IT
2016. december 15. csütörtök, 13:01
IKT, KSH, internet, elektronikus kereskedelem, kiberbiztonság
2015-ben a hazai vállalkozások 64 százaléka rendelkezett saját honlappal, az elektronikus értékesítésből származó árbevétel aránya 11 százalékuknál haladta meg a 2014. évi nettó árbevétel 1 százalékát – derül ki többek között a KSH átfogó elemzéséből.

A KSH „Az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások helyzete Magyarországon, 2015” című kiadványából részletes képet kapunk arról, hogy miként, milyen arányban és mire használják ki a hazai vállalkozások az infokommunikációs technológia által nyújtott lehetőségeket.

Számítógép- és internethasználat

2015-ben a magyarországi vállalkozások 93 százaléka használt számítógépet, és mintegy 90 százalékuk csatlakozott az internethez. A területi különbségek 2015-ben sem változtak, a számítógépet használó vállalkozások aránya Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb (95 százalék), a többi régióban 90–94 százalék közötti. Az internet igénybevétele Észak-Magyarországon volt a legnagyobb arányú a cégek körében (92 százalék), a többi régióban ez a mutató 89–91 százalék között szóródott. A 2014. év végi adatok alapján egy vállalkozásra átlagosan 40 darab számítógép jutott, átlagosan hárommal több, mint az előző évben. Szintén növekedett az egy vállalkozásra jutó hordozható számítógépek száma (9), és az egy vállalkozásra jutó kézi számítógépek száma (8) is 2015-ben. Részben az atipikus foglalkoztatási formák (például otthoni munkavégzés) terjedésével, részben az információtechnológia fejlődésével egyre több vállalkozás ad alkalmazottainak távoli hozzáférésre jogosultságot a munkaállomásához. 2015-ben a vállalkozások 47, ezen belül a legalább 250 főt foglalkoztató cégek 87 százalékánál volt erre lehetőség. Régiós megoszlást tekintve e cégek aránya Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (57 százalék), Észak-Alföldön pedig a legalacsonyabb (33 százalék).

Az internetkapcsolat típusa

2015-ben a magyarországi vállalkozások 87 százaléka használt valamilyen helyhez kötött szélessávú kapcsolatot (xDSL, optikai, kábel stb.), mobil szélessávú kapcsolatot pedig a vállalkozások 64 százaléka vett igénybe. Mind a helyhez kötött, mind a mobil szélessávú kapcsolat használati aránya növekedett 2014-hez képest (2,8, illetve 5,3 százalékponttal), legnagyobb mértékben a kis, 10–49 főt foglalkoztató vállalkozások körében. A legszélesebb körben használt letöltési sebesség 10 és 30 Mbit/s közötti volt, a vállalkozások 34 százaléka rendelkezett ilyen internetkapcsolattal, ezzel megelőzte a tavaly legelterjedtebb 2–10 Mbit/s letöltési sebességű kapcsolattípust.

A vállalkozások által a leginkább használt, helyhez kötött szélessávú internetkapcsolat területi eloszlásában nincsenek jelentős különbségek: 2015-ben a legmagasabb használati aránnyal (90 százalék) Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország, a legalacsonyabbal (84 százalék) Észak-Alföld rendelkezett. A letöltési sebesség esetében jelentősebb területi különbség csak a 100 Mb/s feletti kategóriát jellemezte, a közép-magyarországi vállalkozások részaránya kiemelkedő, közel 17 százaléka rendelkezik ilyen letöltési sebességgel. A 100 Mb/s feletti letöltési sebességű kapcsolattípus használatának aránya Közép-Magyarországon, a 30 és 100 Mb/s közötti letöltési sebességet használóké Dél-Alföldön nőtt a legnagyobb mértékben (4,0, illetve 4,5 százalékponttal).

A vállalkozások internetes jelenléte

Az üzleti folyamatok informatikai fejlődésének fontos mutatószáma a honlappal rendelkező vállalkozások aránya, illetve a honlapjaikon elérhető szolgáltatások sokszínűsége. 2015-ben a hazai vállalkozások 64, az internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások 71 százaléka rendelkezett saját honlappal. A honlappal rendelkező vállalkozások 87 százaléka nyújtott termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatban információt weboldalán keresztül. Ugyanezen vállalkozások negyede kínált lehetőséget online rendelésre, viszont a rendelés nyomon követése már csak 11 százalékuknál volt biztosított. (A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén működő vállalakozások 56 százalékánál lehetett online rendelni.)

A honlapokon található termék- és szolgáltatásinformációk a legnagyobb arányban (88 százalék) a 10–49 főt alkalmazó vállalkozásoknál fordultak elő. A 250 fő feletti vállalkozások honlapjának 67 százalékán lehetett online rendelést leadni, ez közel háromszor annyi, mint a 10–49 fős vállalkozások aránya.

