A kelet-közép-európai régióban a magyar cégek felkészültnek számítanak, ha pályázati lehetőségekről van szó, ennek azonban megvannak a veszélyei is. Harsányi Gáborral, a Goodwill Consulting Kft. tulajdonosával beszélgettünk.

 

– Mi a Goodwill Consulting Kft. víziója és missziója?

– 2004 márciusában alakult a cég, az Európai Unióhoz való csatlakozás idején, eleve azzal a céllal, hogy európai uniós pályázati tanácsadást, pályázatírást folytassunk. Végzettségem szerint közgazdász vagyok, korábban vezetési tanácsadással foglalkoztam. Megtetszett az EU-s terület, úgy gondoltam, ennek van jövője, ezért belevágtam. Négy munkatárssal és egy irodával indultunk, azóta elég nagyra nőttünk. Jelenleg Magyarországon 70–80 alkalmazottat foglalkoztat a cég, négy irodában: Budapesten, Nyíregyházán, Dunaújvárosban és Kaposváron. Megnyertünk megközelítőleg háromezer pályázatot vállalkozói, önkormányzati és non-profit területeken. Egy idő után a Magyarországon felhalmozott pályázati tudást a környező országokba is exportáltuk. Eleinte magyarlakta területekre, majd még tovább terjeszkedtünk.

– Melyik országokban működik még a cég?

– 2008-ban, szintén az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt Romániában nyitottunk először egy kolozsvári központot, majd egy-egy irodát Bukaresten, Brassóban, Krajován és Csíkszeredán. Itt így egy hatvan fős pályázati cég működik, amivel piacvezetők vagyunk a szektorban. 2010-ben Bulgáriában nyitottunk egy leányvállalatot, ott körülbelül negyven munkatársunk dolgozik három irodában, Szófiában, Várnán és Sztara Zagorán. Horvátországba pedig 2013-ban jutottunk el, ez az egység zágrábi központtal működik, jelenleg kétszáz ügyféllel.

– Nem merült fel, hogy nyugat felé is terjeszkedjenek?

– Próbálkoztunk Németországban, Hannoverben, ahol 5–10 embert foglalkoztattam. Viszont annak ellenére, hogy ott is voltak pályázati lehetőségek, azok teljesen más csatornákon jutnak el a vállalkozókhoz, így nem érte meg fenntartani az irodát.

– Milyen pályázatokkal foglalkoznak? Van speciális területük?

- Alapvetően generalisták vagyunk, nem specializálódtunk semmilyen területre, de természetesen vannak kedvenceink. Szeretünk mezőgazdasággal, a vállalkozói, az ipari és a kereskedőszektorral, valamint az önkormányzati- és a nonprofit területekkel foglalkozni. Szívesen részt veszünk társadalmi felelősségvállalási projektekben is, de a kedvencünk az innováció, az energetika, a versenyképesség fejlesztése. Az a háromezer pályázat, ami a hátunk mögött van, rendkívül szerteágazó mind a témákat, mind a méreteket és a megpályázható összegeket tekintve.

– Mennyi lehetőségük van Budapesten és a közép-magyarországi régióban?

– Országos a cég, és egyre kevésbé Budapest központú. Van egy fő szabály az EU-ban, hogyha egy régió átlépi az átlagos GDP 1 főre vetített GDP értékét, akkor kevesebb pénzt kap. Ez jellemzi most Budapestet és Közép-Magyarországot, így ezekben a régiókban korlátozott mértékben vannak pályázati lehetőségek. A budapesti cégek háttérbe szorultak a pályázatok tekintetében, emiatt nagyon sokan gondolkodnak azon, hogy kitelepítik a székhelyüket. Ha egy vállalkozás nem akarja ezt meglépni, akkor nem nagyon van lehetősége pályázni, kivéve, ha specializált területről van szó. A Versenyképes Közép-Magyarországért Operatív Program (VEKOP) keretében azonban, bizonyos helyzetekben – inkább Pest megyében, mint Budapesten – adódnak számukra is lehetőségek.

– Foglalkoznak a Horizont 2020 program keretein belül megvalósuló projektekkel is?

– Igen, van egy külön részlegünk, amelyik ezzel foglalkozik. Mivel itt nagyon nagy a pályázói kör, összességében nagyon kicsi a magyarországi cégek sikeraránya. Mivel a társfinanszírozott pályázatok előtérbe kerültek a vállalkozói és az önkormányzati szektorban, ezek képezik a fő fókuszunkat. Nagyon innovatív, egyedülálló európai lehetőségekkel rendelkező projektek esetében szoktuk javasolni a Horizont 2020 pályázatot. A nemzetközi kapcsolatainknak köszönhetően tudunk segíteni ügyfeleinknek, például egyetemekkel konzorciumokat kötve.

