység
Jövedelmi szegénység veszélyeztette 2015-ben az unió lakosságának 17,3 százalékát, ez 2014-hez viszonyítva 0,1, 2008-hoz képest 0,8 százalékpontos emelkedést jelent. 2008 és 2015 között a jövedelmi szegénység által veszélyeztetettek aránya (az Eurostat rendelkezésére álló adatok szerint) mindössze 4 tagállamban csökken, 22-ben emelkedett.
Magyarországon a mutató 2008-ban 12,4, tavaly 14,9 százalék volt. „Forintosítva” ez – például – a következőt jelenti:
- egy egyedülálló felnőtt tavaly abban az esetben került ebbe a kategóriába, ha (a társadalmi transzferek utáni) éves jövedelme nem haladta meg 844 ezer forintot,
- egy két felnőttből és két, 14 éven aluli gyerekből álló család esetében az alsó határ 1,772 millió forint volt.
Súlyos anyagi nélkülözés
Súlyos anyagi nélkülözésben élt tavaly az uniós népesség 8,1 százaléka – ez az adat 2008-ban 8,5, 2014-ben 8,9 százalék volt.
Magyarországon tavaly a lakosság 19,4 százaléka élt súlyos anyagi nélkülözésben, 2008-hoz (17,9 százalék) képest a helyzet tehát valamelyest romlott. A 2015-ös adat alapján Magyarország – a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya alapján – az EU negyedik legszegényebb országa; Bulgária (34,2 százalék), Románia (22,7 százalék) és Görögország (22,2 százalék) került csak mögénk.
Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartások
A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők arányát tekintve Magyarország az unió „jobban teljesítő” tagállamai közé tartozik: ez a ráta a 2008-as 12 százalékról 2015-re 9,4 százalékra csökkent.
Az uniós arány tavaly 10,5, 2008-ban 9,2 százalék volt; csökkenésről 6, emelkedésről 20 tagállam számolt be.