Az online rendelés és a megrendelések online követésének kivételével az összes felmért honlapfunkció tekintetében a közép-magyarországi vállalkozások rendelkeztek a legmagasabb használati aránnyal. Az e-kereskedelem fejlődése szempontjából alapvető fontosságú online rendelési funkciót és a rendelt termékek nyomon követésének lehetőségét a dél-alföldi vállalkozások honlapjai nyújtottak legnagyobb arányban (28, illetve 13 százalék).

A hazai vállalkozásoknál mind a vállalati erőforrás-tervező (ERP) rendszerek, mind az ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) rendszerek alkalmazása kismértékben növekedett 2014-hez képest. Az ERP-rendszereket a számítógép-használó vállalkozások 17 százaléka használta működéséhez, a legnagyobb arányban az energiaipari (41 százalék), valamint az információ, kommunikáció (29 százalék) nemzetgazdasági ágba tartozó vállalkozások. A vállalatméret szerint az ERP-rendszereket jellemzően a nagy, legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások használják, 2015-ben e cégek több mint 70 százaléka. A CRM-rendszereket is főként a nagyvállalatok használják: ügyfél-információk gyűjtésére közel 40 százalékuk, azok elemzésére pedig több mint negyedük (27 százalék). CRM-rendszert ügyfél-információk gyűjtésére legnagyobb arányban az energiaipari (36 százalék), az adatok marketingcélú elemzésére pedig az információ, kommunikáció (23 százalék) területén működő vállalkozások használtak.

Minden negyedik magyarországi vállalkozás alkalmaz informatikai szakembert. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban tevékenykedő vállalkozások kiemelkedő mértékben (78,5 százalék), az energiaipari vállalkozások pedig több mint a fele alkalmazott informatikusokat. Jellemzően a vállalkozás méretének növekedésével az igény is növekszik saját informatikus fogadására a vállalkozáson belül. Míg az 50–249 fő közötti vállalkozások közel fele alkalmazott informatikai szakembereket, 250 fő felett ez az arány már 84 százalék. A számítógép-használó vállalkozások 7,7 százaléka biztosított informatikai továbbképzést informatikai szakemberei, és 13 százaléka nem informatikai alkalmazottai részére. A saját informatikai alkalmazottak főleg irodai alkalmazások támogatásában vállaltak szerepet a vállalaton belül, míg a külső szakértők főleg az IKT-infrastruktúrát tartották karban, az adatvédelemről gondoskodtak, illetve a webalkalmazásokat és webmegoldásokat fejlesztették.

Informatikai szakembereket legnagyobb arányban Közép-Magyarországon (38 százalék), ezen belül pedig Budapesten alkalmaztak a vállalkozások. Legkevésbé az észak-magyarországi vállalkozások rendelkeztek informatikussal (20 százalék). Közép-Magyarország kivételével nincsenek jelentős különbségek a régiók között.

Közösségi média és felhőalapú szolgáltatások

A közösségi médiának napjainkban fontos szerepe van a vállalkozások működésében. A hazai vállalkozások is egyre gyakrabban veszik igénybe ezeket az IKT-megoldásokat, elsősorban arculatuk fejlesztése vagy a fogyasztókkal való kapcsolattartás céljából. Az internetalapú technológia fejlődésével a világhálón mindenki számára elérhetők olyan szolgáltatások, amik lehetőséget adnak a felhasználó számára, hogy különféle állományokat (például képeket, videókat, dokumentumokat) feltölthessen egy személyes tárhelyre, ún. felhőbe, és az internet segítségével ahhoz bármikor, bárhol hozzáférhessen. Ezek az új típusú technológiák a felhőalapú szolgáltatások (cloud computing).

2015-ben a magyarországi vállalkozások 29 százaléka rendelkezett profillal a közösségi oldalak valamelyikén. A közösségi médiában jelen lévő vállalkozások 12 százaléka osztott meg valamilyen multimédiatartalmat, 5,0 százaléka használt wikialapú, tudást megosztó eszközt, 4,1 százaléka írt blogot vagy mikroblogot. A legáltalánosabban elterjedt közösségimédia-eszközt, a közösségi oldalakat a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágba tartozó vállalkozások használták a legnagyobb arányban (62, illetve 56 százalék).

A vállalkozások elsősorban arculatuk vagy termékeik fejlesztése érdekében használták a különböző közösségimédia-eszközöket (22 százalék). Közel azonos arányban (13 százalék) használták a fogyasztókkal való kapcsolattartásra, válaszadásra és fogyasztói vélemények kutatására, valamint álláshelyek meghirdetésére a közösségi médiát. Nagyságrendileg azonos arányban (8 százalék) vették igénybe külső, illetve belső kommunikációra. Területi szempontból Közép-Magyarország kivételével nincs jelentős különbség az eszközök elterjedtségében.

