A GVH nem talált bizonyítékot arra, hogy a növényvédőszer- és műtrágya-kereskedők szakmai szervezetükön keresztül összehangolták volna kereskedelmi tevékenységüket.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azt vizsgálta, hogy az egyes növényvédőszer- és műtrágya-kereskedők, valamint a növényvédőszer-gyártó vállalkozások egyeztették-e áraikat a Növényvédőszer- és Műtrágya Kereskedők Szakmai Egyesülete (NMKSZE) kereteit is felhasználva, akár már 2008-tól kezdődően, valamint felosztották-e a piacot egymás között a beszerzési és értékesítési feltételek egységesítésével, így például promóciós célú ingyenes termékminták kivezetésével a piacról vagy kereskedelmi stratégiák összehangolásával.

A GVH úgy ítélte meg, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő, hiteles bizonyítékok a promóciós termékek kivonásáról szóló megállapodásról a szállítók között, és semmilyen bizonyítékra nem derült fény a szállítók kereskedelmi gyakorlatainak (esetleges) összehangolásáról. A versenyhivatal külön értékelte az NMKSZE magatartását, e tekintetben úgy ítélte meg, hogy a szervezet két döntése, így a 2009. november 21-i elnökségi döntése az ingyenes termékminták piacról történő kivezetésére, valamint a 2011. június 12-i közgyűlési döntése a kereskedelmi stratégiák megváltoztatására, a vonatkozó ajánlások megküldésével, önmagában még „alkalmatlan eszközcselekmény” mindaddig, amíg a döntés alapján a szállítók közötti kapcsolatfelvétel nem vezet el egy, a szállítók közötti megállapodásig vagy összehangolt magatartásig.

A GVH döntése értelmében e magatartások alkalmasak lennének a versenykorlátozó megállapodást megszervező vállalkozás (jelen esetben az NMKSZE) úgynevezett közreműködői felelősségének megállapítására. E felelősségtípus azonban csak akkor állapítható meg, ha a közreműködő hatására az érintett piaci szereplők között akarategység jön létre, vagy összehangolt magatartást tanúsítanak, és így versenykorlátozó megállapodást kötnek. Ennek hiányában – ellentétben az amerikai versenyjog szabályaival –, sem az Európai Unió-s, sem hazai jogszabályok alapján nem történik jogsértés.

A GVH ugyanakkor meg kívánja jegyezni, hogy figyelemmel követi az ilyen és ehhez hasonló, az érdekképviseleti szervezetek működési keretein túlmutató magatartásokat is, és abban az esetben, ha jogsértésre történő felhívás alapján bizonyíthatóan meg is valósul a kartellezés, akkor figyelemmel jelen eljárásra is, a törvény legszigorúbb erejével lép fel a jogsértés elkövetőivel szemben.

A Versenyjog rovat támogatója: Gazdasági Versenyhivatal

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja