Óriási a szakadék a felsőoktatásban végzett diákok tudása és a gazdasági szereplők, munkáltatók elvárásai között. Ezt segít áthidalni a pályakezdő fiatalok számára kompetenciamérésekkel, folyamatos visszajelzésekkel és a piacképességet igazoló, egymásra épülő bizonyítványok kiadásával a Mentorprogramot indító Meló-Diák.
Az Educatio Szakkiállítás 2017-en debütált a munkaerő-menedzsment új felfogású éllovasa, a Meló-Diák diákmunka-hálózat generációformáló és hiánypótló pályaorientációs kezdeményezése. A Mentorprogram kompetenciamérésekkel, folyamatos visszajelzésekkel és a piacképességet igazoló, egymásra épülő bizonyítványok kiadásával segíti célba a fiatalokat – derül ki a Meló-Diák közleményéből.
Tény, hogy a jól képzett szakemberek hiányának mértéke mára a gazdasági fejlődés gátjává vált. A cselekvés a képzés átalakításában azért nem odázható tovább, mert az oktatás olyan kérdés, amely közvetlenül meghatározza az ország jövőjét. Az új generáció komplex mentorálásának szakmai együttműködő partnere a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).
A Mentorprogram egy félautomata rendszer, amelyben egyenlő szerepe és terepe van a digitális-játékos appoknak, valamint a mentorokkal való személyes kapcsolatnak – mondta Marosi László, a Meló-Diák vezérigazgatója. A folyamatban a munkatapasztalattal párhuzamosan gyűjtik a fiatalok a folyamatos kompetenciaméréssel a badge-eket. A különböző szintek (Pupák, Tanonc, Mester, Yoda) eléréséről bizonyítványt kapnak, amelyből láthatóvá válik, milyen kompetenciáiban fejlődtek, s milyen konkrét munkatapasztalatokat szereztek diákéveik során.
A piac elvárása mellett az az igény hívta életre ezt a reformkezdeményezést, hogy egy állásinterjún a szakmai gyakorlat kérdésének felmerültekor ne csak annyi hangozzon el a jelentkező fiatal szájából, hogy: „árufeltöltőként dolgoztam.” Hiszen e mögött pontosan tudjuk, sokkal több tény áll, amelyek a Mentorprogram segítségével igazolhatók – fogalmazott Marosi László.
Jelentkezni a Melodiak.hu oldalon lehet, de minden már Meló-Diák-os azonnal élvezi az előnyeit. A Mentorprogram társ, aki hozzásegíti a fiatal munkavállalókat saját individuális céljuk megvalósításához. A megrendelők részére lehetővé teszi a fenntartható működéshez szükséges értő, motivált és szakértő fiatal munkaerő folyamatos jelenlétét. Támogatja a megfelelő tudással és értékekkel felvértezett pályakezdő fiatal és a munkáltató találkozását. Katalizálja a kapcsolatukat – tette hozzá a vezérigazgató.
Egyre több piaci szereplő keresi meg a HÖOK-ot a munkahelyi generációs konfliktusok, a mostani generáció(k) munkakezdésének nehézségei miatt. Előremutató ez a megértésre törekvő nyitottság, ugyanakkor kiemelendő partnerünk, a Meló-Diák kezdeményezése, amely a fiatalok kompetenciáinak feltérképezésében és fejlesztésében nyújt segítséget a pályakezdésük támogatására – nyilatkozta Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke. A generációs konfliktusok, „átállások” szerinte természetszerűek, az ebben való felkészülésben, „probléma” megoldásban mindenkinek van feladata. Az elnök szerint a Meló-Diák jó felismerése és példaértékű fejlesztése ösztönzően hathat a további érintett szereplőkre.
Napjainkra a világméretű versenyben csak a folyamatok megszervezésében és a szolgáltatások minőségében lehet előnyre szert tenni. A közelmúltban megjelent könyvükben Richard és Daniel Susskind (2015) úgy vélik, hogy az új technológiák messze felülmúlják napjaink emberi és szakértői teljesítményét – hívta fel a figyelmet Dr. Poór József, DSc. egyetemi tanár, minősített menedzsment tanácsadó (CMC). A szerzők szerint az új digitális technikák jelentősen átalakítják a gyakorlatorientált know-how megismerését, felhasználását és alkalmazását. Hiszik, hogy a generációváltás folyamata, az új digitális technológiák alkalmazása, a hálózatosodás és a folyamatok felgyorsulása nagymértékben megváltoztatják a vállalatokat és az intézményeket. Ezek a változások mind-mind megkövetelik az emberi munka átalakulását.
Mintegy fél évszázada jöttek rá a kutatók arra, hogy a munka világában a sikerességet a kompetenciák jelzik leginkább előre. A munkáltatók olyan „soft skillek”-et (kulcskompetenciákat) keresnek a munkavállalóknál, mint például a problémamegoldás, felelősségvállalás, kreativitás, önállóság, vagy alkalmazkodó képesség – mondta el Dr. Budavári-Takács Ildikó pszichológus, egyetemi docens, SZIE GTK, a Mentorprogram önismereti kérdőívének megalkotója. A Meló-Diák Mentorprogram számára olyan kompetenciákat mérő önértékelő eljárásokat fejlesztettek, amelyek a munkavállaló diákok számára nyújtanak segítséget az önismeretük fejlesztéséhez.