2015-ben a magyarországi internethasználó vállalkozások 12 százaléka vásárolt felhőalapú szolgáltatást. Közülük kiemelkednek az információs, kommunikációs tevékenységet végző vállalkozások, amelyek közel harmada (31 százalék) fizetett elő felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásra, és ezen belül 22 százalékuk használta ezt elektronikus levelezésre, illetve 18 százalékuk fájlok interneten történő tárolására. Ez utóbbi két tevékenység volt a többi nemzetgazdasági ág esetében is a leginkább elterjedt. 2014-hez képest a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban tevékenykedő internethasználó vállalkozások használati aránya növekedett a legdinamikusabban (8,4 százalékponttal).

Felhőalapú szolgáltatásokat több mint minden negyedik 250 fő feletti létszám-kategóriájú internethasználó vállalkozás vesz igénybe. A felhőalapú szolgáltatásra előfizető vállalkozások 47 százaléka bérelt kizárólag az adott vállalkozás rendelkezésére álló szervert a szolgáltatás igénybevételéhez, közel kétharmaduk (64 százalék) pedig megosztott szerverek igénybevételére fizetett elő.

Közigazgatási ügyek intézése

2014-ben az összes internetet használó vállalkozás 91 százaléka vette igénybe különböző közigazgatási szervek honlapjait információszerzésére, 89 százaléka töltött le űrlapokat, és 88 százaléka vissza is küldte azokat. A megfigyelt vállalkozások mintegy 84 százaléka intézte közigazgatási ügyeit teljes mértékben elektronikusan, beleértve a pénzmozgásokat is. Az ügyeit legmagasabb elektronizáltsági fokon intéző vállalkozások 96 százaléka használta az áfa-, 94 százaléka a társadalombiztosításijárulék-bevallások benyújtására az internetet. A közigazgatási ügyleteiket teljes mértékben elektronikusan végző vállalkozások a legnagyobb arányban a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (98 százalék), illetve a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (96 százalék) nemzetgazdasági ág vállalkozásai közül kerültek ki. A közepes méretű és a nagyvállalatok esetében nincs jelentős különbség az igénybevételi arányok között, viszont a 10–49 főt foglalkoztató vállalkozások arányai elmaradnak az átlagtól. 2014-ben minden ötödik vállalkozás vette igénybe az internetet, hogy hozzáférjen közigazgatási pályázatok dokumentumaihoz. Az e-tenderhez való hozzáférés (45 százalék) az építőipari vállalkozásokra volt a legjellemzőbb. A vállalkozások elsősorban Magyarországon nyújtottak be elektronikus úton közbeszerzési eljárásra vonatkozó ajánlatot (14 százalék), azonban az Európai Unió irányában benyújtott elektronikus pályázatok aránya még mindig alacsony (2 százalék). Az Európai Unió valamely más országa felé leginkább a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágba tartozó vállalkozások nyújtottak be ajánlatokat (8 százalék).

Biztonsági kérdések

Minden tízedik magyarországi számítógépet használó vállalkozás rendelkezett IKT-biztonságra vonatkozó meghatározott politikával [IKT: információs és kommunikációs technológia]. 2015-ben a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (39 százalék), illetve az információ, kommunikáció (37 százalék) nemzetgazdasági ág vállalkozásai voltak a legfelkészültebbek egy esetleges informatikai probléma felmerülésének esetére. A felmért vállalkozások elsősorban az adatok megsemmisülésére, adatokkal való visszaélésre, külső támadásra készültek fel (10 százalék). Mind a bizalmas adatok nyilvánosságra kerülésére, mind a szolgáltatások támadás miatti elérhetetlenné válására a vállalkozások 9 százaléka készült fel. Az IKT-biztonságot jellemzően a közepes és nagyobb vállalkotások tartják szem előtt, a közepes vállalkozások több mint ötöde, a nagyvállalkozások több mint fele rendelkezik meghatározott IKT-biztonságra vonatkozó előírásokkal.

Az IKT-biztonságra vonatkozó előírásokkal rendelkező vállalkozások 63 százaléka egy éven belül határozta meg, illetve frissítette politikáját. Ebből a szempontból nem jelentkeznek jellegzetességek sem a vállalkozás mérete, sem a földrajzi elhelyezkedése szerint. Közel azonos arányban voltak azok a vállalkozások, amelyek vagy 1–2 év között vagy két éven túl frissítették utoljára az IKT-biztonságra vonatkozó előírásaikat (20, illetve 18 százalék).