– Hogy néz ki egy pályázati tanácsadás? Elejétől a végéig közreműködnek?

– A társaság komplex pályázati szolgáltatást nyújt, de természetesen az ügyfél igényei határozzák meg a kereteket.  Először meg kell találni, hol tud az ügyfél stratégiája csatlakozni a pályázati rendszerhez. Ha a cég stratégiai elképzelése beleillik a pályázati rendszerbe, akkor a vállalkozásnak is érdemes ezen a vonalon elindulnia. Ezt követi egy pályázási és tanácsadói rész, akkor szoktunk például hitelprogramot is felajánlani, majd elindul a pályázatírás. A tanácsadás, a koncepció kialakítása, a program kitöltése egy jóval mechanikusabb munka. Végül beadja a vállalkozás a pályázatot, nyer egy bizonyos határidőn belül, de akkor az ügyfelek még nem tudják, hogy mi vár rájuk. Utána az elszámolás és a projektmenedzsment legalább akkora feladat, mint a pályázat elnyerése. Mindig szerencsésebb, ha a tanácsadó A-tól Z-ig végigköveti a projekt sorsát. Ezért nagyon fontos, hogy az ügyfelek – a saját érdekükben – engedjék végigkísérni a pályázat életútját.

– Szokták engedni?

– Igen, szerencsére. A román, a bolgár és a horvát leányvállalatoknak köszönhetően van összehasonlítási alapom. Azt gondolom, hogy a magyar pályázási kultúra előrébb jár a környező országokénál. Régen a cégek nem hitték el, hogy ez a rendszer tényleg létezik, ma viszont már nem tudják elképzelni magukat a pályázatok nélkül. Egyre tisztábban látják a vezetők a pályázatokat és azt, hogy szükségük van pályázásra. Románia és Bulgária még nem itt jár, még nem alakult ki egy olyan pályázási kultúra, mint Magyarországon. Aminek természetesen megvannak a veszélyei is, mert a magyar piac meglehetősen pályázatfüggő lett. Csak akkor fejlesztenek a cégek, ha van pályázat, ami egy kis ciklikusságot visz a rendszerbe, nehéz helyzetbe hozva a vállalkozókat.

– Mi várható 2020 után?

– Nem tudok biztosat mondani, mert ez még nagyon képlékeny. Bármi történhet. A tárgyalások 2018-2019 körül kezdődnek el, és még nem tudni, hogy az EU-s változások milyen hatással lesznek a pályázati rendszerre: például az, hogy a britek kilépnek az Európai Unióból, a strukturális pénzek átcsoportosításával, vagy a piac megerősítésével jár-e majd. Az biztos, hogy a vissza nem térítendő támogatások nagyságrendje, vagy aránya át fog billenni a visszatérítendő támogatások irányába. A cégeknek, a pályázatíróknak és a szektoroknak fel kell készülniük, hogy egyre inkább ez lesz a jellemző. Ennek az előjelei már megvannak: 0 százalékos kamattal lehet kamattámogatott, visszatérítendő támogatásokat igényelni. Ebben ugyanúgy benne van a pénz, csak kamattámogatás formájában.

– Vannak rendszeresen visszatérő pályázók?

– Igen, és nagyon büszkék vagyunk rá, ha többször is megbíznak minket. Szerencsére sok ilyen ügyfelünk van, még a 2004-2006-os időszakról is.

– Őket fel tudják készíteni a leendő változásokra?

– Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk az információátadásra. A lényeg mindig az előkészítésen van, nem a pályázat megírásán. Az előkészítéshez nagyon tudatosnak kell lenni, hogy amikor a kiírás jön, már be is lehessen adni a pályázatot. Akár öt-tízszeres túljelentkezés is előfordulhat egy-egy pályázatra, ezért ugyanúgy fel kell őket készíteni a visszatérítendő támogatások rendszerére is.

– Mik a cég tervei rövid- és hosszú távon?

– A rövidtávú szakmai terv az, hogy amíg a pályázati támogatások láthatóan nagy számban nyílnak meg, addig az ügyfeleket is sarkalljuk a fejlesztésekre; minél több cégnek és önkormányzatnak szeretnénk segíteni. A rövidtávú üzleti terv pedig az, hogy a piaci részesedésünk növekedjen. Hosszú távon szeretném Magyarországon felkészíteni az ügyfeleket a 2020 utáni időszakra, a teljes céges struktúrát tekintve pedig az egyik kiemelt cél, hogy Kelet-Közép-Európában is meghatározó szereplők legyünk.

Kovács Réka Fruzsina


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja