Elkészült a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését célzó kormánystratégia tervezete.

A kormány honlapján péntek óta elérhető – és alább letölthető – 61 oldalas tervezetet szeptember 12-ig lehet véleményezni.

Célkitűzések

A kormány fontos elérendő célként fogalmazta meg a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését. Az elkészült stratégia 7 évet ölel fel 2017-től 2023-ig, kétéves cselekvési tervekre bontva annak gyakorlati megvalósítását. A stratégia célkitűzései a következők:

• A köznevelés rendszerén belüli valós pénzügyi edukáció kereteinek megteremtése, erősítése és általánossá tétele.
• A tudatos pénzügyi magatartás alapjainak és a háztartások pénzügyi stressztűrő képességének erősítése.
• Körültekintő pénzügyi döntéseket előmozdító szemlélet megteremtése, a tudatos pénzügyi fogyasztói magatartást támogató intézmények/infrastruktúrák létrehozása és széles körű megismertetése.
• A lakosság öngondoskodási szemléletének erősítése.
• A pénzügyi termékekhez, pénzügyi alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés és pénzügyi beilleszkedés (financial inclusion) mértékének növelése.
• A korszerű, készpénzkímélő fizetési eszközök használatának ösztönzése.
• Körültekintő hitelfelvétel támogatása.

A stratégia elsődleges célcsoportját a még iskolarendszerben tanulók jelentik, de a felnőtt korúakat is sokféle programmal kívánja elérni, sőt a nyugdíjasok sem maradnak ki a látóköréből. A stratégia a különböző vulnerábilis társadalmi csoportokat is segíteni kívánja – olvasható a tervezet vezetői összefoglalójában.

Szükség van a tudatosság fejlesztésére

A pénzügyi kultúra jelenlegi szintjéről szóló fejezet „azonosított problémákat” taglaló részében többek között az alábbiakat olvashatjuk:

• A pénzügyi tudatosságra vonatkozó nemzetközi és hazai felmérések kedvezőtlen eredményei alapján nyilvánvaló, hogy a pénzügyi tudatosság fejlesztésében előrelépésre van szükség. Miközben a pénzügyi ismeretek tekintetében Magyarország lakossága más országokhoz képest nincs komoly lemaradásban, a pénzügyekhez való hozzáállása, szemlélete és tényleges magatartása (pénzügyi döntései) szempontjából a nemzetközi rangsor utolsó harmadában szerepel.
• A lakosság közel kétharmada mindössze három hónapig lenne képes fenntartani magát fő jövedelemforrása nélkül, jóllehet, napi megélhetési gondokkal 2015-ben kevesebben néztek szembe, mint 2010-ben. Kellő anyagi tartalékok hiánya rendkívül kiszolgáltatottá teszi az egyéneket és családokat a pénzügyi kockázatokkal szemben.
• A felnőtt lakosság kevesebb, mint felének vannak kitűzött pénzügyi céljai, ami alacsony értéknek tekinthető.
• Jelenleg a lakosság megtakarítási és öngondoskodási hajlandósága nagyon alacsony, ezért különösen fontos, hogy az egyének megértsék ennek kiemelt jelentőségét és életükre gyakorolt hosszú távú pozitív hatását, figyelembe véve a várható élettartam és az életminőséggel kapcsolatos igények jelentős emelkedését is.
• Általánosan jellemző a lakosság pénzügyi termékektől, szolgáltatásoktól való idegenkedése, a különböző pénzügyi lehetőségek összehasonlításának elmaradása, az tájékozódás nélküli, átgondolatlan pénzügyi döntések meghozatala, valamint az előrelátás hiánya, a kockázatok helytelen felmérése, továbbá a meglévő ismeretek alkalmazásának hiánya.
• Számos pénzügyi probléma abból adódik, hogy a pénzügyi szolgáltatások igénybevétele során előzetesen nem tájékozódnak megfelelően a szerződés tartalmáról, ezért nincsenek tisztában a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás jellemzőivel, illetve a jövőbeli kötelezettségeikkel sem.