Elektronikus kereskedelem

Az elektronikus értékesítésből származó árbevétel aránya a magyar vállalkozások 11 százalékánál haladta meg a 2014. évi nettó árbevétel 1 százalékát, ez mintegy 6 százalékponttal elmaradt az uniós átlagtól, így lemaradásunk növekedett az előző évihez képest. Ezzel az aránnyal Magyarország a tagállamok rangsorának alsó harmadában helyezkedett el. Az uniós vállalkozások elektronikus értékesítésből származó nettó ár bevétele a 2014. évi összbevétel 17 százalékát adta, ez az arány a hazai vállalkozások esetében enyhén csökkent az előző évhez képest. Az uniós tagállamok rangsorában ezzel az aránnyal az élmezőnybe tartozunk. A legmagasabb (37 százalék) elektronikus értékesítési árbevételi aránnyal Írország rendelkezett.

2014-ben a legalább 10 főt foglalkoztató magyarországi vállalkozások a teljes nettó árbevételük 19 százalékát (12 749 milliárd forint) realizálták online kereskedelemből, folyó áron számítva 4,2 százalékkal kevesebbet a megelőző évinél. Ezen belül a weboldalon keresztül realizált árbevétel 15 százalékkal csökkent, az elektronikus úton szerzett árbevétel pedig stagnált.

2014-ben a vállalkozások több, mint 11 százaléka értékesített weboldalon keresztül terméket vagy szolgáltatást, a legnagyobb arányban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (22 százalék), a kereskedelem, gépjárműjavítás (20 százalék), valamint az információ, kommunikáció (19 százalék) nemzetgazdasági ágakban. Weboldalon keresztüli beszerzést a vállalkozások 30 százaléka folytatott, leginkább az információ, kommunikáció (65 százalék) területén. Közel háromszor annyi vállalkozás vásárolt interneten, mint ahányan értékesítettek a világhálón. A weboldalon keresztül történt értékesítés szempontjából nincs jelentős különbség a különböző méretű vállalkozások között, a beszerzés aránya viszont a vállalkozás méretével párhuzamosan növekedett. A weboldalon vagy webes alkalmazáson keresztül értékesítő vállalkozások elsősorban (mintegy 89 százalék) offline fizetési lehetőséget nyújtottak vásárlóik részére (készpénz, banki átutalás, csekk stb.). A vállalkozások mintegy 40 százaléka esetében volt lehetőség online fizetésre is (bankkártya, hitelkártya stb.), elsősorban a víz- és hulladékgazdálkodás területén tevékenykedő vállalkozásoknál (81 százalék). A fizetési mód szerint nincs jelentős különbség sem földrajzi, sem a vállalkozás mérete szempontjából.

2014-ben automatikus adatcserén (EDI) keresztül a vállalkozások 3,9 százaléka értékesített, jellemzően a 250 fő felett foglalkoztatók (25 százalék). Az elektronikus kereskedelemből származó összes 2014. évi bevétel több mint háromnegyede származott ebből a kereskedelmi formából.

Beszerzésre, valamint értékesítésre egyaránt leginkább a közép-magyarországi vállalkozások használták a weboldalaikat (14, illetve 35 százalék). Legkisebb arányban (7,7 százalék) Észak-Alföldön folytattak webes értékesítést. Automatikus adatcserén keresztül Nyugat-Dunántúl vállalkozásai értékesítettek és a közép-magyarországi cégek vásároltak legnagyobb arányban (5,4, illetve 6,8 százalék).

A weboldalon keresztüli értékesítés leginkább elterjedt – a megkérdezett vállalkozások közel kétharmadát érintő – korlátja az, hogy a vállalkozás termékei vagy szolgáltatásai nem alkalmasak internetes értékesítésre. Különösen az energiaipar, a víz- és hulladékgazdálkodás, illetve a szakmai, tudományos, mű- szaki tevékenységet végző vállalkozások jelölték nagy arányban ezt a válaszlehetőséget. Minden harmadik vállalkozás szembesül logisztikai nehézségekkel, és több mint 22 százalékuknak volt már fizetéssel kapcsolatos problémája. A vállalkozások több mint ötöde vélte úgy, hogy az adatbiztonsággal kapcsolatos félelmei korlátozzák, és 17 százalékuk szembesült jogi szabályozásból eredő problémával. A megkérdezett vállalkozások 30 százaléka érezte úgy, hogy a weboldalon keresztüli értékesítésből származó haszna nem fedezné annak bevezetésével járó költségeit.

Szinte mindegyik vállalkozás (99 százalék) kapott belföldről megrendeléseket. Minden harmadik vállalkozáshoz érkezett megrendelés az Európai Unió valamely országából weboldalon vagy webes applikáción, illetve EDI-alapú üzeneten keresztül. Weboldalon és webes alkalmazásokon keresztül legnagyobb arányban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás vállalkozásai (60 százalék), EDI-alapú üzeneten keresztül pedig a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágba tartozó vállalkozások kaptak megrendeléseket az EU tagországaiból.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja