Elkészült a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését célzó kormánystratégia tervezete.
A kormány honlapján péntek óta elérhető – és alább letölthető – 61 oldalas tervezetet szeptember 12-ig lehet véleményezni.
Célkitűzések
A kormány fontos elérendő célként fogalmazta meg a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését. Az elkészült stratégia 7 évet ölel fel 2017-től 2023-ig, kétéves cselekvési tervekre bontva annak gyakorlati megvalósítását. A stratégia célkitűzései a következők:
- A köznevelés rendszerén belüli valós pénzügyi edukáció kereteinek megteremtése, erősítése és általánossá tétele.
- A tudatos pénzügyi magatartás alapjainak és a háztartások pénzügyi stressztűrő képességének erősítése.
- Körültekintő pénzügyi döntéseket előmozdító szemlélet megteremtése, a tudatos pénzügyi fogyasztói magatartást támogató intézmények/infrastruktúrák létrehozása és széles körű megismertetése.
- A lakosság öngondoskodási szemléletének erősítése.
- A pénzügyi termékekhez, pénzügyi alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés és pénzügyi beilleszkedés (financial inclusion) mértékének növelése.
- A korszerű, készpénzkímélő fizetési eszközök használatának ösztönzése.
- Körültekintő hitelfelvétel támogatása.
A stratégia elsődleges célcsoportját a még iskolarendszerben tanulók jelentik, de a felnőtt korúakat is sokféle programmal kívánja elérni, sőt a nyugdíjasok sem maradnak ki a látóköréből. A stratégia a különböző vulnerábilis társadalmi csoportokat is segíteni kívánja – olvasható a tervezet vezetői összefoglalójában.
Szükség van a tudatosság fejlesztésére
A pénzügyi kultúra jelenlegi szintjéről szóló fejezet „azonosított problémákat” taglaló részében többek között az alábbiakat olvashatjuk:
- A pénzügyi tudatosságra vonatkozó nemzetközi és hazai felmérések kedvezőtlen eredményei alapján nyilvánvaló, hogy a pénzügyi tudatosság fejlesztésében előrelépésre van szükség. Miközben a pénzügyi ismeretek tekintetében Magyarország lakossága más országokhoz képest nincs komoly lemaradásban, a pénzügyekhez való hozzáállása, szemlélete és tényleges magatartása (pénzügyi döntései) szempontjából a nemzetközi rangsor utolsó harmadában szerepel.
- A lakosság közel kétharmada mindössze három hónapig lenne képes fenntartani magát fő jövedelemforrása nélkül, jóllehet, napi megélhetési gondokkal 2015-ben kevesebben néztek szembe, mint 2010-ben. Kellő anyagi tartalékok hiánya rendkívül kiszolgáltatottá teszi az egyéneket és családokat a pénzügyi kockázatokkal szemben.
- A felnőtt lakosság kevesebb, mint felének vannak kitűzött pénzügyi céljai, ami alacsony értéknek tekinthető.
- Jelenleg a lakosság megtakarítási és öngondoskodási hajlandósága nagyon alacsony, ezért különösen fontos, hogy az egyének megértsék ennek kiemelt jelentőségét és életükre gyakorolt hosszú távú pozitív hatását, figyelembe véve a várható élettartam és az életminőséggel kapcsolatos igények jelentős emelkedését is.
- Általánosan jellemző a lakosság pénzügyi termékektől, szolgáltatásoktól való idegenkedése, a különböző pénzügyi lehetőségek összehasonlításának elmaradása, az tájékozódás nélküli, átgondolatlan pénzügyi döntések meghozatala, valamint az előrelátás hiánya, a kockázatok helytelen felmérése, továbbá a meglévő ismeretek alkalmazásának hiánya.
- Számos pénzügyi probléma abból adódik, hogy a pénzügyi szolgáltatások igénybevétele során előzetesen nem tájékozódnak megfelelően a szerződés tartalmáról, ezért nincsenek tisztában a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás jellemzőivel, illetve a jövőbeli kötelezettségeikkel sem.