A munkavégzés során a diákok munkavégzéshez szükséges kompetenciái folyamatosan fejlődnek. Ezt a fejlődést négy szinten ragadja meg a program. A négy szinten más-más kompetenciák kerülnek előtérbe. Az önértékelő eljárások segítségével a diákok mind a négy szinten kapnak visszajelzést a kompetenciáik fejlődéséről. Az önértékelő eljárások által adott visszajelzésekkel a diákok gazdagíthatják saját munkavállalói énképüket, tudatosíthatják fejlődésüket. Később pedig már bizonyítványukkal, vagy diplomájukkal a zsebükben pontosan képesek lesznek megfogalmazni saját kompetenciáik ismeretének fényében előnyeiket, így célzottan olyan állást pályázhatnak meg, amelyben a leginkább sikeresek lehetnek.
Óriási a szakadék a felsőoktatásban végzett diákok tudása és a gazdaság elvárásai között. A kutatásainkban megkérdezett interjúalanyok felsőoktatásról alkotott véleménye nem túl jó – fejtette ki Csehné Papp Imola közgazdász, habilitált egyetemi docens, SZIE GTK. A frissdiplomások elméleti felkészültségét megfelelő szintűnek minősítik a megkérdezettek, de a gyakorlati ismeretek szerintük hiányosak. A vállalkozások több mint fele előnyben részesíti azokat a jelentkezőket, akik jó nevű, tradicionális vagy speciális szakterületen végeztek.
Érdekes tény, hogy 70 százalékuk középfokú végzettséget igénylő munkakörökben is alkalmaz diplomás munkavállalót. A munkáltatók tapasztalatai alapján, a diplomás pályakezdők leendő munkájukkal kapcsolatos elvárásai nem megalapozottak. Kihagyhatatlan részét kellene képezze a tanulás éveinek a diákmunka, mert a munkatapasztalat hiánya miatt nincs reális képe a jelentkezőknek a munkaerőpiacról és a munkahelyekről, ahol az alázatot, mint legfontosabb tulajdonságot várnák el a legtöbben a fiatal munkavállalóktól.
A szorgalom és kreativitás mellett, a tudás és a rugalmasság is fontos munkaerő-piaci tulajdonság. A mintában részt vevők említették még a problémamegoldó-képesség jelentőségét. A munkáltatók elvárásai között középfokú végzettségű munkatársak esetén a munkát illető igényesség, a szakmai alapismertek, az önálló munkavégzés, a szakmai gyakorlat és jártasság, a problémamegoldó-készség, a rugalmasság és a csapatmunkára való készség szerepel legnagyobb súllyal az elvárások között.
A felsorolt tulajdonságok egy része készséget, képességet, mentalitást jelent, aminek kialakítása, elsajátítása az esetek többségében sokkal nehezebb, mint az elméleti tantárgyak és a gyakorlaté. „Ebben a szülőknek, a gyakorlati képzőhelyeknek is nagy szerepe van, de mindenekelőtt a diákmunka megkerülhetetlenségét emelném ki” – fogalmazott Csehné Papp Imola.
„A Szent István Egyetemen megvizsgáltunk 1184 fő különböző életkorú személyt egy 65 kérdésből álló online kérdőív segítségével, feltárva, hogy a különböző generációk milyen fontosságot tulajdonítanak a Super-féle munkaértékeknek, illetve a Hackman- Oldham-féle munkaköri motivációs potenciált meghatározó munkaköri dimenzióknak” – ismertette Dr. Mészáros Aranka pszichológus, egyetemi docens, SZIE GTK, a Mentorprogram önismereti kérdőívének megalkotója Eredményeik szerint a munkaerőpiacra kikerülő Z generáció számára a Super-féle értékek közül a legfontosabbak az anyagiak, az önérvényesítés, fizikai környezet, ezt követi a társas kapcsolatok és a munkához kapcsolódó biztonság.
Ezek önmagukban is érdekes eredmények, tovább vizsgálva a generációs eltéréseket, azt kapták, hogy a náluk idősebbek jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az önérvényesítésnek, az autonómiának, a fizikai környezetnek, az anyagiaknak, ugyanakkor kevésbé fontos számukra a munkateljesítmény, a szellemi ösztönzés, a munkájuk végzése során az ahhoz szükséges képességeik változatossága, illetve, hogy fontosnak tarthassák az általuk végzett munkát.
Ezen eredmények nagy kihívást jelentenek a jövő munkaadói számára, ezért is olyan fontos a Meló-Diák Mentorprogram, amely segíthet a résztvevők kompetenciáinak feltérképezésében, a folyamatos visszajelzésekben, a diákok, valamint a munkaadók igényeinek összehangolásában, s ahol szükséges, a kompetenciák fejlesztésében – tette hozzá Dr. Mészáros Aranka.
A 33 éve működő Meló-Diák Cégcsoport országszerte 40 irodájában 310 ezer diák és 25 ezer partnercég talál egymásra. Edukációs tevékenységével és véleményformáló szerepével hozzájárul a folyamatosan mozgásban lévő társadalmi struktúrákban és a gyorsan változó piacon a jövő munkaerejének kineveléséhez. Részt vállal abban, hogy a diákok látásmódját szervezett és informális keretek között ráirányítsa a felelős döntések és tudatos életvezetés fontosságára
